Több mint négyezer dolgozónak nő a fizetése.
Egyedülálló egyetemi bérfejlesztést jelentett be a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke, Kossa György. A kuratórium döntése alapján a Debreceni Egyetemen a felsőoktatási alaptevékenységeket és azok kiszolgálását végző 4075 munkavállalónak nő a fizetése – egyes munkakörökben akár 80 százalékkal.
A modellváltásnak köszönhetően olyan új bérstratégiát fogadhattunk el, amely az oktatási-kutatási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó munkakörökben jelentős fizetésemelést jelent, ugyanakkor a teljesítményt is figyelembe veszi. A kétlépcsős bérfejlesztési program során történelmi mértékű, kiemelkedő bértömegfejlesztés valósul meg az érintett dolgozói körben a Debreceni Egyetemen. Ennek lehetőségét a 2021 augusztusától életbe lépett alapítványi működés és az azzal járó finanszírozás mellett a Debreceni Egyetem elmúlt években nyújtott teljesítménye teremtette meg. Az új, az oktatás és kutatás alaptevékenységgel összefüggő bérstratégia két fontos pillére a mérhető közösségi, azaz intézményi és az egyéni teljesítmény. A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány az állammal szeptemberben megkötött szerződése öt évre biztosítja az egyetemi finanszírozás kereteit és összegét, melynek fontos feltétele, hogy az intézmény elérje a megállapodásban rögzített képzési, tudományos, valamint az ágazati mennyiségi és minőségi indikátorokat – közölte Kossa György.
A kuratórium elnöke elmondta: mivel az egyetem alaptevékenységét és a teljesítendő célokat az oktatók-kutatók-tanárok munkája alapozza meg, ezért az alapítvány kuratóriuma esetükben kiemelt bérintézkedést fogadott el az egyetem vezetésének előterjesztése alapján, amelyet előzetesen egyeztetettek az érintett munkavállalói érdekképviseletekkel.
Minden felsőoktatási oktatást-kutatást kiszolgáló munkavállalói csoportban kétkörös bérintézkedés lesz. Az első körben 2021. szeptember 1-jei hatállyal a munkavállalói csoportoknál eltérő mértékű, alapbérbe beépülő fizetésemelésről döntöttünk, míg a második körben 2022. január 1-től teljesítményalapú bérkiegészítést vezetünk be, amely egy éves, határozott időre adható, az egyénre érvényes féléves felülvizsgálati előírással. Egy év után, 2023-tól ennek a bérelemnek a folytatása az elért egyetemi teljesítménytől és az azzal kapcsolatos egyetemi forrásoktól, egyéni mértéke pedig a teljesítményértékeléstől függ – fejtette ki Kossa György.
Bács Zoltán kancellár kiemelte: a legnagyobb arányban az Nftv-ben meghatározott oktatói és kutatói munkakörök bértábláiban legalacsonyabb bruttó bérrel szereplő tanársegédek, adjunktusok, tudományos segédmunkatársak és tudományos munkatársak, valamint a felsőoktatási tanári munkakörben foglalkoztatottak fizetése nő az új egyetemi oktatói, kutatói és tanári intézményi bértábla szerint.
A kisebb beosztásban dolgozó, elsősorban pályakezdő munkavállalók, így a tanársegédek és adjunktusok esetében a szeptembertől érvényes idei alapbérbe beépülő fix emelés és a januártól életbe lépő határozott idejű teljesítményalapú bérkiegészítés együttes mértéke eléri a korábbi oktatói bértáblához képest a 80 százalékot. Például egy egyetemi tanársegéd jelenlegi bruttó bére (221.800) 2022 januárjától, a második lépcső után 400 ezer forintra, míg az adjunktusoké (277.200) 500 ezer forintra emelkedik. A docensek esetében 49-55 százalék, az egyetemi tanároknál az eredeti alapbérre vetítve 44 százalék lesz az emelés mértéke. A módszertannak köszönhetően a bérolló nem nyílik tovább, és perspektivikus bérmodell válik elérhetővé az oktatók, kutatók, tanárok részére a Debreceni Egyetemen, nem beszélve arról, hogy többletmunkával (pl. pályázati projektek) továbbra is többletjövedelem érhető el, valamint megmarad a közvetlen munkáltatói elismerések rendszere – sorolta a kancellár.
A karok, a központi szolgáltató és funkcionális szervezeti egységek nem oktató-kutató munkavállalóinak béremelése első körben alapbérre vetítve 11-18 százalék között sávosan változik úgy, hogy az alacsonyabb jövedelmű dolgozók nagyobb arányú emelésben részesülnek. Az első kör esetükben is szeptember 1., a második pedig január 1-től lesz érvényes, ez utóbbi határozott idejű teljesítményalapú bérkiegészítésként. A könyvtár főigazgatója a könyvtári dolgozókra a specialitásokat figyelembe vevő saját modellt alkalmazhat.
2022-ben az intézményi felsőoktatási teljesítménycélok elérése esetén év végén 1 havi juttatás, azaz 13. havi alapbér is elérhetővé válik az említett dolgozói körökben.
Az egyetemi köznevelési intézmények pedagógus dolgozói esetében továbbra is életpálya modell lesz érvényes. A kormány bejelentette, hogy esetükben 2022 januárjától lesz béremelés, ugyanakkor számukra a Debreceni Egyetem szeptember 1-től előre hozottan az alapbérre vetítve 10 százalék többletjövedelmet biztosít december 31-ig, emellett további 5 százalékos minőségi juttatási keret felett rendelkezhetnek az intézményvezetők a 2021. szeptember-december közötti időszakot illetően. Ugyanez érvényes a köznevelési intézmények és a bölcsőde nem pedagógus dolgozóira is.
A bérfejlesztések fedezetét részben a modellváltó egyetemek számára elérhető új állami közfeladat finanszírozási rendszer, részben az egyetem saját bevételei biztosítják. A bérfejlesztés első ütemében meghatározott emelt összegű fizetést visszamenőleg, szeptember 1-től – a munkaszerződéseket érintő adminisztratív folyamatot követően – novemberben kapják meg az érintettek. A második ütemű, az intézmény által 2022-re megelőlegezett, teljesítményalapú bérnövekményt pedig a januári fizetésekkel, februártól utalják majd a több mint négyezer dolgozónak.