A felsőoktatás szegedi indulásának századik évfordulóját ünnepelték a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szenátusülésén szombaton. A centenárium apropóján egyébként az MNB kibocsátott egy 2000 forint címletű emlékérmet, amiről tegnap mi is beszámoltunk.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára ünnepi beszédében emlékeztetett rá, bár a szegedi egyetem fennállásának századik évfordulóját köszöntik, de az intézmény 440 éves története egészen Báthory István erdélyi fejedelemig tekint vissza, és ebből az 340 éve Kolozsvárhoz kötődik.
Száz éve, a vesztes háború és a trianoni országcsonkítás után a tudományos munka folytatásának infrastrukturális feltételei elvesztek, szervezeti keretei szétbomlottak. Azóta nagyszerű pályát futott be az egyetem, számos kiemelkedő tudóst és szakembert bocsátott ki, elismertséget szerzett külföldön és megbecsülést belföldön – mondta a politikus, kiemelve József Attilát, Radnóti Miklóst, Szent-Györgyi Albertet és Karikó Katalint az egyetem megannyi híres alumnijából. A szegedi a trianoni diktátum után talpra álló fiatalok egyeteme, és az 1956-ban legelőször szabadságot követelő magyar ifjak alma matere is.
A magyar felsőoktatás idén korszakhatárhoz ért: a kormány történelmi léptékű fenntartási és fejlesztési támogatásokkal, a fenntartói és finanszírozási modell átfogó korszerűsítésével segíti az egyetemi, tudományos szféra erősödését.
Az modellváltás az eddiginél rugalmasabb és kiszámíthatóbb működési környezet teremet, ezzel növeli a képzések színvonalát. A felsőoktatás lehet a magyar gazdaság fő hajtóereje.
Az egyetemek számára a jövő évtől hozzáférhetővé váló mintegy ezermilliárd forint fejlesztési forrás Klebelsberg Kunó miniszterségének idejéhez mérhető lehetőségeket nyit meg az intézmények előtt. A kormány az egyetemek fenntartására és fejlesztésére az uniós átlag több mint kétszeresét, a GDP csaknem két százalékát szánja jövőre. Magyarország ezzel európai éllovasnak számít majd.
A HAZAI KUTATÁS-FEJLESZTÉSI RÁFORDÍTÁSOK SZINTJE TAVALY REKORDOT DÖNTÖTT, A 771 MILLIÁRD FORINT A BRUTTÓ NEMZETI ÖSSZTERMÉK 1,6 SZÁZALÉKÁT TETTE KI. AZ EGYETEMI KUTATÁS-FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓS KÖLTSÉGEK ÉS BERUHÁZÁSOK ÖSSZEGE TAVALY LÉPTE ÁT ELŐSZÖR A 100 MILLIÁRD FORINTOT – KÖZÖLTE AZ ÁLLAMTITKÁR.
Az SZTE számára is rendkívüli kitörési lehetőséget jelent a világszínvonalú kutatási infrastruktúra, a szegedi lézerközpont. A létesítmény új utakat nyit a fizikában, az anyagtudománytól, az orvostudományon át, a környezetvédelemig számos területen hozhat páratlan eredményeket – hangsúlyozta Schanda.
A Gerard Mourou Nobel-díjas francia fizikus részvételével megtartott ünnepi szenátusülésen átadták az egyetem Senator Honoris Causa és a Doctor Honoris Causa kitüntetői címeit, a Pro Universitate-, a Klebelsberg Kunó-, a Pro Laudanda Promotione-díjakat, valamint az Év kutatója, az Év fiatal kutatója, a Kiváló PhD-témavezető elismerő okleveleket és a Csengery János-emlékérmet.