A megyeszékhely, Baranya és a régió jövője szempontjából rendkívül fontos együttműködési megállapodást kötött a Technológiai és Ipari Minisztérium és a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány pénteken.
Palkovics László miniszter és Bódis József, az alapítvány kuratóriumi elnöke az gazdasági célok fontosságát hangsúlyozták.
A PTE Műszaki és Informatikai Karán tartott eseményen Bódis József kuratóriumi elnök úgy vélekedett, hogy a modellváltás során nemcsak egy jó egyetemet kell létrehozni, hanem egy olyan universitast, amely a környező gazdaságra is "lokomotív" hatással bír, ezt a feladatot a PTE felvállalta, amiben partnere a minisztérium.
Bódis József hozzátette: az innováció nem szlogenként, hanem a PTE mindennapjaiban is jelen van, így ezt szeretnék az ökoszisztéma fejlesztésében is használni. A tárcával kötött együttműködés célja a környezeti fenntarthatóságra épülő technológiák, a megújuló energia termelésére, tárolására és hasznosítására irányuló fejlesztések megvalósítása, valamint együttműködés a biotechnológia, a speciális gépgyártás, a zöld gazdaság, az egészséggazdaság, és az élelmiszeripar területein.
Palkovics László miniszter közölte, az ország déli régióiba – így a Dél-Dunántúlra – lehet sikeresen ipart telepíteni, mert itt meg a megfelelő tudás, valamint a szükséges munkaerő kapacitás és elkötelezettek ennek a célnak megvalósításában.
Miseta Attila, az egyetem rektora elmondta, az egyik legnagyobb kihívás most az, hogy az egyetemnek egyre nagyobb szerepet kell vállalnia a város és a régió felemelésében, ami sokkal intenzívebb kapcsolattartást jelent a környezetével, beleértve az ipar szereplőit is.
A tárcával pénteken kötött megállapodásban feladatként tűzték ki, hogy a PTE első helyen rangsorolt egyetem legyen a közép-kelet-európai térségben a fenntarthatóság szempontjából és a biotechnológia területén, illetve azt is, hogy a regionális GDP és foglalkoztatás-növekedés legalább 25 százaléka kapcsolódjon valamilyen szempontból az egyetemhez. A megállapodásban szerepel, hogy legalább ezer hallgatót vonzzanak be az újonnan induló hibridjellegű, távoktatásban megvalósuló képzési formák is. Stratégiai célként a nemzetköziesítést szintúgy megfogalmazták, miszerint a PTE hallgatóinak, oktatóinak és kutatóinak legalább 80 százaléka vegyen részt nemzetközi programokban.
Pénteken egy másik jelentős eseményre is sor került a műszaki karon. A pécsi intézmény ugyanis konzorciumvezetőként több hazai felsőoktatási intézménnyel közösen 6,3 milliárd forintot nyert a „Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium” (MENL) című projektre, amely a ma különösen fontos energetikai kérdésekkel foglalkozik, a hidrogéntechnológiákra és a szén-dioxid hasznosítására fókuszál.
A MENL projektindító rendezvényén Palkovics László tartott prezentációt a hazai energetikai kihívásokról. Szót ejtett a megújuló energiák hasznosításáról, a Paksi Atomerőmű I. blokkja üzemidejének meghosszabbításáról, a hazai klímasemlegességi célok gyorsabb teljesüléséről, a valamint a geotermikus energia hasznosításának jelentőségéről. Megemlítette, hogy közel 16 milliárd eurót terveznek fordítani hálózat-fejlesztésre, új termelő kapacitások kiépítésére, az orosz energiaimport kiváltását szolgáló beruházásokra, energiahatékonysági célokra és hidrogén beruházásokra.
Az eseményen György László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára is felszólalt, aki megemlítette, hogy a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háborús helyzet ellenére a felsőoktatásra szánt forrásokat duplájára, 400 milliárd forintra emelték, a PTE pedig a korábbi 20 milliárd forint helyett idén már 42 milliárd forintos finanszírozásban részesül.