Történelmi léptékű egyetemfejlesztést hajt végre a kormány
„Minden szülő azt szeretné, ha gyermekei többre vinnék nála.
Ezért vagyunk képesek minden reggel munkába menni, túlórázni, lemondani a horvátországi nyaralásról, mert kell a pénz a gyerek tanulmányaira. Aki a gyermekébe fektet, a jövőbe fektet.
Miért ne járna el ugyanígy a magyar állam?
Azért újítottuk meg egyetemeinket, hogy a következő generációk itthon, nemzetközileg is versenyképes tudásra tegyenek szert, amivel a jég hátán is megélnek, és biztos munkájuk és megélhetésük lesz még a gyorsan változó körülmények között is.
Mi kell ehhez?
21. századi oktatási környezet, a legmodernebb technológiával felszerelt egyetemek, élhető és fenntartható közösségi terek, inspiráló oktatók, az életre felkészítő tananyag, és persze a hallgatók.
Mit jelent mindez a gyakorlatban?
Döntöttünk az elmúlt 650 év legnagyobb egyetemfejlesztési programjáról: 2700 milliárdot költünk a következő években az egyetemek fejlesztésére.
Egyetemközpontú innovációs ökoszisztémákat hoztunk létre a legjobb holland, finn, brit, amerikai és izraeli példák alapján. A szereplők közötti együttműködésnek új keretet adtunk: elindítottuk a korunk legnagyobb kihívásaira választ adó 17 Nemzeti Laboratórium és egy Kutatólaboratórium megépítését, az egyetemeink köré 15 Tudományos és Innovációs Parkot hozunk létre, továbbá elindítottuk a Védelmi Innovációs Kutató Intézetet.
Ezen felül már 2021-ben is többet fordítottunk egyetemeink működési kiadásaira, mint az uniós átlag, de 2022-től megduplázódik a felsőoktatás folyó kiadásainak (bérek, rezsiköltségek) állami támogatása. Ez a 2700 milliárd forint fejlesztési forráson felül értendő.
Új alapokra helyeztük egyetemeink működését a modellváltással: az egyetemek fenntartói jogait a hosszútávú stabilitás érdekében közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítványok vették át, ezzel elősegítettük, hogy közelebb kerüljenek az egyetemek a társadalmi környezetükhöz és a vállalatokhoz, akiknek az utánpótlását képzik.
Kiemelten kezeljük a nemzetközi együttműködést, valamint világszínvonalú projekteket indítottunk el. Egyre több külföldi hallgatónk van, miközben jelen van Magyarországon a világ legjobb egyeteme, az MIT, átadtuk az ELI lézeres kutatóközpontját és a ZalaZone tesztpályát, hogy hazahozzuk külföldről a kiváló magyar kutatókat és idevonzzuk a világ élvonalát jelentő kutatásokat.
Már most Nobel-díjas fizikusok kutatnak a szegedi lézeres kutatóközpontbanés a legnagyobb járműfejlesztő cég önálló kutatóközpontot hozott létre a zalaegerszegi tesztpályán, a ZalaZoneon. Magyarországnak 37 országgal van kétoldalú megállapodása, amely abban segíti a magyar kutatókat, hogy részei legyenek a világ tudományos vérkeringésének, a tehetséges vállalkozóinkat pedig támogatja abban, hogy az egyetemről kijövő innovációknak piacokat találjanak.
Az ELTE új vizsgaközpontja csak egy példája a hazánkban épülő 21. századi, hallgatóbarát egyetemi közegnek, amely még környezetünket is védi, közben hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok már a vizsgázás során elsajátítsák a digitális világban szükséges készségeket” – írja a Facebook-posztban az államtitkár.
