A magyar kutatás-fejlesztés és felsőoktatás nemzetközi versenyképességének javítását szolgálja a tudományos kutatás és a felsőoktatás rendszerének átalakítása. Ezt Palkovics László mondta. Az innovációs és technológiai miniszter hangsúlyozta: az új struktúra rugalmasabb és kiszámíthatóbb működési környezetet teremt, egyszerűsíti az együttműködést a piaci szereplőkkel.
JELEZTE: AZ INTÉZMÉNYI MODELLVÁLTÁS SORÁN 21 INTÉZMÉNY DÖNTÖTT ÚGY, HOGY AZ ÁLLAMI FENNTARTÁS HELYETT VAGYONKEZELŐ ALAPÍTVÁNYOKRA BÍZZA AZ INTÉZMÉNYEK MŰKÖDTETÉSÉT.
Ezzel párhuzamosan az állam vállalta, hogy a következő időszakban 1700 milliárd forintnyi fejlesztési forrást ad az intézményeknek, illetve már 2022-ben, a megelőző évhez képest két és félszeresével nő az egyetemek finanszírozási összege, tudósított a távirati iroda. Hozzáfűzte: a finanszírozás egy keretmegállapodás alapján történik, és a források egy részét teljesítményhez kötötten nyújtja az állam, például ilyen mutató a hallgatók lemorzsolódásának mértéke, a publikációk száma, a diákok elhelyezkedési rátája a diploma megszerzése után, a vállalati együttműködésből származó bevételek, a külföldi hallgatók, vagy az idegennyelvű oktatók létszáma.
A politikus szerint jelentős előrelépést jelent az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat létrehozása, amelyhez több mint 36 milliárd forint infrastruktúra-fejlesztési támogatást adott az állam, a működtetés finanszírozási összege 2020-ra, az előző évi duplájára, vagyis 22 milliárd forintra nőtt. Ugyanakkor létrehozták a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatóhálózatot, a Nemzeti Laboratóriumok hálózatát, illetve a felsőoktatási intézményekhez kapcsolódóan kiépül a jövőben a Tudományos és Innovációs Park-hálózat.