Gőzerővel zajlik a felsőoktatás átalakítása, versenyképességének erősítése, csaknem egy tucat újabb intézmény fenntartói joga kerül vagyonkezelői alapítványhoz. Az állami köldökzsinórról leszakadó, modellváltó egyetemeknek nem a semmiből kell beindítaniuk az új rendszert: a milliárdos vagyonjuttatáson túl további százmilliókat, esetenként milliárdos összegű támogatást kapnak az átálláshoz a magyar fiatalok korszerű képzése érdekében.
Újabb egyetemi alapítványok létrehozásáról jelent meg szerda este kormányhatározat, eszerint további 11 egyetem csatlakozik a nyolc, korábban modellt váltott intézményhez. Noha az új fenntartói forma lényege, hogy az állami béklyóktól szabadulva nagyobb gazdasági önállóságra tegyenek szert az egyetemek, az állam nem dobja mély vízbe az intézményeket: az induláshoz valamennyi érintett több száz milliós, esetenként milliárdos kezdőlökést kap.
A Magyar Közlöny szerint július 31-ig a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Testnevelési Egyetem és a Tokaj-Hegyalja Egyetem fenntartói jogait veszik át az újonnan életre hívott alapítványok, amelyek együttesen 6,6 milliárd forintot (egyenként 600 milliót) kapnak induló vagyonként. A jogszabály szerint alapítványonként további 400-400 millió forint áll majd rendelkezésre évente a működési, üzemeltetési és más közfeladatok ellátásához, ennek az idei évben értelemszerűen a július 31. és december 31. közti időarányos részét kapják meg a szervezetek. Nemcsak az aktuális tanévre, hanem több évre is előre tudnak tervezni.
Mindezen felül az egyetemek, illetve az alapítványok külön támogatást kapnak az átállással kapcsolatban felmerülő jogi, szervezetfejlesztési, informatikai stb. költségek fedezésére is, szintén igen jelentős – csaknem 8,5 milliárd forintos – összegben. A legnagyobb intézmények, például az orvosegyetemek esetében ez az egyszeri támogatás az 1,35 milliárd forintot is eléri, kisebb intézmények esetén pedig átlagosan 4-500 millió forintos forrásmennyiségről van szó.
A modellváltáson már tavaly átesett egyetemek ugyancsak sokmilliárdos tőkeinjekciót kaptak: lapunk értesülései szerint az Állatorvostudományi Egyetem például 17,3 milliárdos vagyonjuttatást kapott, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem 15,5 milliárdhoz jutott hozzá, a Soproni Egyetem 7,6 milliárd forintos vagyon birtokosa lett, a Neumann János Egyetem tulajdonába pedig öt és fél milliárdos vagyon került.
Mint emlékezetes, az egyetemi modellváltások sora 2019-ben a Corvinusszal indult, úgy tudjuk, az intézménynek juttatott Mol- és Richter-részvények összértéke több mint 343 milliárd forint. Azóta szenátusok sora döntött hasonló folytatás mellett, a struktúraváltási folyamat pedig saját kormánybiztost is kapott az egykori miniszter és volt alkotmánybíró Stumpf István személyében, aki a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: a modellváltó egyetemek nagyobb autonómiát kaptak a gazdálkodásban, a szervezeti működésben, a bérrendszerben, a külső környezettel való kapcsolattartásban és a közbeszerzésben is. Minderre korábban sosem volt példa.
Az ingyenes hallgatói férőhelyek megmaradnak, de az érintett egyetemek kikerülnek az államháztartási rendszerből, így gyorsabban tudnak reagálni a piaci igényekre.
Ez pedig fontos a szellemi tulajdonok kezelésénél is. – Amikor például a piaci partnerekkel közös termékfejlesztésen dolgozik az egyetem, nem mindegy, ki hogyan részesül a javakból – nyilatkozta lapunknak korábban Fülöp József, a MOME rektora, aki az előnyök közt említette azt is, hogy mostantól nemcsak az aktuális tanévre, hanem több évre tudnak tervezni, mert hosszabb távú, három–öt éves megállapodást kötnek az állammal. A szabadabb és rugalmasabb gazdálkodás mellett azonban a legfontosabb oktatási és tudományos döntések továbbra is a szenátus kezében maradnak.