A fejlesztések felgyorsultak, de az alapvető feladat továbbra is ugyanaz: magas színvonalú oktatás, kutatás és fejlesztés, egyre több hazai és nemzetközi publikáció – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora, aki a 2020 augusztusában végrehajtott modellváltásról is beszélt.
Mit jelentett az egyetem életében a modellváltás?
Azt hiszem, a múlt idő még nem indokolt. Ez egy nagyon összetett folyamat, amelynek az elején tartunk. Augusztus elsején került az egyetem az Universitas Miskolcinensis Alapítvány tulajdonába. Az eddig eltelt időszakban elsősorban szervezeti változások zajlottak és zajlanak ma is. Újra kell gondolnunk sok mindent, karöltve a kuratóriummal és az egyetemi vezetőkkel. Változik a költségvetésünk, tele vagyunk tervekkel, ám közben működtetnünk is kell ezt a nagy múltú intézményt, ahol immár nyolc karon zajlik az oktatás.
Stratégiákat alkotunk, hatékonyabbá és versenyképesebbé tesszük a képzéseinket. Új elem az üzleti szemlélet megjelenése: nemcsak hagyományos oktatási feladatokat végzünk, hanem kutatunk, fejlesztünk, szolgáltatunk, és ezeket helyi vagy éppen globális szinten is értékesíteni szeretnénk. Van feladat bőven. Ráadásul nagyon komoly verseny jellemzi a felsőoktatást. Ha mindent beleszámolunk, összesen hatvannégy intézmény küzd a hallgatókért. Ez már önmagában sem kevés, és ha még hozzáveszem, hogy a Miskolci Egyetemnek meg kell küzdenie egyrészt a fővárosi, másrészt a külföldi egyetemek elszívóerejével egy olyan régióban, ahol eleve nehezebb az élet, akkor talán nem mondok nagyot, ha azt állítom, nagyon nagy fába vágtuk a fejszénket. Igyekszünk egyre több külföldi diákot idecsábítani, de ez sem megy egyik napról a másikra.
Miként változott az élet az egyetemen?
A fejlesztések felgyorsultak, de az alapvető feladat továbbra is ugyanaz: magas színvonalú oktatás, kutatás és fejlesztés, továbbá egyre több és több hazai és nemzetközi publikáció. Bizonyos szempontból persze könnyebb döntéseket hoznunk, de miután az egyetem kicsit olyan, mint egy nagy vitorlás, nem lehet túl gyorsan átállítani. Amiről ma döntünk, gyakran csak egy-két év múlva érezteti hatását.
Mondok egy példát: a nemzetközi publikációk mennyisége és főleg minősége fontos mutató a nemzetközi rangsorokban. A Miskolci Egyetem szerencsére az egyik abból a kilenc hazai intézményből, amelyek mind a QS, mind a THE nevű rangsorban megtalálhatók, ám ahhoz, hogy jobb helyen szerepeljünk a rangsorban, még több nemzetközi hivatkozást kell elérnünk. Ezt valahogyan támogatnunk kell. Ha bármilyen premizálást kitalálunk a tudományos cikkek szerzőinek, az komoly motivációt jelenthet, de nem azonnal. Annak jól érzékelhető hatása, eredménye jobb esetben is csak évek múlva jelentkezik. Ezért is fontos az alapos és tudatos tervezés.
Milyen fejlesztések vannak folyamatban?
Ha most valaki idejön, éppen azt látja, hogy egy daruerdő települt az ország legszebb campusára. Green and Smart! (Zöld és okos! – a szerk.), ez a jövő jelszava a Miskolci Egyetemen. Amíg ezt elérjük, nagyon sokat kell dolgoznunk. Lépésről lépésre haladunk, nem lehet hirtelen átállítani az intézményt. Az egyetemi könyvtár megújul, ideköltözik a megyei levéltár, és egy adatelemző központ is épül. Ezért van sok munkagép a területen. De megkezdtük az egyik kollégium teljes korszerűsítését is, amit majd követ a többi. Formálódik egy Science Park terve, reményeink szerint rövid időn belül megkezdődik annak a beruházása is. Energetikai korszerűsítés, felújítandó menzaépület, fecskehotel a fiatal és tehetséges oktatóknak, kutatóknak – csak néhány abból a rengeteg tervből, amit szeretnénk megvalósítani.
Mik a célkitűzések?
Az elején azzal kezdtem, hogy nagyobb pénzügyi mozgásterünk lesz. Több pénz jön a rendszerbe, de ez nincs ingyen. Az eddig említett fejlesztéseken, vállalásokon túl a legfontosabb cél, hogy vonzóak legyünk a fiatalok számára itthon is és külföldön is. Fontos, hogy kényelmes legyen a kollégium, kulturált körülmények között lehessen sportolni, legyen könyvtár és 5G, de ennél is fontosabb, hogy organikus, állandóan fejlődő, jól csengő nevű intézmény legyünk. Iskolateremtő oktatókat kell idecsábítani, sokat kell dolgoznunk a hallgatókat kiszolgáló rendszerünkön is.
A helyi vállalatokkal jó kapcsolatban vagyunk, ezen a fronton kettős a cél. Részben egyenrangú partnerként szeretnénk velük együtt dolgozni, hiszen rengeteg olyan kutatásunk van, amit a gyakorlatban üzleti céllal lehet hasznosítani. Másrészt azon vagyunk, hogy mi legyünk a szakember-utánpótlásuk bázisa. Harmadrészt növelni szeretnénk a duális képzésben résztvevők számát, ami mindkét fél érdeke. Ők használható, piacképes tudással rendelkező szakembert kapnak, mi pedig ezzel tudunk még több diákot megnyerni annak érdekében, hogy jöjjenek Miskolcra.
Miért lehet vonzó a felsőoktatási tanulmányaik előtt állóknak a Miskolci Egyetem?
Egyrészt azért, mert széles a paletta. Műszaki föld- és anyagtudományi, gépészmérnöki és informatikai képzés, jogi, közgazdasági kurzus, bölcsész és tanárképzés, egészségtudományi és zeneművészeti ismeretek várják azokat, akik hozzánk jelentkeznek. Ha valaki jól sáfárkodik az öt év alatt, akkor ebből is látható, hogy nagyon komoly kapcsolati tőkével léphet a munkaerőpiacra.
Van ugyanis egy olyan értékünk, ami máshol nincs: együtt vagyunk egy önálló városrészben, nem elszórva, hanem egy campuson. Talán nem is kell magyarázni, mekkora előny ez egy olyan intézménnyel szemben, amelynek oktatási épületei és kollégiumai egymástól távol, más és más kerületekben találhatók. Ha ehhez hozzávesszük azt is, hogy van egy szoros kötelékünk, amelyet az egyetem történetéből fakadóan selmeci hagyományoknak hívunk, és ami generációkat tart össze, akkor azt hiszem, ez a kérdés el is dőlt.
Néha azzal érvelek: ha a Miskolci Egyetem feltalálna egy új anyagot, meg tudná szervezni az alapanyag bányászatát, gépet, szerszámot készíthetne belőle, digitális megoldásokkal javíthatna rajtuk, kiszámíthatná mindennek a költségeit, biztosíthatná a találmány jogi védelmét, a gyártóüzemben odafigyelne a dolgozók egészségi állapotára, a bölcsészek írhatnák a marketingszövegeket, és a terméket népszerűsítő reklám zenéjét is itt készíthetnék. Mert minden szaktudás rendelkezésünkre állna.
Hétköznapjainkat napjainkban a pandémia is alakítja. Milyen covidszabályokat vezettek be ebben a tanévben?
Jelenleg kötelező maszkot viselni az egyetem épületeiben, és mindenütt vannak kézfertőtlenítő pontok. Folyamatosan figyeljük a fejleményeket, és ha kell, módosítjuk a szabályokat. Segítjük, hogy az átlagosan nyolcvan százalék körüli átoltottság még nagyobb arányú legyen. Nem könnyítette meg a mi életünket sem a koronavírus, szeptemberben szinte furcsa volt, hogy tele lettek a folyosók, alig lehetett helyet találni a parkolókban. Bízunk benne, hogy továbbra is maradhat a jelenléti oktatás, mert diákok nélkül nagyon csendes az egyetem. Én pedig azt szeretem, ha zajlik az élet.