Amennyiben zöld utat kap az Országgyűlésben, kezdődhet a modellváltás a Dunaújvárosi Egyetemen is. Az alapítványi fenntartás olyan változást jelent, amelynek révén nagyobb autonómiával alkalmazkodhatnak az intézmények a megváltozott gazdasági környezethez.A Dunaújvárosi Egyetemre látogatott csütörtökön dr. Stumpf István, a felsőoktatási modellváltásért felelős kormánybiztos. Süli Jánossal, a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszterrel, Kovács Pállal, a Miniszterelnökség Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkárával és dr. András István rektorral a felsőoktatási intézmény jövőjéről tárgyaltak, közben megtekintették a campust is.
Stumpf István lapunknak elmondta, a módosító indítványok megtárgyalása és a záró vita után remélhetőleg április végére elfogadja a parlament a törvényeket, és az átalakítások után az egyetem augusztus 1-től már az új modell szerint fog működni. Az Országgyűlés döntése alapján minden modellváltó egyetemen egy közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítvány lép az állami fenntartó helyére. A minisztérium, mint a jelenlegi fenntartó kijelöli a kuratórium elnökét és tagjait, a felügyelőbizottságot, a vagyonellenőrt és könyvvizsgálót. A törvény előírja, hogy a szenátus egy tagot delegálhat a felügyelőbizottságba. A mi egyetemünk ezt a döntést már meghozta, dr. András Istvánt választották meg a képviseletre. Azt is tudjuk, hogy a kuratórium elnöke Süli János lehet.
A modellváltás két fő kérdés mentén vált ki ellenvetést, amelyeket Stumpf István tisztázott is. Az egyik, hogy a szervezeti átalakítással nem privatizálják az intézményeket. Az állami vagyon olyan vagyonkezelő alapítványi keretbe kerül át, amelynek a közfeladat ellátásához, tehát a felsőoktatáshoz kötött gazdálkodást kell folytatnia. Az átalakulás nagy előnye, hogy az intézmény kiszabadul a bürokratikus szabályok korlátozásából, nagyobb szabadságot kap az üzleti szférával való kapcsolattartásra, olyan belső motivációs és bérezési rendszert alakíthat ki, ami arra ösztönzi az oktatókat, hogy az egyetemre koncentrálják oktatói-kutatói tevékenységüket, megteremtve a jobb teljesítményi és minőségi érdekeltséget.
A másik, fontosabb felvetés az egyetemi autonómia sérülésére irányul. A kormánybiztos elmondta, hogy az oktatási és kutatási autonómia az Alaptörvény által is védett alkotmányos érték, a szenátus pedig a felügyelőbizottságba történő delegálás jogával ráláthat a kuratórium tevékenységére, valamint a véleményezési és javaslattételi jogát az egyetem alapszabályában kell rögzíteni. – Mindenki érdekelt abban, hogy jól működő, versenyképes tudást közvetítő egyetem jöjjön létre. Szervezeti értelemben pedig megszűnik a fenntartói függőség az államtól, sokkal önállóbb lesz az intézmény, nagyobb lesz a mozgásszabadsága – hangsúlyozta Stumpf István.
Vázolta, hogy az új rendszerből az állam nem vonul ki, finanszírozási szerződésekkel továbbra is támogatója marad az egyetemi tevékenységnek. Sőt, szeptembertől oly módon alakítják át a finanszírozást, hogy nemcsak a hallgatói létszámot veszik alapul, hanem adnak pénzt kutatásra és infrastruktúra felújítására.