Minden jó, ha jó a vége. A felsőoktatási modellváltás csattanójaként ez ekképpen módosul: minden jó, ha egy jó hajó a vége. Amikor bő egy éve elindult a kikötőből a hosszú útjára, voltak háborgók, kétkedők, de a kormány erős kézben maradt, és elkerülte a leselkedő veszélyt, nem futott zátonyra.
Az árbóc kiállta a próbát, jó az irány, kiszámítható a cél, teljesíthető a küldetés. Mindezt megerősítette a „kapitány”, dr. Stumpf István, a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, akivel a Nyíregyházi Egyetemen tartott hallgatói fórum után beszélgettünk.
Amikor kinevezték a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztosnak, a kockázat vagy a kihívás volt nagyobb?
Bő egy évvel a választás előtt meglehetősen nagy rizikót vállalt fel a kormány a modellváltással, de a 24. órában voltunk, így indokolt volt a kockázatos lépés. Ezzel is nyomatékosította, hogy az addiginál rugalmasabb és kiszámíthatóbb működési környezet kialakításával növelje a magyar fiatalok képzésének színvonalát. Ami addig volt, azt állóvíznek is nevezhetném. Viszont a felsőoktatási intézmények az évtizedek óta változatlan működési modelljük megújításával egyértelműen sikeresebbek lehetnek, ezáltal képesek megfelelni az új kihívásoknak. Kiemelt törekvés, hogy az egyetemek központi szerepet töltsenek be a kutatások fejlesztésében, az innovációban, az intézményközi, a vállalati és a nemzetközi kapcsolataik további erősítésében.
Magyarországon az egyetemek tradicionálisan állami finanszírozásban működtek. Az új struktúrában a hatvanhárom felsőoktatási intézményből az addig huszonhét állami fenntartásúból huszonegy döntött úgy, hogy követi a finn példára emlékeztető modellváltást. Ennyi idő távlatából helyesen cselekedtek?
Ehhez nem férhet kétség. Megérte türelmesnek lenni, az oktatóknak és a hallgatóknak is vonzó döntésekkel sikerült elindulni a versenyképesség irányába. A modellváltás a nemzeti tudástermelés megújításának a kulcskérdése. Történelmi léptékű bérfejlesztést hajtottunk végre, olyan fizetést adunk, ami miatt érdemes vállalni az oktatói, kutatói életpályát. Ha az oktatók teljes mellszélességgel a munkájukra koncentrálnak, akkor a hallgatói tudásszomjat is jobban olthatják, kiváló minőségű tudással ruházhatják fel őket. Tisztában vagyunk azzal, hogy önmagában a modellváltás nem gyógyír mindenre, ám a pozitív folyamat elkezdődött, a tapasztalatok összegzése után sok múlik a finomhangoláson is.
Májusban az egyetem vezetőségi értekezletén járt Nyíregyházán, ahol hangsúlyozta: a modellváltás előnye lehet, hogy szabadabban tudnak gazdálkodni alapítványi formában, közvetlen kapcsolatot építhetnek ki az üzleti szférával, és új impulzust kaphat a tanárképzés.
A következő tanévtől egységesen 5 évig tart a tanárok képzése. A megszerzett oklevéllel a végzett hallgatók általános és középiskolákban egyaránt taníthatnak majd, ám az emelt szintű érettségire történő felkészítésre, fakultációvezetésre az egyéves, egyszakos szaktanári mesterképzés elvégzését követően lesz lehetőségük. Minden első évfolyamra beiratkozott tanárszakos hallgató a 2022/23-as tanévtől 10 hónapon át havi 50 ezer forintos ösztöndíjban részesül, illetve ők is megkapják az egyetem ajándékaként a minden elsősre vonatkozó laptopot. A Nyíregyházi Egyetem olyan regionális tudásközpont lesz, amely idevonzza az erre a területre specializálódó szakértőket, kutatókat.
A húga családja Gyürén él, ez is megerősíti, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg közel áll a szívéhez. Mennyire ismeri a megyét, mi lehet a nyíregyházi campus specialitása?
Dr. Mészáros Józsefhez, a fenntartói, a tulajdonosi jogot gyakorló Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnökéhez régi barátság fűz még a Barankovics István Alapítványnak is köszönhetően. Kiválóan együttműködünk dr. Kovács Ferenccel, Nyíregyháza polgármesterével, a kuratórium elnökségi tagjával, vele a Bibó István Szakkollégium óta jó a viszony. Neki is az az érdeke, hogy a működési és a pénzügyi autonómia erősödésével a régióban sok továbbtanulni vágyó fiatal számára vonzó legyen mindaz, amit a Nyíregyházi Egyetem kínál a leendő hallgatóinak. A saját arculat része például a LEGO Innovációs Stúdió vagy a pilótaképzés, ezekre egyetemi modelleket lehet építeni.
A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztosként a tizenkilencedik egyetemet kereste fel. Milyen fogadtatásban volt része?
Mindegyik látogatás hasznos és tanulságos volt. Fontosnak tartottam, hogy személyesen tájékozódjak a helyi sajátosságokról. Az elmúlt bő egy esztendőben több mint 750 hallgatóval egyeztettem, és válaszoltam minden felmerülő kérdésre. Örömmel konstatálták, hogy országos viszonylatban ennyi pénz még soha nem érkezett az egyetemekre. Ez az összeg 2022-ben megközelítőleg ezermilliárd forint. Ebből mintegy 300 milliárd forint a teljesítményalapú bérezés.
Új tudásközpont épül Tokaj-Hegyalján. Az egyetem kuratóriumi elnökeként mit gondol, Nyíregyházával is szorosabbra fűzhetik a szálakat?
Az Eszterházy Egyetem sárospataki kampuszát vette át a Tokaj-Hegyalja Egyetem. Indítottunk egy keresztféléves kurzust, melynek fókuszában a szőlészet-borászat van. Az a távlati cél, hogy öt év múlva az ország első szőlész-borászképző egyeteme legyünk. A szőlő- és borkultúra fejlesztése az ott élők boldogulását biztosítja, a térség népességmegtartását erősíti. A zöldmezős beruházásként létrejött Tokaj Wine Business Institute felállításával, világszerte elismert professzorok meghívásával le akarjuk tenni névjegyünket a nemzetközi borászképzés piacán. Úgy gondolom, hogy a Nyíregyházi Egyetem és a Tokaj-Hegyalja Egyetem között egy stabil híd létesülhet, ez mindkét fél érdeke.
A nemzetköziesítés a versenyképesség egyik alappillére. Nemrég adták át az Erasmus+ International Roomot, ami egy hiánypótló közösségi tér a Nyíregyházi Egyetemen.
Örömmel értesültem róla. Jelenleg 17 ország 60 hallgatója jelenti itt a külföldi kontingenst. Ez a szám belátható időn belül növekedni fog, hiszen elviszik az intézmény jó hírét. Természetesen ehhez minőségi oktatási tevékenységre van szükség, pezsgő, élettel teli egyetemi létre, kiváló közösségi szellemre.
Névjegy
Dr. Stumpf István, a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, jogász, politológus, szociológus, egyetemi tanár, a politikatudományok kandidátusa, volt alkotmánybíró, egykori kancelláriaminiszter. Születési idő, hely: 1957. augusztus 5., Sárospatak. Tudományos karrierje: alapítója (1983), majd igazgatója a ma Bibó István Szakkollégium nevet viselő Társadalomtudományi Szakkollégiumnak, alapítója (1991), vezetője (1991–1998, 2002–2010) a Századvég Politikai Iskolának, alapító szerkesztője a Századvég folyóiratnak, 2015 szeptemberétől a Széchenyi István Egyetem, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara, valamint az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Politikatudományi Intézetének egyetemi tanára, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Tanulmányok Kutatóközpont kutatóprofesszora. Közéleti tevékenysége: Göncz Árpád köztársasági elnök ifjúságpolitikai tanácsadója (1991–1994), a Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány kuratóriumának elnöke (1995–2002), a Miniszterelnöki Hivatal vezetője lett (1998), a miniszterelnök helyettese (2000–2002), 2002-től a Századvég Alapítvány elnöke, az Alkotmánybíróság tagja (2010–2019), 2021. február elsejétől kormánybiztos, feladata a felsőoktatási modellváltással és az új fenntartói modell működésével kapcsolatos kormányzati feladatok koordinációja. Díjai: Sátoraljaújhely, Sárospatak és Hercegkút díszpolgára, Harkály-díj, a Bibó István Szakkollégium közösségi díja (2013), Mestertanár Aranyérem (2017), Bibó István-díj, a Magyar Politikatudományi Társaság díja (2019), A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2019), Deák Ferenc-díj (2019)