Mit jelent a modellváltás?
A modellváltás azt jelenti, hogy az egyetem kikerül a közvetlen állami fenntartású intézmények köréből, az alapítói, fenntartói jogok egy kifejezetten erre a célra alapított vagyonkezelő alapítványhoz kerülnek át. Fontos azonban, hogy az egyetem továbbra is számíthat állami forrásokra, mivel az állam a jövőben is hozzájárul. Mindezt egy, az állam és az Egyetem között 15-20 évre kötött, hosszú távú garanciákat magába foglaló keretszerződés biztosítja, melynek keretei között 3-5 éves egyedi finanszírozási megállapodások jönnek majd létre. A feladat ellátásához szükséges infrastruktúra saját tulajdonába kerül.
Milyen előnyökkel járhat a modellváltás gazdálkodási szempontból?
Gazdálkodási szempontból ez azt jelenti, hogy szélesebb körű rendelkezési jog jelenik meg a saját tulajdonú vagyon felett, növekedhet a gazdálkodási szabadság, rugalmasabb eljárási és beszerzési szabályokat alkalmazhat az egyetem. Gyakorlatilag egy piaci alapon működő vállalati struktúra bevezetése valósulhat meg. Csökkenhetnek az adminisztrációs terhek, egyszerűbbé válhatnak a döntéshozatali mechanizmusok.
Miért hatékonyabb az új modell?
Az egyetem autonómiája – és ezzel együtt felelőssége – jelentősen növekszik.
Képzéseit flexibilisebben alakíthatja majd a 21. századi munkaerőpiac elvárásainak megfelelően, ezáltal értékesebb tudást biztosítva a hallgatói számára.
Az új működési környezetben hatékonyabban, sokszínűbben tud együttműködni nemzetközi és hazai partnerekkel egyaránt. Bevételeivel önállóan gazdálkodhat, és azt az intézmény fejlesztésére, a bérek felzárkóztatására tudja fordítani.
Működése és üzemeltetése rugalmasabbá, gazdaságosabbá válhat. Emellett az Egyetem bürokratikus kötelezettségei jelentős mértékben lazulnak, számos folyamatot leegyszerűsítve, felgyorsítva, a hatékonyságot tovább növelve. Egyszerűbb és rugalmasabb lesz a beszerzési és kötelezettségvállalási szabályzat, így például az eszközök beszerzése, az alvállalkozók foglalkoztatása. Az alkalmazottak adminisztratív terhei is csökkennek, így több idő marad más, értékteremtő tevékenységre.
Hogyan működik a fenntartó alapítvány?
Az új működési szabályzat szerint egy – a kormány által jóváhagyott – vagyonkezelő alapítvány lesz az egyetem fenntartója. Az Alapítvány az egyetemtől különálló, önálló entitás és jogi személy. Az Alapítvány működésének alapvetéseit és az egyetemmel való kapcsolatát alapító okirata szabályozza majd. Az Alapítvány kezelő szerve a Kuratórium, azaz az alapítás után a Kuratórium az általános ügydöntő és képviseleti szerv. Az Alapítvány nevében a Kuratórium jár majd el. A Kuratórium tagjairól a tárgyalások folyamán születik majd döntés. Ennek a folyamatnak még csak a kezdeti tárgyalási szakaszában járunk, de arra törekszünk, hogy olyan személyi összetételű legyen a kuratórium, amely érti és elfogadja intézményünk stratégiai céljait, értékeit és erősségeit.
A modellváltás után megmarad a Szenátus?
Az új koncepció kialakítása során a Szenátus szerepköre változhat, de hagyományosan továbbra is az egyetemi működés egyik legfontosabb döntéshozói szerve marad.
Mi a garancia arra, hogy az alapítványi fenntartó ugyanazon értékek mentén képzeli el az Egyetem jövőjét, mint a jelenlegi vezetés?
Mindezekről az Alapítvány alapító okirata fog rendelkezni. Cél, hogy a jelenleg is érvényben lévő stratégiai célok megőrzésre és érvényesítésre kerüljenek.
Megmarad az oktatás szabadsága?
A fenntartóváltás célja nem az egyetemek alaptevékenységének, oktatási, vagy kutatási munkájának megváltoztatása, hanem a megfelelő, hatékony, rugalmas működés megteremtése. Ennek megfelelően az Egyetem oktatási – kutatási tevékenységének irányítása alapvetően a továbbiakban is az egyetem vezetőinek és döntéshozóinak a hatáskörében marad.
Mennyire érinti majd a modellváltás az oktatás átalakítását?
A modellváltási folyamatnak nem része az oktatás átalakítása. A képzés-stratégiai irányok tekintetében az egyetemek jelenleg is érvényes stratégiai céljai az irányadók. Emellett fontos hangsúlyozni, hogy az egyetemen megszerezett diplomák elismertségét nem befolyásolja a modellváltás, ahogyan nem változnak a képzéssekkel kapcsolatos egyéb követelményrendszerek sem.
Megmaradnak a vezetők jelenlegi jogkörei az indított kurzusok tartalmát, tematikáját illetően?
Nagyon fontos kiemelni, hogy az oktatási tartalmak nem a szervezeti formáktól (tanszékektől, egyebektől) függnek, hanem az akkreditációban lefektetett elvárásoktól (pl.: a képzési és kimeneteli követelmények), melyekhez tartanunk kell magunkat. A modellváltásnak vagy bármilyen lehetséges szervezeti átalakításnak célja nem az oktatási tartalom változtatása, hanem az oktatás szervezésének, lebonyolításának hatékonyabbá, rugalmasabbá tétele.
Változnak majd az ösztöndíjak, önköltségi díjak?
Fontos szempont, hogy a modellváltás során a hallgatói érdekek ne sérüljenek, sőt, a lehetőségekhez mérten javuljanak.
A modellváltás miben jelent változást a munkavállalóknak?
A fenntartóváltás következtében a felsőoktatási intézmény, mint munkáltató által foglalkoztatott közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonya a fenntartói jog átszállásának napján munkaviszonnyá alakul (jogállásváltozás következik be). Az alkalmazotti jogviszony jogfolytonossága biztosított lesz és a munkaviszony hosszába beleszámítanak a közalkalmazotti státuszban eltöltött évek.
Mit jelent pontosan, hogy megváltozik a foglalkoztatás formája? Milyen előnyökkel járhat mindez?
Az alapítványi fenntartással a munkavállalók közalkalmazotti jogviszonya helyett az egyetem a Munka törvénykönyve szerinti foglalkoztatásra tér át. A jelentős változás során cél, hogy a munkavállalók jogai, juttatásai ne csorbuljanak, miközben egy szabadabb tárgyalási pozíciót biztosít a felek számára.
Cél: az értékteremtő munkatársak számára vonzó foglalkoztatási és jövedelmi helyzetet biztosítani. Újfajta dolgozói motivációs rendszerek kialakítása, hogy az egyetemek versenyképesek legyenek. A folyamatosan fejlődő, piacon üzleti modellben működő, jövőbe tekintő intézményben dolgozni, együtt közösen építeni egy modern egyetemet szakmailag is vonzó perspektíva lehet azok számára, akik élnek a lehetőséggel.
Járhat ez bármilyen hátránnyal, ha a munkavállaló kikerül a közalkalmazotti státuszból?
A közalkalmazotti munkavállalásnak vannak elemei (pl.: jubileumi jutalom, utazási utalvány, szabadságok mértéke, stb.), melyek kétségtelenül vonzóak. Ugyanakkor a közalkalmazotti jogviszony esetén a felek (munkáltató és közalkalmazott) csak jogi értelemben egyenrangúak, sok kérdésben a közalkalmazottak nincsenek valódi alkupozícióban, ugyanis a munkáltatók nem térhetnek el a jogszabályok előírásaitól, a fenntartói döntések megkötik a munkáltató kezét.
Az új foglalkoztatási rendszerben ki kell alakítani egy megfelelő teljesítményösztönzési rendszert, és hogy a korábbi juttatások esetleges csökkenése vagy elmaradása kompenzálva legyen az új szisztémában is. Ez a korábbi, közalkalmazotti státuszhoz képest jóval rugalmasabb, motiválóbb környezetet biztosít kollégáinknak, jobb perspektívával és fejlődési lehetőségekkel. A modellváltás jogszabály rendelkezik, valamint erre tervezetten több forrás fog jutni az egyetem bővülő, stabil költségvetéséből, amelyet szabadon fordíthat erre a célra, a bértábla kötöttségei nélkül
Van törvényi garancia a bérek rendezésére?
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 25/B. (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy az új munkaviszonyban a munkabér nem lehet alacsonyabb, mint az átadást megelőző közalkalmazotti illetmény és illetménypótlékok együttes összege. (Háttérjogszabályként a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) rendelkezései továbbra is irányadóak.)
A munkavállalóknak járó jelenlegi kedvezmények és juttatások hogyan fognak változni a jövőben? (Iskolakezdési támogatás, 50% utazási kedvezmény, tandíj- kedvezmény, jelenlegi bér, kerkieg , ÖTÉR, flotta , SZÉP-kártya stb.)
A közalkalmazotti státusz megszűnésével az új bérezési rendszer lesz irányadó munkavállalók számára. Az új bérezési rendszer és szerződés kompenzálja az esetlegesen elmaradó közalkalmazotti juttatásokat.
Módosul-e bármiben a korábban aláírt kinevezés?
A fenntartóváltás következtében a felsőoktatási intézmény, mint munkáltató által foglalkoztatott közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonya a fenntartói jog átszállásának napján munkaviszonnyá alakul.
A jogviszony megváltozása során a legfőbb jogszabályi garanciák a következők:
• a munkabér nem lehet alacsonyabb összegű, mint a közalkalmazotti illetmény és illetménypótlékok együttes összege (Kjt. 25/B. § (2) bek.);
• jogviszony időtartama, munkaidő jellege nem változik (Kjt. 25/B. § (2) bek.);
• a munkaviszony első évében a munkáltatói felmentésre vonatkozó Kjt. szabályok alkalmazandók (Nftv. 117/C. (6) bek.);
• a munkaviszony első 5 évében a jubileumi jutalomra vonatkozó Kjt. szabályok alkalmazandók (Nftv. 117/C. (6) bek.).
• a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény által nem ismert pótlékok beépülhetnek az alapbérbe vagy egyéb pótlékba;
• a Kollektív Szerződésben az alap- és pótszabadság mértékétől a munkavállaló javára el lehet térni;
• a végkielégítés mértékét a Kjt. jogviszonyban töltött idő elismerésével, a jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével kell megállapítani, amennyiben az a közalkalmazottra nézve kedvezőbb (Kjt. 25/B. § (5) bek.)."
A tanulmányi szerződést a modellváltás nem érinti, tekintettel arra, hogy a tanulmányi szerződésre jelenleg is a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) rendelkezéseit kell alkalmazni, azaz a jogállásváltozással a tanulmányi szerződések nem szűnnek meg.
