Mi lesz az egyetemekkel? Hogy alakul át a tanárképzés? Milyen vakcinát állítanak majd elő Debrecenben? Az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettesével beszélgettünk
Történelmi év volt az idei a magyar felsőoktatásban, augusztus elsejével ugyanis végbement az egyetemi modellváltás. De vajon mennyire foglalkoztatja az átalakítás a hallgatókat? Hogyan alakulnak a jövőben az oktatói bérek és a felsőoktatási ösztöndíjak és hol áll a magyar felsőoktatás a többi országhoz képest? Többek között ezekről a témákról beszélgettünk Stumpf Istvánnal, a felsőoktatási modellváltás koordinálásáért felelős kormánybiztossal.
A modellváltás után újabb fontos előrelépésnek számít az egyik PPP-konstrukció lezárása.
Az egyetemen átalakítják a tanárképzést.
Átalakul a tanárképzés a következő tanévtől a Nyíregyházi Egyetemen. „Ahhoz, hogy a térség szellemi központjának számító, stabil egyetemet működtessünk, versenyképes fizetésekre van szükség" – mondta Vassné Figula Erika, a Nyíregyházi Egyetem rektora.
A Soproni Egyetem vezetőivel és hallgatóival találkozott dr. Stumpf István, a felsőoktatási modellváltásért felelős kormánybiztos, aki folyamatosan keresi fel a 21 érintett intézményt.
A magyar kutatás-fejlesztés és felsőoktatás nemzetközi versenyképességének javítását szolgálja a tudományos kutatás és a felsőoktatás rendszerének átalakítása. Ezt Palkovics László mondta. Az innovációs és technológiai miniszter hangsúlyozta: az új struktúra rugalmasabb és kiszámíthatóbb működési környezetet teremt, egyszerűsíti az együttműködést a piaci szereplőkkel.
Történelmi léptékű egyetemfejlesztést hajt végre a kormány
„Minden szülő azt szeretné, ha gyermekei többre vinnék nála.
Ezért vagyunk képesek minden reggel munkába menni, túlórázni, lemondani a horvátországi nyaralásról, mert kell a pénz a gyerek tanulmányaira. Aki a gyermekébe fektet, a jövőbe fektet.
A Soproni Egyetem vezetőivel és hallgatóival találkozott dr. Stumpf István, a felsőoktatási modellváltásért felelős kormánybiztos. Az egyetem vezetőivel folytatott megbeszélésen szó esett a modellváltást követő eddigi tapasztalatokról, az oktatási egységek által megfogalmazott észrevételekről, az átalakulási folyamat aktuális lépéseiről és a tervezett fejlesztésekről.
Nagy a harc a legtehetségesebb diákokért és a Corvinus nem feltétlenül csak hazai pályán akar versenyezni, hanem azokkal a jó nyugat-európai, észak-amerikai vagy közép-európai egyetemekkel is, amelyek szintén alternatívát kínálnak a magyarok számára. Már nem az a cél, hogy annyi hallgató tanuljon a Budapesti Corvinus Egyetemen, amennyi csak befér a Fővám téri épületbe, hanem, hogy az immár alapítványi struktúrában működő intézmény nemzetközi minta mentén szerveződjön – jelezte a Portfolio-nak adott interjújában Takáts Előd. A Budapesti Corvinus Egyetem pár hónapja kinevezett rektora arról is beszélt, hogy ebben az új modellben az oktató-hallgató arányt 1:12-höz közelítenék a jelenlegi 1:20 arányról. A külföldről hazaérkező közgazdásszal beszélgettünk a szenátus és a kuratórium egészséges munkamegosztásáról, a rendelkezésre álló forrásokról, valamint az egyetem pénzügyi stabilitásáról. Kitért arra is, hogy elit egyetem szeretnének lenni, de nem a mostani elit gyerekeit akarják képezni, hanem a jövő elitjét, ennek megalapozásához pedig egy esélyegyenlőségi programot is létrehoznak.
Újabb mérföldkőhöz érkeztek a Nyíregyházi Egyetemen, januártól újabb béremelést hajt végre az egyetem. Az augusztustól alapítványi formában működő Nyíregyházi Egyetemen a modellváltásnak köszönhetően eddig nem látott mértékű finanszírozásra van lehetőség. A fenntartó és tulajdonosi jogot gyakorló Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium által kötött keretmegállapodásban szerepel, hogy nettó 10 milliárd 300 millió forint fejlesztési forrást biztosítanak 2026 decemberéig - tudtuk meg az egyetemen tartott sajtótájékoztatón.