Az autonómiát megőrizve történik a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) átalakítása, integrálták a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központot (NAIK), 2022-ben pedig elkezdődhet a gödöllői campus bővítését és korszerűsítését célzó 180-200 milliárd forintos beruházás – mondta a Világgazdaságnak Gyuricza Csaba, az egyetem rektora.
Sok vád éri az egyetemi modellváltást, a MATE azonban inkább a kuratórium „erősségével” került a hírekbe. Ön hogy látja belülről az átalakulást?
Valóban sok vád érte a modellváltás intézményét, és sokan az autonómia elvesztését vizionálták. Intézményünkben már több mint száz nap eltelt a MATE megalakulása, illetve az alapítványi formában történő működés megkezdése óta,elkészültek az egyetemet működtető szabályzatok, felállt a keretrendszer. Ezek alapján egyértelműen látszik, hogy az egyetem azon jogosítványait, amelyek korábban is megvoltak, a jövőben sem fenyegeti veszély. Az autonómia legfőbb biztosítéka, hogy az egyetem szenátusa működik, az egyetem saját maga választhatja meg az oktatóit és kutatóit, készíti el hosszú távú intézményfejlesztési stratégiáját, maga döntheti el azt is, hogy mely tudományterületeken folytat kutatói tevékenységet. Mindezek mellett az oktatási szabadság is megvan ahhoz, hogy az oktatók az adott szakterületen mit oktassanak. Sokan félreértelmezik az autonómiát, de az nem azt jelenti, hogy mindenki azt csinál, amit akar. Mi az adófizetők pénzéből is működő állami intézmény vagyunk, olyan hallgatókat kell képeznünk, akik a piacon eladható tudással rendelkeznek, társadalmi igényeket elégítenek ki – teljesen természetes, hogy ehhez kell egy megrendelői igény. Ezt testesíti meg az alapítvány, illetve a kuratórium.
Az nem szűkíti az autonómiát, hogy a kuratórium tagjait kormányzati szinten jelölték ki?
Ez egy folyamatosan előkerülő vád, de az egyetemek korábban sem maguk jelölték ki a felettes szervüket. Amikor a minisztérium volt a fenntartó, sem a miniszter, sem a felsőoktatásért felelős államtitkár személyét nem az egyetemek határozták meg.
A mi egyetemünk esetében pedig egy olyan kuratórium állt fel, amelyet általában az egyik legerősebbnek tartanak az országban, hiszen a gazdasági élet szereplői közül itt van az egyik legmeghatározóbb agrárvállalkozó Csányi Sándor személyében,aki egyúttal a banki szférában is komoly háttérrel és ismeretekkel rendelkezik, ha úgy tetszik, pontosan meg tudja fogalmazni a megrendelő oldaláról, hogy miket vár el a munkaerőpiac. A szakpolitika részéről jelen van a terület legmagasabb szintű irányítója, az agrárminiszter, Nagy István, Lázár János kormánybiztos személyében pedig egy olyan politikai szereplő tagja a kuratóriumnak, aki az elmúlt években az agrárgazdasági életben is tapasztalatokra tett szert a mezőhegyesi ménesbirtok irányítása révén, ami az ország egyik mintagazdaságává vált, ezenkívül éveken át miniszterként irányította a hazai vidékfejlesztést. Kuratóriumunkban az akadémiai világból is van két meghatározó akadémikus: Horn Péter éveken keresztül egyetemalapító rektorként vezette a kaposvári egyetemet, rálátása van az egész agrár-felsőoktatásra és -kutatásra, Bedő Zoltán pedig a martonvásári kutatóintézetet irányította. Ha mindezt a tudást összeadjuk, ez a kuratórium leképezi az ágazatnak azokat a területeit, amelyek akár piaci, akár szakpolitikai, akár tudományos oldalról szükségesek ahhoz, hogy egy fenntartói képviselet meg tudjon jelenni.