A most induló fejlesztési időszak megköveteli a fejlesztések összehangolását.
„Forrás és Innováció” címmel rendezett civil konferenciát az Esély és Részvétel Közhasznú Egyesület, a Miskolci Egyetem és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat a napokban. Az érintett minisztériumok, önkormányzatok, a Miskolci Egyetem és a civil szervezetek részvételével megvalósult esemény a 2021–2027 közötti időszak civil fejlesztési lehetőségeit, forrásait vette sorra.
137 milliárd a megyének
A rendezvényen Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára bemutatta a civil szervezetek helyzetét, illetve a szervezetek működését és tevékenységét támogató hazai forrásokat. Mint elhangzott, hamarosan véglegessé válik a Területfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz). Borsod-Abaúj-Zemplén megye a jelenlegi tervek szerint 137 milliárd, míg Miskolc Megyei Jogú Város 33 milliárd forint felhasználására kap lehetőséget a területfejlesztési forrásokból. Annak ellenére, hogy a TOP Plusz elsősorban az önkormányzatok fejlesztését támogatja, a Pénzügyminisztérium képviseletében Oláh Gábor regionális fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár kifejezetten biztatta a civileket, hogy önálló pályázóként és konzorciumi partnerként kapcsolódjanak be a terület- és településfejlesztési folyamatokba. A TOP Plusz keretében az első felhívások megjelenése szeptemberben várhatóak.
A civil szervezetek a megyei, valamint a megyei jogú városokban kidolgozott stratégiák mentén juthatnak forráshoz. A megyei források felhasználására hatással lesznek a Creative Region – Határtalan Fejlődés Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna kialakítása kapcsán megfogalmazott tervek. A kormánydöntés előtt álló stratégiáról és annak a civileket érintő elemeiről Nagy Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára, valamint Lenártek András, a gazdaságfejlesztési zóna Kormánybiztosi Koordinációs Irodájának vezetője beszélt.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke, Bánné dr. Gál Boglárka bemutatta, hogyan építi tovább a megyei önkormányzat a civil kapcsolatait, és ismertette a következő évekre vonatkozó megyei területfejlesztési stratégia közösségeket és civileket érintő elemeit.
Felsőoktatási modellváltás
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat Integrált Településfejlesztési Stratégiájában önálló területként jelenik meg a közösségfejlesztés és a civil társadalom dinamizálása. Veres Pál, Miskolc polgármestere emellett a polgárok, közösségek részvételének érdekében megtett eddigi lépéseiről, a további tervekről beszélt.
A felsőoktatás fejlesztésének része a felsőoktatási intézmények és civil társadalom közötti kapcsolatok kialakítása, illetve megújítása is. A konferencia programjában helyet kapott a felsőoktatási modellváltás indokainak és eddigi eredményeinek bemutatása is. Prof. dr. Stumpf István, a felsőoktatási modellváltással és az új fenntartói modell működésével kapcsolatos kormányzati feladatok koordinációjáért felelős kormánybiztos kiemelte, hogy a felsőoktatást érintő átalakítás nem veszélyezteti az intézmények autonómiáját.
A modellváltó egyetemek hatékony választ tudnak adni a demográfiai és a versenyképességi kihívásokra. A Miskolci Egyetemen – párhuzamosan a modellváltással – egy belső megújulás, szemléletváltás is zajlik. Prof. dr. Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora, valamint dr. habil. Szabó-Tóth Kinga egyetemi docens, az Alkalmazott Társadalomtudományok Intézet igazgatója az egyetem bővülő kapcsolatrendszeréről és az oktatásról mint a tudományos munka társadalmi hatását növelő stratégiáról beszélt.
A megyénket érintő legnagyobb kihívást változatlanul a hátrányos helyzetűek, különösen a mélyszegénységben élők társadalmi felzárkózása jelenti. Lantos Szilárd, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Modellprogramok vezetője a megyénkben is több helyszínen megvalósuló „Felzárkózó települések” programot mutatta be. A jelenlét típusú programokban a civil szervezetek egy-egy tevékenységi elem vagy komplex fejlesztés megvalósítása révén kapcsolódhatnak be.
Társadalmi felzárkóztatás
A most induló modellprogramok mellett a következő években folytatódni fognak azok a kezdeményezések is, amelyeket a Belügyminisztérium és a Társadalmi Esélyegyenlőségi Főigazgatóság (TEF) gondoz. A Biztos Kezdet Gyerekházaktól a Roma Szakkollégiumig széles skálán mozgó programok eredményesen járulnak hozzá a sikeres életpálya elindításához, megalapozásához. A társadalmi felzárkózási stratégia legfontosabbnak számító pilléreiről Pájer László, a TEF általános főigazgató-helyettese beszélt.
A tanácskozás arra hívta fel a civil szervezetek figyelmét, hogy a most induló fejlesztési időszak lehetőségei megkövetelik, hogy megújítsák együttműködéseiket, és olyan tevékenységek megvalósítására törekedjenek, amelyek igazodnak a helyi és a nemzeti szintű fejlesztéspolitikai törekvésekhez is.