Megújul a testnevelő tanárok képzése, duplájára bővül a szakok száma, felgyorsulnak az építkezések, így a Testnevelési Egyetem egy kibővült kampuszon a jelenleginél csaknem kétszer több hallgatót fogadhat 2025-ben, az alapítás centenáriumi évében. Rektorként mindezt már Sterbenz Tamás vezényli le, aki megválasztását követően az elsők között adott interjút a növekedés.hu-nak.
Ha nincs modellváltás az egyetemeken, most nem beszélgetünk, hiszen azért írtak ki pályázatot Mocsai Lajos helyére, mert ő lett a Testnevelési Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke. Nem akarom elviccelni a dolgot, de nyilván nem erre gondolt, amikor a szenátusi meghallgatásán úgy fogalmazott, hogy úgy tekint a modellváltásra, mint egyfajta új mozgástérre.
A modellváltás nagy lehetőség az egyetem számára. Hiszek abban, hogy egy rugalmasabb belső struktúrával, egyértelmű vezetői felelősséggel látványos fejlődésnek indulhat az intézmény, és ha a finanszírozásunk is kap egy komolyabb löketet, akkor sokkal dinamikusabban megvalósítható mindaz, amit még az előző rektorral közösen célként tűztünk ki hét évvel ezelőtt, amikor a Semmelweis Egyetemtől különváltunk, és ismét önállóak lettünk.
Mit jelentene az a „komolyabb löket” a finanszírozásban? Mennyiből gazdálkodtak eddig éves szinten, és mennyiből fognak az új modellben?
Valamivel több, mint 3 milliárd forint most az egyetem éves költségvetése, de ennél jelentősen többre számítunk. Nem szeretnék számot mondani, mert jelenleg is tárgyalunk az elkövetkezendő 5 év alapfinanszírozásáról az ITM-mel, de ezen túlmenően a szolgáltató-vállalkozó láb erősítése vagy a hallgatói létszám növelése szintén az egyetem bevételeinek gyarapodását szolgálhatja.
Ha egy mondatban kellene összefoglalnia a rektori programját, mi lenne az?
A nemzetközi porondon magyar válogatottként a legjobbak között szerepelni. Vagyis világszinten is jegyzett, elismert egyetemmé válni, amelynek a munkatársa, hallgatója vagy akár sportolója büszke arra, hogy képviselheti az egyetemet és az országot.
Mi kell ehhez?
Vonzóbbá kell tenni az egyetemet az oktatók, a kutatók és a hallgatók számára is. Az első kettőhöz piacképesebb fizetésekre van szükség, illetve arra – és ez már érinti a hallgatói vonzerőt is -, hogy felgyorsuljanak a már megkezdett infrastrukturális fejlesztések.
Mekkora fizetésemelésről beszélünk?
Az egyetemen augusztus elsejétől átlagosan 15 százalékos béremelést hajtottunk végre, és ugyanilyen mértékű emelés lesz 2022 januárjától. Az alacsonyabb keresetűek bére ennél is jelentősebb mértékben, összességében 40-50 százalékkal nő ebben a két ütemben.
Fontos cél az is, hogy mindazt a tevékenységet, amivel most oktatóink, kutatóink házon kívül egészítik ki a fizetésüket, legyen az akár saját vállalkozás, az egyetem falain belül végezhessék, megalapozva, erősítve ezzel a TE szolgáltató-vállalkozó oldalát.
Milyen szolgáltatásokban gondolkodnak és kik számára?
Elsősorban a sportszervezeteknek, szövetségeknek, kiemelt kluboknak, valamint az olimpiai mozgalomnak nyújtott sportdiagnosztikai, sportanalitikai jellegű szolgáltatásokról van szó. Három témát jelöltem meg a pályázatomban: egészség, teljesítmény, közösség – mindenben, ami a sporton keresztül ezt a három területet szolgálja, abban helye van az egyetemnek.
Az egyetem fő tevékenysége az oktatás. Ezen a területen milyen újítások, fejlesztések várhatók?
Nagy terveink vannak. Meg akarjuk például duplázni a jelenlegi szakok számát. Tartalmilag megújítjuk a testnevelőtanár-képzést, emellett lehetővé tesszük, hogy a hallgatók sporttudományi diplomát is szerezhessenek a tanári mellé.
Új alap- és mesterképzések is indulnak magyarul és angolul is: sportinnovációs, amelyben van mérnöki és vállalkozói modul, illetve sport-mentáltréneri, amire nem pszichológus, hanem sporttudományi végzettséggel rendelkezőket várunk.
Ha több lesz a szak, több lesz a hallgatói is?
Jelenleg körülbelül 2200 hallgatónk van, öt éven belül ezt szeretnénk 4 ezerre növelni úgy, hogy a 10 százaléka külföldi legyen.
Most milyen a magyar-külföldi hallgatói arány?
Jelen pillanatban 99 százalék a magyar és mindössze 1 százalék a külföldi hallgató, de ennek az a fő oka, hogy a kampuszon nem tudunk megfelelő körülményeket biztosítani a számukra. Pedig a nemzetközi sportszövetségek szívesen képzik a Testnevelési Egyetemen az edzőket azokban a sportágakban, amelyekben sikeresek a magyarok: úszásban, kajak-kenuban, vívásban stb. Nagyon bízunk benne, hogy másfél-két éven belül jelentős előrelépés lesz az infrastruktúrában. A Csörsz utcai létesítmény, ahol atlétikai és labdarúgó pálya, valamint egy nagy sportcsarnok épül, 2023 tavaszára elkészül. Rá újabb másfél évre az Alkotás utcai tömbben is meglesz minden: uszoda, vívóterem, labdajáték-terem, fedett pályás atlétikai csarnok a korábban leégett helyett. A Testnevelési Egyetem 2025-ben lesz 100 éves, a centenáriumot már egy abszolút megújult kampusszal szeretnénk köszönteni.
Milyen az egyes szakok népszerűsége, mekkora a túljelentkezés?
A legnépszerűbb az edzőképzés, ott 5-szörös, de a sportszervezői, a sportmenedzseri, a kineziológus és a rekreációs szakemberképzéseinkre is 2-3-szor többen jelentkeznek, mint ahány hallgatót fel tudunk venni.
A testnevelő tanároknál a jelentkezőknél nincs meg az a magas arány, ami a válogatást lehetővé tenné, aminek a hivatás alacsony presztízse és anyagi elismertsége a fő oka. Ebben a minisztériummal együttműködve szeretnénk előremutató lépéseket tenni.
Mennyibe kerül önöknél a költségtérítéses képzés, a hallgatók mekkora hányada tanul így?
Jelenleg a hallgatók 15 százaléka fizetős, nekik a képzés félévente 225 ezer forintba kerül az alap- és 400 ezer forintba a mesterképzésen.
Sok egykori élsportolóból lesz edző, de vajon mennyien választják az aktívak közül ezt az egyetemet?
Most is vannak olimpikonok a hallgatóink között: a cselgáncsozó Tóth Krisztián, a vízilabdázó Keszthelyi Rita, vagy a paraatléta Ekler Luca, hogy csak néhány nevet említsek.
De most vezetünk be egy újdonságot, amelynek lényege, hogy több élsportoló kaphasson diplomát egy úgynevezett kompetencia-egyetem logika mentén, ami azt jelenti, hogy a sportkarrierjüket támogatva, azt előtérbe helyezve végezhetik el az egyetemet. Emellett fontos lenne, hogy itthon is kialakuljon egy, az amerikaihoz hasonló felsőoktatási versenyrendszer, amelyben a színvonalas egyetemi élsport nem zárja ki, sőt együtt jár a magas szintű egyetemi tanulmányokkal.
Mekkora szerepe van, lehet a hazai sportsikerekben a Testnevelési Egyetem tudományos és/vagy szakmai munkájának? Ki lehet ezt mutatni?
Ezt nagyon nehéz számszerűsíteni, de az biztos, hogy az a 12 esztendő, amikor megszűnt az egyetemen az okleveles szakedző-képzés és OKJ-s rendszerben végeztek edzők, számottevő visszaesést jelentett a magyar sportsikerekben. Nem kevesebb, mint három olimpiai ciklusról beszélünk.
Nyakunkon a 4. Covid-járványhullám, hogyan készülnek rá itt, ahol nagyon fontos a gyakorlati oktatás?
Ameddig csak lehet, jelenléti oktatást tervezünk, legalábbis a gyakorlati tárgyakban mindenképpen. Figyelemmel kísérjük a sportolókra és az egyetemekre vonatkozó hazai és nemzetközi irányelveket, ezeken kívül azonban nem készülünk speciális szabályokkal.