Az egyetemi modellváltással hatékonyabban működhetnek az intézmények, ezzel indokolták korábban az alapítványi rendszerre való átállást. Pósán László arról beszélt, hogy az államháztartási törvény merev szabályokat köt az államháztartási rendszerbe tartozó intézmények gazdálkodásához.
Az egyetem, bár közpénzből működik, alapvetően egy piaci szereplő, mert a világon mindenhol van egy „piaca” a felsőoktatásnak. Egymással versenyeznek az intézmények a hallgatókért, hogy minél nevesebb oktatókat alkalmazhassanak, minél nagyobb innovációkat tudjanak megvalósítani – magyarázta a képviselő.
Hozzátette, nem véletlen, hogy a magyar felsőoktatás az utóbbi időben nemcsak az oktatási rendszer részeként szerepel, hanem az innováció egy fontos bázisaként is megjelenik, a fenntartó sokáig az Innovációs és Technológiai Minisztérium volt.
Az egyetem a gazdasági versenyszféra része, de úgy versenyezni vállalatokkal, más egyetemekkel, hogy hazánkban a jogi szabályozások inkább béklyót jelentenek, mint szabad mozgásteret biztosítanak, elég nehéz- mutatott rá Pósán László.
Elmondta, amíg a Debreceni Egyetemnek az államháztartási törvény keretei között kellett gazdálkodnia, egy olyan pályára tudott állni, ami egy jelentős gazdasági kapcsolatrendszert jelentett. Kiemelte, az egyetemi vezetés azt gondolta, hogy ha ilyen körülmények között sikerült szintet lépni, akkor az akadályozó béklyók nélkül még nagyobb perspektívákban gondolkodhatnak.
A finanszírozásról Pósán László elmondta, van egy keretszerződést az egyetemeket fenntartó alapítványokkal, ebben olyan típusú kritériumrendszereket építettek be, amelyek a minőségi fejlődést próbálják ösztönözni.
Kiemelte, egyik pillanatról a másikra nehéz lesz ezt mindenhol zökkenőmentesen megoldani, de már elkezdődtek a munkák, azonban évek kellenek majd ahhoz, hogy mindenhol átálljanak. Gyors intézkedések szükségesek a gazdasági fejlődés fenntartásához
A másik fontos döntése az országgyűlésnek a veszélyhelyzet meghosszabbítása. Pósán László úgy fogalmazott, az első három járványhullám úgy telt el, hogy nem tudtuk, mi a jó védekezés, nem volt vakcina. Ezét korlátozni kellett az érintkezéseket, elkülöníteni az egyént a nagy csoportoktól, ezért kérték, hogy inkább maradjanak otthon az emberek, online oktatás volt stb.
Ezután megérkezett a védőoltás, s Magyarországon elérhetőek különféle vakcinák, így az oltást ma már szinte bárki megkaphatja – emelte ki.
Rámutatott, nemcsak itthon, de az egész világon az orvosok hangsúlyozzák, hogy azok vannak nagy százalékban a betegek között, akik nincsenek beoltva. Akik már megkapták az oltást, alapvetően védettnek számítanak, vagy ha mégis megbetegszenek, sokkal enyhébb lefolyású náluk a koronavírus.
Ebből következően már nem lehet a védekezésnek olyan metodikája, hogy bezárunk iskolákat, visszatér az online oktatás és egyéb korlátozások. A gazdaságnak működni kell, hiszen sikerült gyorsan újraindítani. Állandóan beindítani, leállítani viszont nem lehet – húzta alá Pósán László.
Hangsúlyozta, azért van szükség a veszélyhelyzet meghosszabbítására, hogy úgy lehessen fenntartani a gazdaság működőképességét, ha kell, nagyon gyorsan intézkedéseket hozni, hogy az az egész ország és a közegészségügy szempontjában is jó legyen.
Ha gyors intézkedéseket kell hozni, az igényli azt, hogy a kormány ilyen vonatkozásokban adjon ki rendeleteket, mert ha a Parlament normál menetrendjéhez igazodóan ezt törvényben kéne szabályozni, az legalább másfél hónap – magyarázta a képviselő.
Az előválasztásnak nincs jelentősége a választási rendszerben
Az ellenzéki előválasztásról Pósán László azt mondta, előválasztás a magyar választási rendszerben nincs.Az, hogy az ellenzéki pártok megállapodnak valamiben, ahhoz joguk van, de ez egy privát akció. Közjogi és választásjogi értelemben semmilyen jelentősége nincs – mondta a képviselő.
Szerinte ez nem arról szól, hogy a legjobb jelölteket keresik.
Az ellenzéknek nincs mondanivalója, sem gazdaság-, sem társadalom-, sem külpolitikát illetően, nincs programja. Amit csinálni akarnak, az ugyanaz, amit 2002 és 2010 között megtettek – fejtette ki.
Pósán László elmondta, a Stop Gyurcsány, Stop Karácsony kampány nem egy ellenkampány, a Gyurcsány-korszakot próbálja feleleveníteni, s megmutatni, hogy lehet az akkori, illetve a mostani időszak között választani.