AZ ÁLLAMI KÖLDÖKZSINÓRRÓL LESZAKADÓ EGYETEMEK SZÁMOS BÜROKRATIKUS BÉKLYÓTÓL SZABADULNAK MEG
Nagy politikai kockázatot vállalt a kormány, hogy egy évvel a választások előtt ekkora reformba kezdett, de nem lehetett tovább odázni a felsőoktatási rendszer megújítását – hangsúlyozta az egyetemek átalakítása kapcsán lapunknak Stumpf István. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos szerint a legfőbb feladat Magyarország intellektuális tudáskincsének újratermelése, a nemzetközi versenyképesség növelése a hallgatókért folyó egyre kiélezettebb harcban. Elmondta: a kétlépcsős béremelést várhatóan szeptemberre és jövő januárra ütemezik.
A napokban elfogadta a parlament az egyetemek modellváltásáról szóló törvényjavaslatot. Nehéz menet volt?
– Heroikus munkát végeztek kollégáink a több mint egy tucat törvény előkészítésével, amelyeket nagy többséggel fogadott el az Országgyűlés. Ahhoz képest, hogy februárban még csak arról beszélgettünk, hogy csupán néhány egyetem fejezte ki a nyitottságát, végül tíz újabb intézmény csatlakozott a modellváltók táborához. Nagyon összetett struktúra jött létre, amelyben vannak állami fenntartású egyetemek, magánegyetemek, egyházi fenntartásúak és a közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartottak; utóbbi körbe már 21 intézmény tartozik. Az egyetemek leszakadtak az állami köldökzsinórról, nagyobb autonómiát kaptak a gazdálkodásban, a szervezeti működésben, a bérrendszerben, a külső környezettel való kapcsolattartásban és kicsit a közbeszerzésben is. Történelmi pillanat jött el a magyar felsőoktatás életében, és fontos nemzetstratégiai kérdésben döntött a kormány: megadta a lökést és lehetőséget az egyetemeknek arra, hogy a minőségi tudástermelés révén Magyarország belépjen abba a nemzetközi világba, ahol kitüntetett harc folyik a hallgatókért és a magas hozzáadott értéket jelentő intellektuális tőkéért.