Csaknem százkétezer felvételiző várta izgatottan a felsőoktatási ponthatárok múlt heti kihirdetését. A felvételi idén több szempontból is sikeres volt, nemcsak azért, mert a jelentkezők háromnegyede bejutott a választott képzésre, ráadásul zömmel állami támogatású helyre, hanem azért is, mert a leendő egyetemisták többsége a legkorszerűbb struktúrát képviselő modellváltó egyetemeken tanulhat tovább szeptembertől.
A magyarországi egyetemi modellváltás azt a felismerést tükrözi, hogy a felsőoktatás része lett a globális piacnak – mondta Hernádi Zsolt, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány elnöke a Kárpát-medencei Nyári Szabadegyetemen Sátoraljaújhelyen, pénteken.
Nyilvánosságra hozták csütörtök este az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat a felvi.hu oldalán. A diákok 20 órától, a korábbi évek gyakorlat szerint, SMS-ben közvetlen értesítést kaptak az eredményükről. Egyben kiderült az is, hogy nőtt a továbbtanulási kedv, tavalyhoz képest 11 százalékkal emelkedett a felsőoktatásba jelentkezők száma.
Idén rekordmagas ponthatárok voltak a Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE)
– mondta az egyetem új rektora Takáts Előd, aki augusztus 1-től foglalja el a hivatalát. Az átlagos pontszámok idén 456 pont körül alakultak, egy évvel korábban pedig 438 pont volt.
A magyar fiatalok nem dőltek be a baloldali propagandának, ugyanis 65,5 százalékuk jelentkezett olyan intézménybe, amely a modellváltásnak köszönhetően már megújult struktúrában működik – mondta Schanda Tamás.
A most induló fejlesztési időszak megköveteli a fejlesztések összehangolását.
„Forrás és Innováció” címmel rendezett civil konferenciát az Esély és Részvétel Közhasznú Egyesület, a Miskolci Egyetem és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat a napokban. Az érintett minisztériumok, önkormányzatok, a Miskolci Egyetem és a civil szervezetek részvételével megvalósult esemény a 2021–2027 közötti időszak civil fejlesztési lehetőségeit, forrásait vette sorra.
A fiatalok szja-mentessége és az egyetemi modellváltás miértje is szóba került kedden, Szegeden egy kerekasztal-beszélgetésen. A politikusok leszögezték: a cél az, hogy visszahozzák a munka becsületét, ennek egyik eszköze az adócsökkentés.
Szakmai konferenciával kezdődött az idei Sárospataki Borfesztivál programja. Az esemény tavaly a koronavírus-járvány miatt elmaradt, ezúttal pedig a hagyományos borverseny helyett rendezték meg a minikonferenciát – mondta el rádiónknak Jarecsni János, a Sárospataki Hegyközség elnöke. Hozzátette: az új bortörvényben dr. Brazsil Dávid a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának titkára segített eligazodni a hallgatóságnak, az elérhető pályázatokról pedig dr. Sidlovits Diána, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kertészeti csoportvezetője adott tájékoztatást. Aros János, a város polgármestere azt mondta: a borfesztivál az első olyan eseményük, ahol maszk nélkül találkozhatnak egymással az emberek. Külön kiemelte: a borfesztivál sikere nagyban azon múlik, hogy az önkormányzat és a hegyközség kiváló kapcsolatot ápol egymással.
Rendkívül igénytelen, lepusztult állapotban vettük át az egyetem épületeit, azonban heroikus munkával valamennyi oktatási helyszínt felújítottuk – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Szarka Gábor, az alapítványi fenntartásba került Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja. Hozzátette: folyik a fejlesztési stratégia kidolgozása, és részt vesznek egy uniós projektben, hogy a hallgatók hatékonyabb oktatásban részesüljenek.
A mezőgazdaság 1989-ben még a bruttó nemzeti össztermék 13,7 százalékát adta, tavaly 3,5-et. Nagyot fejlődtünk az elmúlt évtizedben, de a reálértéken számolt agrárkibocsátás ma nem éri el az 1990-es szintet, mindössze annak 75 százalékát. Érdemes ugyanakkor lehetőségnek tekinteni ezt a helyzetet. Az következik ugyanis belőle, hogy a magyar mezőgazdaság sokkal többre képes, és rengeteg a kiaknázatlan lehetőség – mondta a Demokratának dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora.