Az előzetes felvételi adatokból azt láthattuk, hogy a modellt váltott intézmények népszerűsége egyre növekszik. Így van ez a Miskolci Egyetem esetében is. Mi történik pontosan a hátterében és milyen módosításokkal jár az új alapítványi működési forma? Többek között ezekre a kérdésekre válaszol Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora.
Mesélne nekünk az egyetem jelenlegi helyzetéről? Mi történt az elmúlt fél évben?
Az első és legfontosabb, hogy tavaly augusztus 1-jével megtörtént a modellváltás. Egy csere történt a kuratóriumban, ugyanis sajnálatos módon elhunyt a volt polgármester Kriza Ákos, így helyette Miskolc jelenlegi polgármestere, Veres Pál került be helyette.
Fontos kiemelni, hogy minden kurátor kötődik valamilyen módon az egyetemhez vagy Miskolchoz.
A mi esetünkben a jogi átálláson túl a működésben az az érdekes változás az állami léthez képest, hogy sokkal szorosabb a fenntartóval a kapcsolatunk. Havi kuratóriumi ülések vannak, ahol főleg stratégiai kérdésekről tárgyalunk. Megvan az egyetem új szervezeti és működési szabályzata, amely szerint június 1-jétől elkezdtünk működni. Egy másik fontos kuratóriumi döntés az volt, hogy 2021-re legyen elfogadott költségvetésünk. Bár ez egy eléggé átmeneti terv, hiszen nem naptári évvel hanem augusztus 1-gyel történt a modellváltás, így először el kellett végezni a 2020-as év beszámolóját és a '21-es költségvetés ezután következhetett.
Hetente vannak rövidebb megbeszélések a kuratóriummal, amikor minden pénteken, maximum egy órában az aktuális történésekről egyeztetünk.Azt lehet mondani, hogy a kuratóriumnak tanítjuk az egyetemi, felsőoktatási létet, ők pedig tanítják az újfajta működési modellt, a fenntartó közelebbi jelenlétét, aktív közreműködését a korábbi minisztériumi felálláshoz képest. Kölcsönösen tanulunk egymástól.
Sokak számára nem tiszta az autonómia kérdése. A szenátus továbbra is létezik?
Nemcsak, hogy létezik, hanem a legtöbb területen ugyanúgy működünk tovább. Az állami egyetemek esetén összesen 19 olyan pont van, ahol felsőoktatási törvénnyel szabályozzák a fenntartó és az egyetem viszonyát, 12 ilyen pont esetében továbbra is a Szenátus dönt. A lényeg, hogy továbbra is szenátusi hatáskörbe tartozik nagyon sok minden.
Hét olyan témakör volt, ahol el kellett dönteni, hogy az szenátusi vagy kuratóriumi hatáskörébe tartozzon.
Minden anyagot, függetlenül attól, hogy kié a végső döntés, a Szenátus véleményez. Ami kuratóriumi döntést igényel: a szervezeti és működési szabályozás, a vagyongazdálkodási terv, a költségvetés, és a gazdasági társaságban való részesedés kérdésköre. Azonban a intézményfejlesztési terv és rektorválasztás ugyanúgy megmaradt a szenátus hatáskörében.
A hallgatói érdekképviselet száma némiképp csökkent. A felsőoktatási törvény állami egyetemeknél 20-25 százalékot írt elő korábban. Nálunk most ez olyan 15-17 százalékos lett. Összesen 3 fő képviseli hallgatói önkormányzatot és 1 fő pedig a doktorandusz önkormányzatot. Ezt elfogadta a HÖK és a mostani SZMSZ-t is végig tárgyaltuk a diákok képviselőivel. A lényeg, hogy a hallgatói ügyekben ugyanúgy megmaradt a vétójoguk, mint korábban, tehát olyan döntést nem hozhat sem a szenátus, sem a kuratórium ezentúl sem, ami szembe megy a hallgatók akaratával.
Szintén fontos lépése volt a modellt váltott intézményünknek, hogy sikerült a szakszervezettel aláírnunk a kollektív szerződést.
Augusztus 1-je után minden alkalmazott a munka törvénykönyvének hatálya alá tartozik, a korábbi közalkalmazotti jogviszony helyett.
Ez aggodalmat váltott ki a dolgozókból. A szerződés célja az volt, hogy megnyugtassuk a kollegákat, hogy jelentős változások nem lesznek a munkaviszonyuk tekintetében, így például a változást követő 5 évben azok, akik közalkalmazotti munkaviszonyban voltak mindazokat a jogokat érvényesíteni tudják, amelyek ehhez a formához tartoznak. Ilyen például a jubileumi jutalom, vagy a felmentési időszakra vonatkozó határidő is. Emellett a szakszervezettel megegyeztünk abban is, hogy az oktatók 40 napot kapnak, szemben az MT szerinti 30 nappal a közalkalmazotti törvényben előírt 45 nap szabadság helyett..
További kedvezménykén január 1-jétől 15 százalékos béremelést kaptak a kollégák. Dolgozunk egy teljesítmény értékelési rendszer kialakításán, reményeink szerint 2022-től már e szerint tervezzük majd az emeléseket.
Milyen szabályozásokon, vizsgálatokon kellett átesnie az intézménynek?
Elkészült egy teljeskörű egyetemi átvilágítás, amelyet a kuratóriummal közösen végeztettünk. Ennek a célja az volt, hogy lássuk honnan indulunk, milyen az egyetem gazdálkodása, mennyire voltunk szabályszerűek és hol szükséges változtatni az egyetem működésében. Az SZMSZ-ben is ezek köszönnek vissza. Ilyen például a Technológiai és Tudástranszfer igazgatóság létrehozása, amely az egyetemen felhalmozódott tudás eladására hivatott. Tehát, hogy a kutatók kutathassanak, az oktatók pedig oktathassanak és ne azzal kelljen foglalkozniuk, ami nem az ő feladatuk.
Vegyük például a pályázatfigyelést. Eddig javarészt az történt, hogy a karokon a kutató elment a céggel tárgyalni, véghezvitte a kutatást és ennek adminisztrációját is ő intézte. Ez a folyamat megváltozik, és mindennek lesz saját felelőse, szakértője.
A belső kommunikációt is egy csatornássá szeretnénk alakítani, ezért a Kommunikációs és Beiskolázási Igazgatóság kéri be a karoktól, a kutatóintézetektől a megjelenésre szánt ügyeket és így egy helyről megy a tájékoztatás.
Emellett fontos, hogy most volt az Oktatási Hivatal kötelező éves működési felülvizsgálata is. 2020 tavaszán megvolt az akkreditáció, tehát megvan az intézmény működési engedélye a következő 5 évre.
Milyen pályázatokon indultak és milyen fejlesztések történnek az egyetemen?
Sok pályázatot nyertünk több milliárd forint értékben. Például konzorciumi tagok vagyunk két Nemzeti Laborprogramban, Jövő, és GINOP pályázatokon, aminek a révén létrehozunk egy földi energiaforrás kutató és kompetencia központot, amely tulajdonképpen geotermiával foglalkozik.
Emellett stratégiai megállapodásokat kötöttünk több szervezettel is. Ilyen például a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, amelyre úgy tekintünk, mint hídra a céges világ és az egyetem között. Oktatással, kutatással, pályaorientációval foglalkozó munkacsoportokat hoztunk létre velük közösen.
Körülbelül 300 KKV és multinacionális céggel vagyunk kapcsolatban, akiknél vannak duális hallgatóink vagy van velük K+F szerződésünk, esetleg piaci K+F+I pályázatokban veszünk közösen részt.
Az együttműködések kapcsán - egyelőre pilot jelleggel - a gépészmérnöki és az informatikai karon az összes szakunk mintatantervét kiküldtük ezeknek a cégeknek, akikkel ezen a területen valamiféle együttműködésben vagyunk. Arra kértük őket, tekintsék át, szerintük a 21 században, céges szemüvegen keresztül ez az oktatási "étlap" megfelel-e azoknak az elvárásoknak, amikre a cégeknek szükségük van. Javaslatokat is várunk tőlük, hogy hogyan lehetne még szakszerűbb a képzésünk és ahol ez nem sérti az akkreditációs követelményeket, ott- e szerint fognak a kollégáink módosítani a tantárgyak belső struktúráin, képzési tartalmain.
Folyamatban vannak a visszajelzések, de vannak cégek, akik leírták, hogy nekik mi tetszik, mi nem, és hol látják szükségesnek a módosítást.
Újítás volt még, hogy elindítottuk a kooperatív Phd programunkat, aminek keretében céges szakemberek jelentkezhetnek doktori képzésre NKFIH pályázat útján. Most ez olyan népszerű volt, hogy a 100 fős országos keretet végül 260-ra kellett bővíteni. A program célja egyrészt, hogy a cégeknél is legyenek tudományos fokozattal rendelkező kollégák. Másrészt, hogy akár a duális, akár az alapképzésben intézményünk is alkalmazni tudja az olyan tudományos fokozattal rendelkező kollégákat, akiknek piaci ismereteik, vállalati tapasztalataik is vannak.
Milyen tervek vannak még a közeljövőben?
Készülünk a következő 7 éves Európai Uniós ciklusra.
Egyrészt elkészült az intézményfejlesztési tervünk, amit elküldtünk az ITM-nek. Ebben meghatároztuk nagyjából 2024-ig, hogy az oktatásban, a kutatásban, a szervezetfejlesztésben, a finanszírozásban, az Európai Uniós célokban, illetve különböző képzési területeken hova szeretnénk eljutni.
Továbbá ennek az évnek a végéig a karoknak el kell készíteniük az egyetemi tervekhez kötődő stratégiájukat kari értelmezésben, emellett nemzetköziesítési, egészségfejlesztési, K+F, digitalizációs, kommunikációs, felnőttképzési és HR stratégiát is el kell készítenünk. Ezeknek mind megvan a felelősük és folyamatban vannak. Amikor egy szakasz elkészül, akkor 1-2 napos workshopokat tartunk és ez alapján véglegesítjük azt.
Amikor ezeket készítjük alaposan megvizsgáljuk, hogy milyen trendek vannak az unióban és
mikkel kell foglalkoznunk. Ilyen például a mesterséges intelligencia, a digitalizáció, hogy hogyan tud egy vidéki egyetem fiatalok számára esélyteremtő lenni, és hogyan tud egy adott régió humánerőforrás és tudásközpontja is lenni.
Létrehoztunk egy rektorátust, amelyben a rektor, rektorhelyettesek, gazdasági vezető, technológia és tudástranszfer igazgató, illetve a dékánok vannak. Ez a körülbelül 13 fős menedzsment, hetente ülésezik az operatív ügyekről.
Két rektorhelyettessel dolgozom: általános és tudományos, továbbá oktatási rektorhelyettes. A dékánok kaptak megbízást – a kari tevékenységek mellett – egyetemi feladatok koordinálására is, aminek fő oka a felelősségmegosztás, hogy a menedzsment tagjai minden egyetemi ügyről tudjanak. Sok olyan terület van, aminek nem volt korábban egyetemi szintű felelőse: lemorzsolódás csökkentés, felzárkóztatás, kompetenciamérés, K+F+I stratégia, digitális stratégia stb.. Ezáltal sok feladatkörre kellett felelőst választani.
Hogyan döntöttétek el, hogy melyik területnek, ki legyen a felelőse?
Részben szakmai kompetencia alapján. Például a K+F-nél 3 műszakis dékán kapta meg a feladatot, hogy dolgozza ki az ehhez tartozó stratégiát. A digitalizációs stratégiát az informatikai szolgáltató központ mellett az informatikai képzés dékánja kapta meg. A kompetenciamérést, nyelvi kompetenciát, lemorzsolódás csökkentést bölcsészkar dékánja felügyeli. A gazdaságtudomány képzési terület dékánja a minőségbiztosítással, az intézmény akkreditációjával foglalkozik. A jogi dékán kapta a tanulmányi ügyek jogszabályi vonatkozásait. A Bartók Béla Zeneművészeti Intézetünk augusztus 1-jétől karként működik, így ennek a dékánjának kell létrehozni azt a stratégiát, amely megoldást kínál arra, hogy hogyan lehet az egyetem kulturális életének szerepvállalását erősíteni. Ennek részeként saját fesztivált is tervezünk.
Az egeszségügyi kar dékánja pedig az egyetem egészségfejlesztési stratégiájáért felel.
A szakmai kompetencia tehát mindenhol ott van, nem csak kari, hanem egyetemi szinten is.
A miskolci egyetem mennyit kaphat a több mint 1500 milliárdból, amely a felsőoktatás fejlesztésére áll rendelkezésre?
Jelenleg még tárgyalás alatt áll, hogy mi az, amit a következő 7 évben EU-s keretből (RFF-ből vagy MFF-ből), és mi az, amit hazai forrásból, az NKFIH által kiírt pályázatából kapunk. Egyelőre annyi bizonyos, hogy támogatást kapunk egy science parkra, amely 31 milliárd forintos fejlesztés. Ez a terv tartalmazza az új épületeket, laborokat, az eszközbeszerzéseket, és a humánerőforrást. Ezen kívül benyújtottuk a Green and Smart Campus pályázatunkkat, amelyek célja a campusfejlesztés, de oktatásfejlesztési csomagot is tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy áttekintjük az összes képzésünk tanrendjét és aktualizáljuk ott, ahol szükséges, ezáltal akár online tananyagot is fejlesztünk hozzá.
Fontos az innováció, ezért tervben van egy teljeskörű digitális fejlesztés: például az egész egyetem területén erős wifi legyen, interaktív tantervek épüljenek, új számítógépek, hardverek beszerzése, illetve kollégiumok felújítása, menza felújítás, új sporthotel felépítése, ugyanis a Debreceni Egyetemmel közösen mi rendezzük 2024-ben az Európai Egyetemi Játékokat, amelyen egy 1 hétig körülbelül 6 ezer sportolóról és kisérőjéről kell gondoskodnunk.
Szeretnénk egy fecskeházat is, ahol egyrészt kezdő kollégáknak akarunk lehetőséget biztosítani a pályakezdéshez, akár család, akár egyedülállóként addig, amíg nincsen más lehetőségük, vagy a neves külföldi vendég professzorokat is itt tudnánk elszállásolni.
Együttműködési megállapodást kötött a HELL ENERGY, Szikszó városa és a Miskolci Egyetem. Ezzel olyan szinergia fog létrejönni, amelyből mindhárom fél jelentősen profitál majd.
Amikre még szeretnénk támogatást kapni az a különböző kutató és kompetencia központok például:
Klímapolitikai- és Klímaadaptációs Kutató- és Kompetencia Központ, Űr- anyag és technológia Kutató- és Kompetencia Központ, lesz egy Társadalmi Innovációs Kutató- és Kompetencia Központ , Közép-európai Integrációs Kutató- és Kompetencia Központ.
Alkottunk egy Innovációtörténeti, Tudománytörténeti, Technikatörténeti Kutatócsoportot, ami szakmai alapját képezi egy csodák palotája-szerű élményközpontnak. Mindemellett a könyvtárfejlesztés is elindul, ahol lesz egy állandó egyetemtörténeti kiállítás is. Miskolci Egyetem Tudományos Adatelemző Módszertani Központ és Levéltári Nyílt Kutatási Adatforrástár ünnepélyes alapkőletételére 2021. június 24-én került sor. A központ létrehozásával az országban elsőként valósul meg egy felsőfokú oktatási intézmény és egy közgyűjtemény intézményi szintű együttműködés módszertani alapja, ezzel lehetővé válik az oktatás különböző tudományterületeinek és a nemzeti örökségnek, mint oktatási és tudományos adatforrásnak az összekapcsolódása. A beruházás a Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltára új épületének felépítése és a Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeumának felújítása, amely által a két intézmény fizikai, szellemi értelemben is átjárható lesz.
Mindez nagyjából egy több tízmilliárdos csomag, amit remélünk, hogy teljes egészében meg tudunk kapni. Azt reméljük, hogy körülbelül fél-1 éven belül beindulnak a fejlesztések és látszani fog a változás.