Új Campus, új oktatási rendszer és új, Precíziós gazdálkodási tanszék létesül a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem gödöllői központjában. A részletekről Prof. Dr. Gyuricza Csaba rektorral beszélgettünk.
Legutóbb 2020 szeptemberében beszéltünk a MATE jövőképéről, azóta mozgalmas időszakot él meg az intézmény. Hol tartanak a fejlesztések 2022 elején?
A tavalyi esztendő az agrár felsőoktatás elmúlt évtizedeinek egyik legmozgalmasabbja volt. Átalakult a teljes felépítésünk, amibe 4 új egyetemrészt és a gyakorlati agrárkutatási rendszert is integráltuk. Február elsején jött létre a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, amelynek elkezdtük a teljes szervezeti átalakítását és egységesítettük a folyamatait. Egy szakmai irányítás alá vontuk a hasonló, vagy azonos szakterületeket, ennek eredményeként állt fel egy új struktúrában a nagy intézeti szervezet, ami összességében 20 szakterületi intézményt foglal magába a legfontosabb agrárágazatok közül. Lényeges, hogy a rendszerezés nem földrajzi, hanem szervezeti és szakmai alapon történt meg. Ez azt jelenti, hogy egy intézetnek akár az ország különböző területein is lehetnek egységei. Később ez még módosulhat, hiszen az, hogy több, mint 50 telepen működik az egyetem, hosszú távon nyilvánvalóan nem fenntartható megoldás.
A további észszerűsítést az új Campus létesítésével párhuzamosan tudjuk majd elvégezni. A meglévő, 5 Campusos megoldás alapvetően jól működik, ebben már elkezdtük az oktatási párhuzamosságok megszüntetését. Sok képzést helyeztünk át az online térbe, mert a több oktatási helyszín meglétével lehetővé válik az oktatók és a hallgatók távolról történő bekapcsolódása is. Ehhez nagyon komoly, 5 éves, közel 16 milliárd forintos informatikai infrastrukturális fejlesztésre van szükség, aminek első szakaszát 2022-ben hajtjuk végre 3 milliárd forintból. A beruházás az oktatás korszerűsítését, továbbá a működési folyamatok, a gazdálkodási rendszer, valamint a kapcsolódó szolgáltatások informatikai hátterének megteremtését és egységesítését biztosítja majd.
További beruházások és infrastrukturális fejlesztések is indulnak ebben az évben, ezek a tervezési és a közbeszerzési folyamatoknál tartanak. Az első körben a gödöllői Campus teljes felújítása történik meg, a központi, a szemináriumi és az aulaépületben, továbbá a sportcsarnok teljes rekonstrukciójára is sor kerül. A munka várhatóan az év közepén indulhat el. Ezzel párhuzamosan a zöldmezős beruházások tervezése is zajlik, aminek részeként egy teljesen új Campust építünk. Ennek költsége a felújításokkal együtt a tervek szerint közel 200 milliárd forint lesz. A beruházás nagyrészt Gödöllőre fókuszál, mellette pedig a kaposvári Campus megerősítését is szolgálja, de tovább alakítjuk a keszthelyi, a budapesti és a gyöngyösi helyszíneinket is. Gyöngyös elsősorban a gyakorlatorientált képzés bázisa lesz, ahol azokat a gyakorlati helyeket erősítjük meg, amelyek biztosítják az oktatás tangazdasági hátterét.
Kiemelten fontos volt még a költségvetési helyzet rendezése, mert az agrár felsőoktatás alulfinanszírozottsága már a mindennapi működést is veszélyeztette. Nagy siker, hogy ennek megoldása érdekében egy olyan megállapodást sikerült kötnünk a kormányzattal, aminek eredményeként a korábbi közel kétszeresére növeltük a folyó finanszírozásunkat, a működési költségünket. Ez lehetővé tette azt, hogy drasztikus bérrendezésbe kezdjünk. Új munkaszerződéseket kötöttünk és egy teljesítményalapú, differenciált bérezési struktúrát vezettünk be 2022 januárjától. Az első, jelentősen megemelt fizetéseket a munkavállalók a februári bérrel fogják megkapni. A változás eltérően érintette az állományt, volt, akinek nem módosultak a feltételei, de a nagy részüknél jellemzően 70–80 százalékos bérrendezést tudtunk végrehajtani, amire korábban soha nem volt példa a felsőoktatásban
Mennyire nőtt a hatékonyság, hogyan gyorsította a változás a fejlődés ütemét?
Az eltelt hónapokban megtett lépések célja az volt, hogy elkezdjük a sokszínű, rengeteg párhuzamosságot és szétaprózottságot mutató rendszer egységesítését. Várhatóan egy 5 éves program révén érjük el a működés teljes racionalizálását, a hatékonyság drasztikus javítását. A feladatokat egy intézményfejlesztési tervben foglaltuk össze, ami a következő 5 év legfontosabb céljait és törekvéseit határozza meg. Ezt a tavalyi év második felében fogadta el a fenntartó alapítvány kuratóriuma és az egyetem szenátusa, eszerint végezzük majd a munkánkat. A hatékonyság növelésében nagyon fontos a humán erőforrás; az oktatói, a támogató és a funkcionális egységek megerősítése, amelyek munkáját szükség esetén minőségi cserékkel igyekszünk javítani. A teljesítményalapú bérezési rendszer finomhangolásának célja, hogy az egyetem rendszerében lévő több, mint 2 ezer, a hozzá tartozó vállalkozásokkal együtt több, mint 3 ezer fő feletti dolgozói állomány a legkiválóbb munkaerőkből álljon annak érdekében, hogy a magyar mezőgazdaság fejlődésének alapját biztosító felsőoktatást megerősítsük és visszajuttassuk a nemzetközi élmezőnybe.
Gödöllőn jön létre Magyarország első Precíziós Gazdálkodási Tanszéke. Milyen rendszerben működik majd?
A Precíziós gazdálkodási tanszék létrehozása egy apró, de nagyon fontos lépése a teljes koncepciónak. Mivel gyakorlatorientált területről van szó, erősítjük az együttműködésünket a vállalati szférával azért, hogy a csúcstechnológiai ágazat tudását a lehető legmagasabb szinten tudjuk átadni a fiataloknak. Ez csak úgy lehetséges, ha szoros kapcsolatot alakítunk ki a gazdasági élet szereplőivel. Ez egyébként minden ágazatra igaz: a kertészetre, a növénytermesztésre, az állattenyésztésre és az élelmiszer-gazdaságra is, mindnek nagyon fontos területe a precíziós gazdálkodás és az agrárdigitalizáció. Ma a magyar mezőgazdaságban elképzelhetetlen a naprakész ismeretek átadása anélkül, hogy abban a digitalizáció legkorszerűbb technológiáit bemutatnánk. Ezért azokkal a vállalati partnerekkel, amelyek ezt a gyakorlatban a legmagasabb szinten alkalmazzák, közösen végezzük azokat a kutatásokat és képzéseket, amelyek segítségével az oktatásszervezést is támogatni tudjuk a területen. Magyarországon egyedülálló módon ezt a tanszéket egy vállalati partnerrel, a KITE Zrt.-vel közösen hozzuk létre. A nádudvari központú cég bevonása megerősíti és támogatja a képzés kialakítását, ami így a hallgatóknak a leginkább innovatív és gyakorlatközeli ismereteket biztosítja. A tanszéket a Növénytermesztési-tudományok Intézeten (NTTI) belül hozzuk létre, így nagy hangsúlyt helyezünk a növénytermesztésre, ám mivel az agrárdigitalizáció egyéb területeken is egyre fokozottabban megjelenik, ezért nyitottak vagyunk rá, hogy a műhelymunkához más szakterületek is kapcsolódjanak.
A digitalizáció támogatására korábban létrehoztunk egy másik egységet, az Élelmiszergazdasági Kutatóközpontot, ami egyéb feladatai mellett egy agráradatbank kialakítását célozza meg a Digitális Jólét Programhoz és a Digitális Agrár Stratégiához kapcsolódva. Gyakorlatilag az agráriumban fellelhető ismeretek digitális tananyagokként történő létrehozását is szolgálja, ami a felsőoktatáson kívül a szaktanácsadásban, valamint a gyakorlatban gazdálkodó szakemberek képzésében is támogatja a magyar mezőgazdaságot. Sőt, a határokon is átlépünk, az egész Kárpát-medencére vonatkozóan dolgozunk ki digitális tananyagokat, amire nagy igény van, hiszen az ottani magyarság ezekből hiányt szenved. Az országhatárokon túl 5 képzési helyet működtetünk, a BSc, az MSc és a doktori programjaink több, mint 600 hallgatóval üzemelnek.
Mi tapasztalható a hallgatók részéről, hogyan fogadta a MATE ifjúsága a változásokat?
Az oktatók, a diákok, a szüleik és az agrárszakma gyakorlói mind azt várják, hogy a fiatalok korszerű ismereteket kapjanak és az egyetem lépést tudjon tartani az agrárium fejlődésével. Ez nem egyszerű feladat, de azzal, hogy a gyakorlati életet és az ágazati szereplőket egyre jobban bekapcsoljuk az oktatásba, eljuthatunk idáig. Az itt szerzett tudás hasznosítható és piacképes kell, hogy legyen. Mindent ennek rendelünk alá, ez szolgálja a legjobban a magyar agrárium versenyképességének erősödését is. Amikor egy fiatal felsőoktatási intézményt választ, arra gondol, hogy az ott rá váró 5 évet úgy szeretné eltölteni, hogy korszerű, az élete során hasznos ismeretanyagot szerezzen a pályája indulásához. Fontos, hogy ezek jelentős része nem egy életre szól, mert a világ és a technológia fejlődésével a tudás 3–5 év alatt elavul. Folyamatos képzésre van szükség a szinten tartáshoz és a fejlődéshez, amiben az egyetemeknek nagy szerepük van. Az évek alatt a tényleges felnőtté válás is lezajlik, így a hallgatók olyan kapcsolatokat tudnak kialakítani, amelyek életre szólóak. Ezek persze nem mindig tudatosak, ám az, ha a Campus és a képzés színvonalas, a kollégium jó, a sport- és a kulturális élet kiemelkedő, együtt teszi vonzóvá az egyetemet. Mindegyik területen fejlesztettünk, lehetőséget biztosítunk a diákoknak a sport területén ahhoz, hogy egészségesen éljenek és hasznosan tölthessék el a szabadidejüket. Új uszodakomplexumot adtunk át, jégcsarnokot és két új sportarénát építünk, valamint strandfejlesztésbe kezdünk. Fejlesztjük a szabadidősportot, megújítottuk az egyetemi sportegyesületet, amelyben több olimpikon is szerepel. Vízilabda szakosztályokat hoztunk létre, amelyek élén Kiss Gergely háromszoros olimpiai bajnok és Ančić-Valkai Ágnes világ- és Európa-bajnok szakosztályvezetők dolgoznak, az úszó szakosztályt pedig Bernek-Mutina Ágnes Európa-bajnok irányítja. A világ leghíresebb egyetemeinek gyakorlatát követve a sport és a kulturális életen keresztül is igyekszünk tehetséges hallgatókat bevonni a képzéseikbe, így erősítve a MATE presztízsét.
A mezőgazdaság és az élelmiszer-gazdaság jelentőségét számos platformon juttatjuk el a fiatalokhoz, és természetesen a szülőket is meg kell szólítanunk, akik szintén meghatározóak a pályaválasztásnál. Rendszeresen és tervezetten jelenünk meg a legfontosabb online platformokon és a social média színterein. Ennek a hatása is hozzájárult ahhoz, hogy 2021-ben az ország összes felsőoktatási intézményét tekintve a legnagyobb jelentkezésiszám-növekedést mi értük el 24 százalékkal, ami a hazai, átlagosan 11 százalékos adatnak több, mint duplája. Ebben komoly szerepe volt az erőteljes marketingkampányunknak is, amely az agrárszakma megismertetését és népszerűsítését szolgálta.
Fontos szempont a leendő hallgatók egyetemválasztásakor a képzések költségtérítése. Ebben várható változás?
A költségtérítés mértékét mindig a piacképesség határozza meg. Nem biztos, hogy az a drága szak, ami sokba kerül. Az a legdrágább, amit a piacon nem lehet használni. Amennyiben a magasabb árszínvonal gyorsan megtérülő befektetésként hasznosul azzal, hogy hiányszakmát, hiánytudást tölt be, megéri a hallgatóknak.
A MATE az ország költségtérítéses képzései között átlagos árszintet képvisel, az alapítványi átállással alapvetően nem változott meg az ösztöndíjak rendszere. Ugyanúgy be lehet kerülni ugyanannyi államilag finanszírozott helyre, mint a modellváltás előtt. Sőt, az ösztöndíjak rendszerét erősítettük, új típusokat hoztunk létre, például sportösztöndíjat vezettünk be, ami akár havi 100 ezer forintos támogatást nyújt az egyetemen tanuló 30 élsportolónknak.
Arra továbbra is megvan a lehetőség, hogy a hallgatók költségtérítéses rendszerben vegyenek részt, ami elsősorban posztgraduális képzéseket, továbbképzéseket jelent. Ezeken olyan tanulmányokat tudnak folytatni, amelyek a munkájukban erősítik és támogatják őket. Olyan új, piacképes szakokat is létrehozunk, amelyek az adattudománnyal, az élelmiszer-gazdasággal, az agribusiness-szel és a vezetéstudománnyal foglalkoznak. Ezek olyan szakterületek, amelyek a költségtérítéses képzésben is megérik az 1–1,5 éves befektetést azoknak a gyakorlati szakembereknek, menedzsereknek, akik szeretnék továbbképezni magukat.
Mi várható a továbbképzések fejlesztése terén?
Azt látjuk és tapasztaljuk, hogy a 2 éves képzések elavultak, a felsőoktatási trendekhez igazodva ezért 1, legfeljebb 1,5 éves, intenzív mesterképzésekben gondolkodunk. Errefelé megy a világ, a munkavállalóknak, cégvezetőknek és általában az embereknek egyre kevesebb idejük van, azt a keveset viszont célzottan, célirányosan szeretnék hasznosítani. Ráadásul a megszerzett tudás egyre gyorsabban elévül, ezért ezeket gyorsan, naprakészen kell átadni. Ezeket az igényeket az 1 éves, 2 féléves mesterképzés tudja versenyképesen kiszolgálni, ezért úgy modernizáljuk a képzési rendszerünket, hogy ebbe az irányba haladjunk. Új, akkreditált oktatási tevékenységet már ilyen rendszerben végzünk, és a régi szakok megújítását is errefelé igyekszünk elvinni. Az az elképzelésünk, hogy az alapképzésre épített mesterképzéseket lehetőség szerint a szakdolgozat elkészítésével együtt összesen 1,5 év alatt el lehessen végezni és így diplomához lehessen jutni. Ez nem kevesebb ismeretet, hanem intenzívebb oktatást jelent, moduláris rendszerrel, ami az angolszász képzéshez hasonlít. A legfontosabb feladat, hogy azokat az igényeket teljesítsük, amit a munkaerőpiac kíván. Amennyiben pedig a céljainkat megvalósítva a nemzetközi trendeknek is megfelelünk, akkor versenyképességünk az európai felsőoktatási térben is kiemelkedően fog erősödni.
Minden szintre és minden szakba beépül az informatika
Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem stratégiai és fejlesztési rektorhelyettese állattenyésztő agrármérnökként végzett Kaposváron. Az egyetemi éveit nagyban meghatározta a számítástechnika hőskorának fejlődése: a kollégium 3 számítógépe közül az egyik az övé volt.
Maga rakta össze a 486-os alaplapra a korabeli rendszerét, ekkor kezdte el tapasztalati úton megtanulni a gyakorlati folyamatokat, majd 1997-ben már a szakdolgozatát is digitális formában írta meg. A másik nagy informatikai hatás élete későbbi szakaszában, a T-Systems Magyarország Zrt. felügyelőbizottságának elnökeként érte, amikor mezőgazdasági projekteken is dolgozva belelátott a globális informatikai fejlődés lehetőségeibe. Ennek következtében 2014-ben elköteleződött a digitalizáció mellett. Publikációi és vállalati fejlesztései segítették az informatika mezőgazdaságba való illesztését. Vele beszélgettünk arról, milyen terveket szőttek a MATE digitalizációjának fejlesztésére.
Milyen lépéseket tervez a MATE a digitalizáció fejlesztése terén?
A MATE megalapításakor Dr. Gyuricza Csaba rektor úrral leültünk, hogy megbeszéljük, mik azok a feladatok, amikben rám számít, és az első pont ezek közül a digitalizáció volt. Minden területen a legfontosabb, hogy a szakma igényeit átfordítsuk az informatika nyelvére, majd visszafelé olyan adatokat képezzünk, amelyek használhatók a gyakorlati célok eléréséhez. Lényeges, hogy a képzésben, a kutatásban és a működésben is ki kell használnunk a digitalizáció előnyeit. Ez stratégiai kérdés, az intézményfejlesztési tervben is átfogó célként rögzítettük. Igyekszünk minden területen a legtöbb digitális eszközt bevezetni a MATE intézményrendszerében, és kiemelt feladat, hogy a hallgatóknak a szakok, a tantárgyak ilyen célú átalakításával új perspektívát tudjunk adni.
Milyen kihívásokkal kell ehhez szembenézni?
A távoktatás, a hibrid képzés rendszere nagy technológiai kihívást jelent a sávszélesség és a működést biztosító eszközök szempontjából. Az egyetemünkön az oktatás és kutatás mellett a harmadik misszió, a társadalmasítás is kiemelten fontos feladat. Egyre inkább előtérbe kerül az, hogy a nagyközönséggel is megismertessük a MATE lehetőségeit, képességeit, előnyeit és tevékenységét. Az egyetemi felvételi rangsorokban ma már többet számít, hogyan jelenik meg egy intézmény a digitális felületeken, a közösségi médiában, mint a hagyományos csatornákon. Ahogy az is hatalmas jelentőségű, hogy az egyetemnek milyen a társadalmi hatása a környezetére. Ebbe beletartozik a cégekkel való együttműködési rendszer is. Ezekben mind fejlesztünk és további előrelépéseket tervezünk. Az oktatás területén az a meggyőződésünk, hogy nem csak a speciális kurzusokra, nem csak a szakmérnökökre kell fókuszálnunk, hanem minden egyes tantárgyba be kell építenünk a digitalizációt. Az állatélettani ismereteknél például ma már robotizált digitális technológiák állnak rendelkezésre a CT-, az MR- és a mikroszkópos vizsgálatoknál is, a szövettani elemzések esetében már a mesterséges intelligencia tudását is lehet alkalmazni, a műszaki ismereteknél pedig ugyancsak elengedhetetlenek a digitális fejlesztések a gyakorlatban. Az átalakítási folyamat elkezdődött, az összes alapszakot áttekintjük, hogy a digitalizációs ismereteket átlagosan 10–30 százalék közötti arányban beépíthessük a tárgyak oktatásába.
Milyen változtatásokra készülnek a fejlesztések megvalósításához?
A szakok struktúrájának átalakítása szükséges: a korábbinál sokkal több műszaki ismeretet kell beépíteni a tantervbe. A világ vezető egyetemein ennek aránya 10 felett, közel 20 százalék környékén alakul. Nálunk ez még jóval kevesebb, így ebben is szükségünk van előrelépésre. A digitalizáció nem cél, hanem eszköz a nyereség és a hatékonyság növelésére. Ezért kiemelten fontos, hogy a gazdasági szaktudás átadását is beépítsük az oktatási rendszerbe, ami szintén kapcsolódik az informatikai ismeretekhez. Ma már egyértelmű, hogy a mezőgazdaságban is adatalapú döntéseket kell hozni az eredményes termelés érdekében. Egy 5 éves képzésben végzett hallgatót meg kell ismertetni azzal, hogyan tudja felhasználni az információkat a döntéselőkészítés során.
Az adatok kutatási célú feldolgozására hoztuk létre a Digitális Agrár Innovációs Központot. Ez közvetlenül a rektor irányítása alá tartozik, az operatív tevékenységeket pedig én szervezem. A feladatok jó részén a MATE mezőgazdasági adatközpontjának vezetőjével, Varga Péterrel dolgozunk együtt, ezek egyik eredménye, hogy a Digitális Agrár Akadémia működtetése és annak 5 éves fejlesztési projektje az egyetemünkhöz került. Ki szeretnénk terjeszteni a hatókörünket és a fejlesztési irányainkat a területen, ennek részeként érkezett hozzánk tanszékvezető egyetemi docensnek Dr. habil. Milics Gábor is Mosonmagyaróvárról. A precíziós mezőgazdaságot a legmagasabb szintre kívánjuk emelni az országban, amiben számítunk az ő remek munkájára. Továbbá elkezdtük felépíteni azokat az innovációs és tudományos folyamatokat, melyek részeként a nagy adatbázisok használhatóságát elsősorban kutatási célból vizsgáljuk. Tudni szeretnénk, hogy az információkból milyen adatokat lehet kinyerni, milyen adattárak, adattavak jöhetnek létre. Ebben pedig már a mesterséges intelligencia (MI) támogatására is számítunk. Ezeken a területeken konkrét kutatási feladatokat is végzünk majd. A harmadik missziónk, a társadalmasítás jó megtestesítője az Agrovirtus versenysorozat, amelyre nemrég szerződést írtunk alá a szervező AgroVIR Kft. vezetőivel arra vonatkozóan, hogy a programnak a következő 5 évben Gödöllőn, a MATE Campusán adhatunk majd otthont. A digitális agrármenedzsment-verseny szellemiségét is át kívánjuk ültetni a gyakorlatunkba, hogy az oktatásunk így olyan szerkezetűvé alakulhasson át, amiben a hallgatóink komplex és valóságos kihívásokra keresik a precíz választ és megoldást.
Korszerűbb lesz a magyar agrárképzés: új agrárdigitalizációs megoldásokat és hatékonyabb gyakorlati oktatást vezet be a MATE
Az új év új lehetőséget hozott Dr. Milics Gábor, PhD, a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnöke számára: 2022. január 1-től új pozícióban dolgozik az agrárdigitalizáció hazai és nemzetközi világában. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növénytermesztési-tudományok Intézetének frissen kinevezett tanszékvezető egyetemi docensével beszélgettünk a felé támasztott elvárásokról és arról, milyen fejlesztések várhatóak a szakterületén.
Hogyan érkeztél Gödöllőre, a MATE központjába és milyen feladatok megoldására készülsz?
Dr. Gyuricza Csaba rektor úr és Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid rektorhelyettes úr felkérésére jöttem Gödöllőre. Megbízatásom alapvetően három területre vonatkozik. Az „akadémiai”, azaz az oktatási területen az egyik fő feladatunk a Növénytermesztési-tudományok Intézeten (NTTI) belül egy új tanszék kialakítása, amely a precíziós gazdálkodás és az agrárdigitalizáció témáival foglalkozik. A létrehozása azért nagyon jelentős, mert a magyar agrárképzésben még nincs ehhez hasonló, a két témával együtt foglalkozó tanszék. A precíziós gazdálkodást sokan sokféleképpen értelmezik, van, aki a technológiára koncentrál, van, aki az azt megvalósító gépekre, de ma már a precíziós gazdálkodás sokkal inkább értelmezhető adatalapú gazdálkodásként. Ez a szántóföldön helyspecifikus gazdálkodást, a kertészetben hely- és időspecifikus termesztést jelent, az állattenyésztésben pedig a szenzortechnológia és az egyedspecifikum kerül előtérbe. Az intézetünk tevékenységéből adódóan a mi fókuszterületünk elsősorban a szántóföldi gazdálkodás lesz, amihez természetesen érintőlegesen kapcsolódhatnak más szakterületek is.
Úttörő megoldások az oktatásban és a gyakorlatban
A MATE ebben a tekintetben azért úttörő, mert precíziós gazdálkodás tantárgy és szakmérnök képzés már több helyen is van, de a tudásanyag a reguláris, nappali tagozatos hallgatókhoz eljuttatandó információkba csak itt-ott került be. Az önálló tanszék ismereteinek átadási módja is újszerű lesz Magyarországon; célja az interdiszciplináris, tudományágakon átívelő tudást a gyakorlati gazdálkodás hatékonyságának növelésére használni. A helyspecifikus megoldások alkalmazása miatt nagyon sok olyan tényezőt kell figyelembe venni, ami sokkal inkább térképészeti, földrajzi alap- vagy térinformatikai tudást igényel. A szántóföldi növénytermesztésben elsősorban a térben elhelyezhető adatokat és a térből kinyerhető információkat tudjuk hasznosítani. Emiatt a feladatunk nem egy önálló precíziós gazdálkodás fókuszú tanszék kialakítása, hanem az, hogy mindenhol, ahol az oktatásban szükség van rá, a precíziós szemlélet mintegy ernyőként legyen jelen a többi téma felett. Ahol indokolt, ott 1-1 precíziós gazdálkodásra vonatkozó témakört kifejtünk – agrárinformatikai megközelítés, távérzékelési módszerek, szenzortechnológiai agráradatok kezelése stb. –, órát tartunk belőle és folyamatosan keressük a közös munka lehetőségeit. Az érintett technológia tudásterületét a tantárgyra fókuszáltan illesztjük be, például egy gépészmérnök az előadáson lássa azt, hogy a gépek ismeretén túl neki az informatikát is jól ki kell szolgálnia ahhoz, hogy a beérkező adatokat hasznosítani lehessen. Gépészként arról is kell gondoskodnia, hogy meglegyen az átjárhatóság az informatika felől a munkagépek irányába, hogy az adott beavatkozást, például a kijuttatást az adatok alapján javasoltak szerint tudja a gép elvégezni. Egy teljesen összefüggő rendszert kell építeni, hogy egy közös nyelvet beszéljenek az emberek és a gépek.
Az agrárdigitalizáció fejlesztése
A második szakmai feladat az agrárdigitalizáció fejlesztése. A Digitális Agrár Stratégiában (DAS) meghatározták, hogy létre kell hozni a Digitális Agrárinnovációs Központot (DAIK), ami meg is alakult Gödöllőn. Ebben sokféle kihívásunk van: ilyen a Digitális Agrárakadémia (DAA) tudásgyűjteményének átadása és a nagyközönség számára nyitott anyagok folyamatos fejlesztése.
Erre azért van szükség, mert a technológia gyakorlati újdonságaival a tudásanyag is változik, amit a tananyag dinamikus bővítésével tudunk lekövetni. A precíziós állattenyésztési technológiáknál például eddig főként a szarvasmarha- és sertéságazattal foglalkoztunk, de sok más szakterület rendelkezik új precíziós megoldásokkal, egyre többet fejlesztenek a kiskérődző, a baromfi, a víziszárnyas és a halászati ágazatokban is. A szántóföldi növénytermesztésnél és távérzékelésnél pedig elég megnézni, milyen fejlődés tapasztalható a műholdaknál a felvételek elérhetőségében vagy a dróntechnológiában. Ezeket az új tudáselemeket, amelyek néhány éve még ismeretlenek voltak az egyetemeken, a tananyag már tartalmazza.
A Nemzeti Adatvagyon Ügynökséggel megkötött megállapodás alapján további fontos feladatunk az Élelmiszergazdasági Adatközpont létrehozása, amelynek több feladata van. Egyrészt a MATE adatkezelésének optimalizálása, másrészt együttműködő szervezetekkel, köz- és magánadatok felhasználásával adatplatform létrehozása, az innovációs ökoszisztéma fejlesztése, valamint a szolgáltatások adatszükségletének biztosítása céljából. Már több közadatokat kezelő szervezet jelezte, hogy a tavaly elfogadott Nemzeti Adatvagyon törvény alapján adnak át adatokat, így a MATE közvetlenül és napi szinten hozzájuthat például űrfelvételekhez, időjárási és vízügyi adatokhoz. De további adatkészletek integrálása céljából folyamatosan tárgyalunk az érintett szervezetekkel.
A MATE tanüzemeinek digitalizálása kapcsán előálló adatok, valamint a köz- és magánadatok strukturált kezelése lehetővé teszi a mesterséges intelligencia eszközeinek alkalmazását, így komplex problémákra – mint például a klímaváltozás – fogunk tudni nemzeti szintű válaszokat adni. A mesterséges intelligencia alkalmazása lehetővé teszi az Európai Zöld Megállapodásból (Green Deal) származó feladatok nemzeti, de akár üzemszintű kihívásainak megválaszolását is.
Tesztüzemek és hasznosítás az otthoni gazdálkodásban
Dr. Szabó István Oktatási és nemzetközi rektorhelyettes vezetésével 2019-től egy 4 éves futamidejű projekt keretében egy hosszú távú és fenntartható ipari-felsőoktatási együttműködés valósult meg, amelynek kiemelt programjai közé tartozik az ISOBUS tesztlabor működtetése, a digitális termelési rendszerek fejlesztése és a Big Data kutatócsoport fenntartása. Ez az ISOBUS labor a technológiai elemekkel foglalkozik, és minden kétséget kizáróan erősen kötődik a precíziós gazdálkodáshoz. Ugyanakkor az adatkezelést a labor gépész oldalról vizsgálja, ami a teljes precíziós rendszernek egy nagyon hasznos része csupán. A Digitális Agrárinnovációs Központ ezeket az adatokat is hasznosítani tudja, így a növénytermesztés oldaláról is hasznosak lesznek. A központban azt szeretnénk, hogy a precíziós gazdálkodási adatgyűjtés a technológia és a digitalizáció szempontjai szerinti komplex rendszerben működjön. A cél, hogy a MATE képzéséről végzősként kikerülő hallgatónak meg tudjuk mondani és mutatni, hogyan hasznosíthatja a megoldásokat az otthoni gazdálkodásban és mit érdemes bevezetnie a saját termelésében.
Bővül a szakmérnök képzés tartalma
A harmadik fontos fejlesztési területünk a szakmérnökképzést érinti, ahol a meglévő talajfókuszt kiegészítjük az agrárinformatikai, a növénytermesztési és a gépesítési megközelítés megoldásaival. Szeptemberben már az új, precíziós gazdálkodási agrárdigitalizációs szakmérnök képzés indul. A képzés átalakításának már megkezdtük az előkészítő munkáját, itt nagyon számítok a képzést korábban szervező kollégák segítő hozzáállására, valamint azokra az iparági kapcsolatokra, amelyekkel a MATE rendelkezik. Nagyon fontos, hogy a képzéseken részt vevők olyan információkat tudjanak összegyűjteni, amelyek nem függenek a kereskedelmi alapú tanácsadástól, gépbeszállítói információktól, hanem olyan független rendszerből tájékozódhatnak, amely a piacon lévő összes technológiai elemet tartalmazza.
Hogyan építi be a Precíziós gazdálkodási tanszék a gyakorlati megoldásokat az oktatásba?
Első megközelítésre az látható, hogy rendszerbe kell helyezni a meglévő folyamatokat és a szaktudást. Nagyon sok jó szakember van Magyarországon és mivel a precíziós gazdálkodás lényege a komplexitásban rejlik, össze kell hangolni az ő munkájukat. Az eddigi ismereteket szélesítve át kell gondolni a területek felmérését, a talajismeretek, a műholdképes rendszerek integrálását és felhasználását. Tudni kell, hogy mi az, amiből el lehet indulni és valódi, gyakorlati hasznú megoldásokat létrehozni. Természetesen itt sem a nulláról indulunk, azonban a strukturált rendszer felépítéséhez alkalmazni kell azokat az iparági sztenderdeket, amelyek alapján a szakterület cégeivel is együttműködünk. Ehhez kapcsolódóan született meg nemrég a megállapodás a KITE Zrt.-vel, amely elsősorban a gyakorlati képzési lehetőségek fejlesztése és a modern agrárdigitalizációs megoldások elterjesztése területén teremti meg a közös fejlődés lehetőségét.
Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy akkor végezzük jól a feladatainkat, ha nem vagyunk cégspecifikusak, azaz függetlenek tudunk maradni. A helyspecifikus gazdálkodás komplex technológiája akkor oktatható a teljes valójában, ha a gazdasági szereplők eltérő gyakorlati technológiáját is meg tudjuk mutatni, mert a cél végső soron a hallgatók – későbbi gazdálkodók – számára megtanítani a gazdálkodás hatékonyságának növelését és a jövedelmezőség javításának lehetőségeit. Néha különböző megoldásokkal ugyan, de mindenki ugyanabba az irányba megy: az adatgyűjtésen alapuló, megalapozott döntések eredményeként, megfelelő beavatkozásokat elvégezve gazdálkodjon. Fontos, hogy az iparági kapcsolatok beszállítóivá váljunk a tudásunkkal, másrészt a gyakorlati tapasztalatokat és értékeket is naprakészen tartsuk. Így lehet komoly gyakorlati szakmai tudással rendelkező hallgatókat képezni, mert a 21. században agráregyetemről csak olyan hallgató mehet a való életbe, aki ismeri az agrárinformatika és az adatalapú gazdálkodás alapjait.
Hány hallgatót vártok a képzésekre?
Nincs meghatározott célszám, ám az sokat mutat a magyarországi helyzetről, hogy a hazai gazdák elenyésző része használ agráradatokon alapuló döntéshozatali rendszereket, akár csak egy kijuttatás megtervezéséhez is. Nagyon kevesen vannak azok, akik részben, vagy egészében, üzemszinten alkalmazzák a helyspecifikus gazdálkodás elemeit, vagy a teljes technológiai sort. Ez nem csak a létszám, hanem a művelt terület mérete szempontjából is így van. Ennek megváltoztatására jó kitörési pont a Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása című, VP2-4.1.8-21 kódszámú felhívás. A pályázat elsődleges célja, hogy a gazdálkodókat elindítsa a digitális átállás útján. Ám ez az agrárdigitalizációs pályázat csak akkor fogja elérni a célját és csak akkor nyeri el az igazi értelmét, ha a gazdák is komolyan veszik, hogy az agrárdigitalizáció megoldásai és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások nem arról szólnak, hogy kötelezően el kell költeni a támogatási összeg 7 százalékát, hanem arról, hogy megismerjék az agráradat valódi értékét, és átlássák, hogy az információk értelmezése milyen pozitívumokat hoz a gazdaság számára.