„Nemcsak a jelen, de a jövő technológiáját is tanítanunk kell” – mondja lapunknak Czigány Tibor. Milyen szintű európai viszonylatban a magyar műszaki szaktudás? Milyen hozzáadott értéke van a műegyetemnek a magyar kutatás-fejlesztéshez, innovációhoz? Miért indítanak űrmérnökképzést? A 240 éves Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tavaly kinevezett rektorával beszélgettünk a magyar műszaki képzés versenyképességéről, a cégek és az egyetemi kutatás együttműködéséről, illetve a felsőoktatási modellváltásról.
A felvételi időszak sűrűjében milyen új képzési formákkal, projektekkel várják a felvételizőket? Mivel próbálják vonzóvá tenni az intézményt, miért érdemes a BME-re jelentkezni?
Úgy vélem, akit a műszaki pálya érdekel ma Magyarországon, annak a statisztikák, a rangsorok, a diplomák elismertsége és a kiemelkedő kezdő fizetések alapján nem kérdés, hogy a mi egyetemünket választja, de természetesen folyamatosan megújulnak a képzéseink, és még vonzóbb lehetőségeket kínálunk a leendő hallgatóinknak. Már az általános iskolás kortól megszólítjuk a fiatalokat. Ezt a célt szolgálják például a Gyerekegyetemeink, a Természettudományi Kar által szervezett különböző táboraink, a felvételi előkészítőink, valamint a Nyílt Napjaink is, de minden évben részt veszünk az Educatio szakkiállításon is. Folyamatosan új szakokkal, specializációkkal keltjük fel a diákok figyelmét. Hogy egy példát említsek, építményinformatikai mérnök (BIM) mesterszakot is indítunk, amely az épített környezettel és létesítményekkel kapcsolatos kihívások informatikai, valamint építőmérnöki tudást igénylő problémáinak megoldására készíti fel a hallgatókat. Vonzó újdonság lehet a felvételizők számára az is, hogy idén indul űrmérnök mesterképzésünk.
Az űrmérnökképzés sokak számára meglepően hangozhat. Milyen tevékenységek ellátására kapnak képzést az erre felvett szerencsések?
Igen, ebben megmutatkozik a BME szemléletmódja és az idén 240. tanévét ünneplő egyetemünk sok évtizedes gyakorlata. Egyrészt karokon átívelő képzésről van szó, másrészt ipari partnerekkel is együttműködünk, és a hallgatók, valamint az oktatók közös munkájának is köszönhetők az eddigi sikerek. Egyetemünkön évtizedek óta kutatóműhelyek egész sora végez űrkutatással kapcsolatos tevékenységet: a világ legkisebb, működő műholdját, a SMOG-P-t a BME munkatársai készítették el hallgatók segítségével, és jelenleg is kering hasonló szerkezetünk a világűrben nélkülözhetetlen adatokat szolgáltatva. Korábban is foglalkoztunk kisműholdak fejlesztésével, különböző fedélzeti egységek építésével, űrkommunikációval, különböző űrbeli kísérletekkel, földmegfigyeléssel és különböző földi alkalmazásokkal. Ezen tudásainkra alapozva indítjuk el az űrmérnök mesterképzést, amelynek fő fókusza az űreszközök fejlesztése lesz. Elsősorban az űrtechnológiához, űrkutatáshoz kapcsolódó, többnyire mérnöki jellegű tervezési, fejlesztési, gyártási és üzemeltetési feladatok ellátásához képezzük a leendő szakembereket.
Amikor ez a hír megjelent a képzésről, sokakat meglepett, hogy egy tízmilliós országban mi értelme van űrmérnöki képzéssel, tágabb összefüggésben űrkutatással foglalkozni.
Azért, mert a jövőnek képzünk. Nemcsak a jelen, de a jövő technológiáját is tanítanunk kell.
Gondoljunk arra, hogy az okostelefonunk használatához, vagy akár a közlekedéshez már most is számos olyan technológiára és információra van szükség, amelyek műholdakon keresztül jutnak el hozzánk. A műholdak és a kapcsolódó kommunikációs rendszerek fejlesztéséhez, illetve az eszközök világűrbe feljuttatásához szükséges technológia megtervezéséhez alkalmazott tudás egyre specializáltabb. Magyarország és a Műegyetem az ehhez kapcsolódó kutatásokban már évekkel ezelőtt elindult egy úton. Az új képzésünkön az így felhalmozott tudást rendszerezzük és adjuk át a hallgatóknak.
A közeljövőhöz még kézzelfoghatóbban hozzátartozik a versenyképesség javítása, a piaci elvárásokhoz való igazodás, a kor igényeihez való alkalmazkodás. Konkrétan ez miként valósul meg a BME-n?
Ha a versenyképességet nézzük, a hazai és a nemzetközi rangsorokban elért eredményeink alapján kimagasló helyen állunk. Hatalmas büszkeség számunkra, hogy a Quacquarelli Symonds (QS) tudományterületi rangsorának mérnöki–technológiai tudományok listájára évek óta egyedüli magyar felsőoktatási intézményként – és egyre javuló eredménnyel – kerül fel a BME. A regionális pozíciónkat jelzi, hogy a legfrissebb régiós QS rangsorban – amelyben nemcsak a műszaki egyetemek szerepelnek – 29. helyezést értünk el, második legjobb magyar egyetemként az ELTE után. Továbbá a vezető iparvállalatok igényeit is képesek vagyunk széleskörűen kiszolgálni, ennek érdekében összesen közel 70 piaci kutatás-fejlesztési megrendeléseket fogadó labort működtet a Műegyetem. Ezek a vállalati igényeket támogató laboratóriumok az iparban hasznosuló kutatás-fejlesztési eredményeket biztosító modell szerint működnek, így dolgozunk partnerségben többek között olyan cégekkel, mint például a Siemens, a Richter Gedeon vagy a Rolls-Royce. Valamennyi képzésünket az iparági elvárások és a technológiai trendek, a szakterületek digitális átalakulása szerint alakítjuk. Erre jó példa lehet az üzemmérnök-informatikus (BProf) vagy az építményinformatikai mérnökképzés is.
A műszaki tudás terén valóban kiemelten fontos lehet, hogy a képzés minél jobban összhangba kerüljön a termelési, ipari, vállalati szektorok igényeivel. Milyen a kapcsolatuk velük?
Kimondottan szoros kapcsolatot ápolunk a piaccal, és állandó megújulásra törekszünk partneri körben is. Ezek minőségét jelzi, hogy 2021-ben tíz nemzeti és kilenc nemzetközi szabadalmi bejelentés született a BME részéről.
Például a közelmúltban indítottunk egy új együttműködést az MVM-mel. Ennek keretében olyan kutatásokat kezdünk meg, amelyek a klímasemleges gazdaság feltételeit, valamint a villamosenergia-szektort érintő innovatív műszaki, üzleti, illetve szabályozási megoldásokat vizsgálják a BME Zéró Karbon Központjának vezetésével. Büszkén mondhatom, hogy a Műegyetem a Magyarországon jelenlévő, jelentős hazai és multinacionális nagyvállalatok többségével együttműködik. De a BME-n üzemel a Magyarország egyik első egyetemi startup inkubátora is, a BME Z10, amely a vállalkozókedvű hallgatóknak biztosít inkubátorhelyet és kezdő tőkét is vállalkozásuk elindításához – ide eddig közel kétszáz ötlettel jelentkeztek a műegyetemi startup csapatok, amelyek közül az érettebb üzleti kezdeményezések már mintegy 200 millió forint befektetést vonzottak.
A felsőoktatás átalakításának egyik célja az, hogy az egyetemek központi szerepet töltsenek be a kutatás-fejlesztésben és az innovációban. A BME hagyományosan a műszaki szféra „inkubátora”. Milyen fejlesztések, innovációk vannak még tervben az egyetem berkein belül?
Idén ünnepeljük a Műegyetem alapításának 240. évfordulóját, és ez az intézmény a történelem során mindig az ipar, az oktatás és az újító tudományos kutatás kölcsönhatásának köszönhetően érte el sikereit. Ma is erre a szemléletre épülnek a képzéseink és a kutatási programjaink. Említhetem itt a BME-n működő Nemzeti Laboratóriumokat, hiszen jövőformáló kutatási programok indultak az önvezető járművek, a mesterséges intelligencia és a kvantuminformatika területén. Jelentős lendületet ad a kutatás-fejlesztési tevékenységünknek a Science Park létrehozása is, ami a meglévő kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységünknek biztosít versenyképes infrastrukturális hátteret.
Több egyetem is science parkok létesítésével akarja összekapcsolni az üzleti világot a tudománnyal, az egyetemi kutatással. Konkrétan hogyan működik majd ez a létesítmény Önöknél?
A Műegyetemen egy már létező sikeres innovációs ökoszisztéma versenyképességét hatványozza meg ez a fejlesztés. Rendkívüli lehetőségeket látunk abban, hogy a Science Parkunk a Nemzeti Laboratóriumokkal, a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központunkkal, az egyetemi nagypályázatokkal, az egyetemen létesülő 5G hálózattal, valamint a karok és a tanszékek hazai és nemzetközi pályázataival kiegészülve lehetővé teszi, hogy a nemzetközi rangsorokban is magabiztosan haladjunk előre. Itt kapnak majd helyet az innovációs, startup tevékenységgel, fejlesztésekkel foglalkozó szervezeteink és új laboratóriumok is.
Milyen szintű egyébként európai viszonylatban a magyar műszaki szaktudás, a know-how, az innováció?
Nagyon erős alapokat teszünk le, a matematikát, fizikát, informatikát tudni kell, ez a műegyetem egyik erőssége. A Magyarországra érkező cégeknek, nemzetközi kutató-fejlesztő intézeteknek ez nagyon fontos, számíthatnak arra, hogy a magyar mérnökök képzettek. Szerencsésebb helyzetben vagyunk, mint más tudományterületek: a mi pályánkon kisebb az elvándorlás külföldre, a mérnöki és informatikai fizetések, még a kezdőfizetések is nagyon jók itthon. Egy személyes példa a teljesítményre: egy volt hallgatónk, Kling Sándor már a tanulmányai elején elhatározta, hogy a mesterképzés, majd a doktori után a Forma-1 világában akar elhelyezkedni. A doktori védése egy pénteki napon volt, hétfőn már a Red Bull-nál dolgozott. Neki is szerepe volt abban, hogy a Red Bull idén megnyerte az egyéni világbajnokságot, hiszen a tervezőcsapat tagja volt évekig – Sándor jó példája annak, mit ér ma egy jó magyar mérnök. A Forma-1 a mérnöki munka csúcsa, ott vezetnek be először sok technológiai újítást.
Melyek azok a szektorok, ahol a magyar mérnökök kimagasló teljesítményt nyújtanak a műszaki tudás terén?
Talán a tervezés területén. A tervezésről olyan szemléletet kapnak nálunk a hallgatók, hogy szárnyalhat a fantáziájuk, és így szinte bármit meg tudnak tervezni. Legyen szó informatikáról, épületekről, új gépekről, anyagokról vagy üzleti modellekről, a lényeg, hogy merjünk gondolkodni, és szakadjunk el a jelentől – ezek a jelmondataink.
Melyek azok a műszaki szakterületek, ahol Magyarországnak a know-how miatt kitörési potenciálja lehet, ahol hasítani tudna?
A magyar iparstratégia meghatároz mintegy tucatnyi főbb területet, ezekben. De szerintem nagyon perspektivikus az akkumulátor-gyártás és az energiatárolás területe.
Mindenhol ott vannak a napelemek – de utána hogyan tároljuk az energiát? Jó lenne eltárolni nyárról télre. Ennek nagy jövője van. A mobiltelefonokban, autókban minél kisebb akkumulátort szeretnének, amely minél gyorsabban tölthető. Aztán ott van a hidrogén – ez is egy olyan terület, amelynek nagy jövője lehet.
Milyen változások lehetnek Magyarországon középtávon az infokommunikáció, a digitalizáció terén?
A hazai kkv-k digitalizációja rendkívül fontos a hatékonyság és jövedelmezőség javítása érdekében, de a technológiák adaptálása mellett az is lényeges, hogy a nagyvállalatok megfelelő felkészültségű szakemberekkel rendelkezzenek. A Műegyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának kutatói a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködve átfogó kutatási programot dolgoztak ki az elmúlt két évben, amelynek részeként a magyar kis és középvállalkozások digitális érettségét, az infokommunikációs eszközök bevezetésével elért jövedelmezőség változását, illetve ezek regionális, iparági és vállalati mérethez köthető összefüggéseit is feltárták. A 2500 vállalkozás válaszai alapján készült egy elemzés a Műegyetemen a magyar vállalkozások digitális felkészültségéről, illetve arról, milyen üzleti és vállalkozói szemléletbeli hiányosságok akadályozzák a digitális transzformáció sikeres végrehajtását. Ugyanakkor a BME nemcsak elemzéssel, hanem megfelelően képzett szakemberekkel és kutatási infrastruktúrával is hozzájárul ahhoz, hogy sikeresek legyenek a hazai vállalkozások az infokommunikáció és a digitalizáció terén, ilyen például az Ipar 4.0 Technológiai Központunk.
A már elhangzottak összefüggésében mik a súlypontok az ön rektori programjában?
Programomnak fontos eleme a regionális kapcsolatok erősítése, és ezen belül kiemelt felelősségünket látom a határon túli kapcsolataink bővítésében. Már most jók a kapcsolataink a határon túli magyar egyetemekkel, ezt még jobban kiaknázzuk a jövőben a közös képzések és kutatási programok terén. Emellett fontosnak tartom, hogy a Kárpát-medence tehetséges fiataljai maradjanak ebben a régióban, és ebben vezető műszaki és gazdaságtudományi egyetemként a BME-nek is van felelőssége. Olyan képzéseket kínálunk, angolul is, amelyek arra ösztönzik a térség diákjait, hogy minket válasszanak, és ne más európai egyetemekre jelentkezzenek, amelyek elvégzése után kisebb az esélye, hogy visszatérjenek a Kárpát-medencébe. Lényeges az is, hogy a középiskolás korban megkezdett tehetséggondozó tevékenységet is feladatunknak tartom. Ezért idén Tudományos Diákköri szekciót indítunk középiskolásoknak, ahova a BME kutatói által meghatározott témákban várjuk a tehetséges fiatalok pályázatait. Programomban nagy hangsúlyt kapott a kutatás, fejlesztés és innovációs terület, célom, hogy tovább erősödjön a Műegyetem nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő kutatási és innovációs tevékenysége. Ennek egyik módját a műegyetemi karok együttműködésének erősítésében látom. Az egyetemen már most számos kutatócsoport működik nemzetközileg is elismert kutatókkal, kiváló eredményekkel. Kimondottan fontosnak tartom, hogy a kutatások minden esetben a hallgatóink közreműködésével valósuljanak meg, hiszen így tudják hatékonyan tovább bővíteni tudásukat és a későbbiekben sikeresen kamatoztatni azt. Nálunk ezért a hallgatók már az alapképzés szakaszában együtt dolgoznak az oktatókkal vezető iparvállalatok kutatás-fejlesztési programjain.
A kormány reményei szerint a magyar egyetemek nemzetközi versenyképességének, oktatási színvonalának növelésével Magyarország regionális tudásközponttá válhat. A műszaki tudás fellegvárának, a műegyetemnek ebben kiemelt szerepe van?
Úgy gondolom, hogy igen, kiemelt szerep jut nekünk ebben, elsősorban műszaki, természettudományos és gazdasági területen. Ennek részeként a BME oktatóinak és hallgatóinak nyolc vezető európai egyetemmel együtt kínálunk egyedülálló képzési lehetőségeket az EELISA szövetség részeként. Ez kiváló lehetőség, mert a műegyetemi hallgatók Pisa, Erlangen, Isztambul, Párizs, Madrid és Bukarest egyetemein tanulhatnak. A nemzetközi konzorcium keretében azon dolgozunk, hogy közös képzéseket, kutatásokat indítsunk, távlati célként kitűzve a minden uniós tagállamban akkreditált európai mérnöki diploma kiadását.
A BME nemzetközi szinten kiváló helyezéseivel a világ egyetemeinek legjobb 2-6 százalékához tartozik. A már említett QS, a világ vezető nemzetközi tudományterületi rangsorának készítői öt tágabb tudományág 51 szűkebb szakterülete szerint vizsgálják több mint 1400 felsőoktatási intézmény teljesítményét. A mérnöki–technológiai tudományok listájára évek óta egyedüli magyar felsőoktatási intézményként és egyre javuló eredménnyel kerül fel a Műegyetem. A Műegyetem képzései a magyar hallgatók számára kaput nyitnak számos külföldi egyetemre, és a világ minden tájáról érkeznek hallgatók a BME idegen nyelvű képzéseire. Az idegen nyelvű szakok népszerűsége évről évre nő. A teljes hallgatói létszám közel 12 százalékát külföldi hallgatók teszik ki, közülük mintegy 2500-an tanulnak az intézményben, és a 2022 februárjában végző diákok több mint 35 nemzet tagjai.
A kormány saját indoklása szerint elsősorban azért hajtotta végre a felsőoktatás modellváltását, hogy javítson a versenyképességen. Valóban hozzá kellett nyúlni ennek érdekében a régi struktúrákhoz?
Mivel a BME-t nem érinti a modellváltás, így ennek kapcsán nem tudok intézményi tapasztalatokat megosztani. Azonban folyamatosan figyeljük az átalakulások során felhalmozódó tapasztalatokat, ezek alapján alakítjuk majd ki saját álláspontunkat.
A BME maradt az állam fenntartásában. Az átalakítás, ha nem is közvetlenül, de hogyan érintette? Miben változik a képzési, működési modell?
A BME ilyen szempontból igazán speciális helyzetben van, ugyanis nemzetstratégiai jelentőségű intézmény. A Műegyetem Magyarország vezető műszaki képzőhelye, 22 ezer hallgatójával az egyik legnagyobb felsőoktatási intézmény. A hazai kutató- és fejlesztő mérnöki és informatikai mesterdiplomák 70 százalékát a BME adja ki, így szerepe és jelentősége kiemelkedő a nemzetgazdaság szempontjából. Számos multinacionális cég, valamint nemzetközi kutató-fejlesztő központ az itt végzett mérnökök miatt jön Magyarországra, növelve ezzel hazánk GDP-jét. Pont emiatt kiemelten fontos az állam számára, hogy ezek a mérnökképzések fennmaradjanak, fejlődjenek, valamint a mindenkori állami fenntartó befolyásolni tudja a keretszámokat, és az ország gazdasági igényeire reagálva a fenntartó igényei is meghatározzák, milyen új képzéseket indítsunk.
Várható váltás a közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában való működésre, vagy a jövőben is az állami fenntartás marad? Egy ilyen méretű és gazdag tradíciójú intézménynél mik az érvek pro és kontra?
Számunkra és a magyar gazdaság számára a legfontosabb, hogy a megszokott magas színvonalon biztosítsuk az oktatás és a kutatás körülményeit az egyetemen, ezt szem előtt tartva hozunk döntést bármilyen felmerülő lehetőség kapcsán. A modellváltás tapasztalatait folyamatosan figyeljük, és a tapasztalatok alapján alakítjuk ki az álláspontunkat.