A Magyar Táncművészeti Egyetem éléről Sárospatakra, az újonnan létrejött Tokaj-Hegyalja Egyetem élére távozott Bolvári-Takács Gábor. Hazament.
Lemondott posztjáról Bolvári-Takács Gábor, a Magyar Táncművészeti Egyetem (MTE) rektora − szúrta ki elsőként az Index a hétfői Magyar Közlönyből. Az Áder János által jegyzett határozatban az MTE rektori megbízása alól Bolvári-Takácsot augusztus 1-jei hatállyal mentette fel a köztársasági elnök. A felmentés egy hetet késett: ugyanis augusztus elején Bolvári-Takácsot az újonnan létrejött Tokaj-Hegyalja Egyetem megbízott rektorának nevezte ki Stumpf István, a sárospataki intézményt fenntartó alapítvány elnöke, aki egyben a felsőoktatási modellváltás átalakításának koordinálásáért felelős kormánybiztosi tisztséget is betölti.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei hírportál augusztus elején Bolvári-Takács sárospataki székfoglaló beszédéről is beszámolt, amelyben elmondta: a szülővárosába tért vissza, ahol gimnáziumi éveit is töltötte. Az MTE lemondott rektora ugyan elvállalta a Tokaj-Hegyalja Egyetem megbízott rektori kinevezését, de ragaszkodott ahhoz, a fenntartó írjon ki pályázatot a tisztségre, amelyen maga is indul majd.
Bolvári-Takács 2020. június 12-től Művészeti Egyetemek Rektori Széke (MERSZ) elnöki tisztségét is betölti, feltehetően ezt a – két évre kapott – tisztségét sem tartja meg. A MERSZ öt művészeti egyetem konzultációs fóruma, míg a Tokaj-Hegyalja Egyetem az Eszterházy Károly Egyetem sárospataki campusán elérhető szakokat viszi tovább, kiemelten a szőlészet-borászat, továbbá a turisztika-vendéglátóipar és a kulturális örökségvédelem témájában indít új képzéseket. Az MTE kancellárját, Kóczián-Győri Juditot egyébként július 31-ével mentették fel tisztségéből. A Népszava úgy tudja: a táncművészetit Fodorné Molnár Márta, az intézmény Koreográfus- és Táncpedagógus-képző Intézetének igazgatója vezeti jelenleg megbízott rektorként.
Az MTE modellváltását április végén foglalták törvénybe. E jogszabály olyan állami tulajdonú ingatlanokat adott át az egyetemnek, ahol oktatás folyik – a vagyonjuttatás részeként nem kapott részvénycsomagot. Az egyetem alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogait a Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány augusztus elsejétől gyakorolja, az oktatás biztosítása mellett feladatául kapta a rászorultsági alapú támogatások biztosítását, a tehetséggondozó programok működésének támogatását is.
Júliusban az is eldőlt, hogy évente 400-400 millió forint költségvetési támogatást kapnak működésre az augusztus elsejével modellváltó 11 egyetemet – köztük a táncművészetit – fenntartó alapítványok. Idén ennek az összegnek az alapítványok az időarányos részére számíthatnak a bírósági bejegyzésüktől az év végéig. A felsőoktatás speciális feladatellátásának támogatására a Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány – a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítványhoz – hasonlóan ezenfelül 300 millió forintot kapott. A 11 most modellt váltó egyetemnek e jogcímen adott támogatását tekintve ez az összeg a legkevesebb: három egyetem 450 millió, kettő 570 millió, négy 1,35 milliárd forint támogatást kapott az indulásra.
A kormányközeli Mandiner portál az MTE modellváltásáról szóló törvény megjelenése előtt nem sokkal megszellőztette, kik kerülnek be a táncművészeti egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumába. Köztük egyikük sem tölt be vezető tisztséget olajipari társaságban, vagy pénzintézetnél, viszont Kossuth-díjas táncművészek. Így Kiss János balettművészt, a Magyar Művészeti Akadémia alelnökét kérték fel a kuratórium elnöknek, a testület tagja lett ifj. Harangozó Gyula, a Magyar Nemzeti Balett korábbi igazgatója, Zsuráfszky Zoltán, a Honvéd Együttes ügyvezetője, Bozsik Yvette, a Magyar Táncművészeti Egyetem tanszékvezető professzora, valamint Török Jolán, a Nemzeti Táncszínház alapító igazgatója.
Bolvári-Takács Gábort 2018 augusztusában öt évre nevezték ki az MTE rektorának, korábban rektorhelyettes volt – jó vezetőnek tartották, népszerű volt az intézményen belül. A Táncművészet folyóirat tavaszi számában a modellváltás kapcsán arról írt: mivel a jogszabályi keretek, oktatási elvárások, képzési követelmények és szintek meghatározása, a nemzeti kultúra művelése iránti felelősség, a munkaerőpiaci befolyás szempontjából is meghatározó az állami szerepvállalás, az az MTE további működtetésében is megkerülhetetlen. „Ilyen értelemben a modellváltás nem az állami működtetés alternatívája, hanem annak hatékonyabb megvalósítási eszköze. Az állam végső fenntartói felelőssége modellsemleges” – hangsúlyozta.