Akadémiai Nap – Új korszak a győri Széchenyi István Egyetem történetében

Publikálva: 2021. október 1.

A szenátus ünnepi ülése alkalmából doktorokat avattak, és a kitüntető címek mellett átadták a Pro Universitate díjat és a Hegedüs Gyula Tudományos Ösztöndíjat.

 „A modellváltás nem egyszerű fenntartóváltás. Új szövetség jött létre: a fenntartó alapítvány és az egyetem közötti szoros együttműködés egyetemünk polgárai, a jövő generációi, városunk, a régió javára” – hangsúlyozta ünnepi beszédében dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke a XXVIII. Akadémiai Nap megnyitóján.

A Széchenyi István Egyetem Szenátusának ünnepi nyilvános ülésével vette kezdetét a XXVIII. Akadémiai Nap a győri campuson. Fanfárok kíséretében, a zászlóvivő és a paedumhordozók felvezetésével bevonult az elnökség. Az aula megtelt a doktoravatásra váró tehetséges kutatókkal, a kimagasló elismerésekben részesülőkkel, díszvendégekkel, a nyugdíjba készülőkkel és az egyetem barátaival, hogy méltóságteljesen együtt ünnepeljenek.

 „A megosztott tudomány gyarapszik, az elrejtett elsorvad” – ezzel a szimbolikus gondolattal kezdte ünnepi köszöntőjét dr. Baranyi Péter rektor. Megnyitóbeszédében a Széchenyi-egyetem hármas tevékenységét hangsúlyozta. „Intézményünk tudományos kutatásokat végez, tudását megosztja, és célja a régió gazdaságában innovátorként való aktív részvétel. Ezen munka eredményeként egyetemünk a felsőoktatási világranglistán az első négy százalékba tartozik, tudósaink pedig kulcsszerepet vállalnak a térség gazdaságában” – fejtette ki. Hozzátette: a kutatás a jövőt jelenti, ezért fontos, hogy kutatóik nemzetközi szinten ismerik azokat a technológiákat és műszaki megoldásokat, amelyek a következő öt-tíz év megtervezéséhez szükségesek. „Hivatásunk, hogy a térség iparával való aktív részvétellel járuljunk hozzá a nemzet gyarapításához” – húzta alá.

Ezt követően a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke, dr. Knáb Erzsébet szólt az egybegyűltekhez. „A Széchenyi István Egyetem mára a térség és Magyarország egyik meghatározó tudásközpontja” – mondta, majd a folytatásban arról beszélt, mitől lehet jó egy magyar egyetem a 21. században. „Ehhez egyszerre kell minőséget teremteni az oktatásban, a kutatásban, szem előtt tartani a társadalmi hasznosságot, szolgálni a térség fejlődését, és valós hozzájárulást nyújtani a hallgatók elégedettségéhez, sikeres karrierjéhez éppúgy, mint a vállalkozások versenyképességének növeléséhez. Ráadásul mindezt úgy kell megvalósítani, hogy a hazai egyetemek helytálljanak és egyre jobb pozíciót vívjanak ki maguknak a globális versenyben. Ezek a célok akkor érhetők el, ha erősödik az intézmények önállósága, pénzügyi függetlensége, és egyúttal nő a felelősségük is. Ennek megvalósulása lett a modellváltás, amely a felsőoktatás, a társadalom és a gazdaság új, szorosabb szimbiózisának kiteljesedését hivatott szolgálni. Ennek révén az egyetemek kitörhettek az államháztartás zárt rendszeréből, hogy szabadabb, rugalmasabb keretek között működhessenek, valós gazdasági tevékenységgel erősíthessék versenyképeségüket, és képessé váljanak önálló stratégia alapján a céljaik eléréséhez szükséges forrásokat megteremteni és hatékonyan felhasználni” – fejtette ki.

Új szövetségben

Dr. Knáb Erzsébet egyúttal jelezte, komoly üzenete van annak, hogy az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke, Alfons Dintner, személyügyi igazgatója, Németh Kinga és a motorgyártásért felelős igazgatója, Robert Buttenhauser is elfogadta az egyetem és a fenntartó alapítvány meghívását – üzenve ezzel azt, hogy a vállalat számára stratégiai jelentőséggel bír a Széchenyi István Egyetemmel való együttműködés.

A modellváltás eddigi tapasztalatait összegezve felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy az előrelépés már most szembetűnő. „Azzal, hogy az állam átadta fenntartói szerepét a helyi közösséghez közel álló alapítványnak, tovább erősödött egyetemünk pénzügyi, működési stabilitása. Az elmúlt egy esztendőben új lehetőségek nyíltak meg a gazdálkodás terén, még biztosabbá téve intézményünk anyagi hátterét – márpedig valójában ez adja meg a tudomány és az oktatás szabadságát. Nem túlzás azt állítani, hogy a Széchenyi István Egyetem történetében e strukturális változás új korszakot nyitott. Önállóságunk növekedése ugyanakkor nem jelenti azt, hogy magunkra maradtunk, hiszen az állam a jövőben sem vonul ki egyetemünk finanszírozásából. Működési, fejlesztési forrásaink rendkívül jelentősen növekednek, és ezzel párhuzamosan nő a felelősségünk is. Egyetemünk közössége történelme során számtalanszor ragadta meg a jövőbe mutató lehetőségeket, és nincs kétségem afelől, hogy ez most is így történik. A modellváltás ugyanakkor nem egyszerű fenntartóváltás. Új szövetség jött létre: a fenntartó alapítvány és az egyetem közötti szoros együttműködés, egyetemünk polgárai, a jövő generációi, városunk, a régió javára” – fogalmazott a kuratórium elnöke.

Dr. Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat irányítótestületének elnöke ünnepi köszöntőjében az alapítványi struktúrában működő nemzetközi felsőoktatási intézmények történelmi példáit említve hangsúlyozta, hogy minden esetben döntő fordulatot és egyúttal sikert jelentett a pénzügyi szabadság és stabilitás. „Örülök annak, hogy a Széchenyi István Egyetem mára rendelkezhet a saját pénzügyei felett. A siker kulcsai tehát az intézmény kezében vannak. Ezek az elkötelezett kutatómunka és a pénzügyi szabadság” – mondta.

Forrás: kisalfold.hu

Menü

Főoldal

Navigáció