Egyszerre szűkült be a felsőoktatási intézmények tere és egyszerre bővültek ki a lehetőségeik. Ebben a változó környezetben kell a Pannon Egyetemnek is boldogulnia, a veszprémi egyetem pedig úgy látszik, megtalálta a helyes ösvényt.
Szűkülő térben egyre kiélezettebb verseny folyik. Röviden így lehetne leírni a hazai felsőoktatási intézmények jelenlegi helyzetét. A szűkülő teret az összhallgatói létszám csökkenése – utóbbi években stagnálása – jelenti, a kiélezett verseny pedig az oktatás mellett már a piaci térben is zajlik.
A változó környezet az új kihívások mellett viszont legalább ennyi új lehetőséget is hordoz magában, innentől pedig már csak az számít, hogy az egyes egyetemek vezetése mennyire képes jól menedzselni az intézményt abban a közegben, ahol a hallgatói létszám alakulása csupán az egyik változó a számos gazdasági és társadalmi tényező között.
Ma Magyarországon az egyetemi hallgatók 60%-a valamelyik fővárosi intézmény képzésében vesz részt, tehát a maradék 40%-uk oszlik el az ország többi vidéki egyetemén. A Pannon Egyetem kancellárja, Csillag Zsolt egy korábbi interjúban kifejtette már, Budapest a fiatalokat vonzó tulajdonságaival nem lehet és nem is érdemes felvenni a versenyt egy vidéki egyetemnek sem, ugyanakkor más megközelítésből pont ez a vidéki lét lehet az erőssége egy-egy intézménynek.
„Az egyetem nem eleféntcsonttoronyként működik” - ezt már dr. Gelencsér András mondta, a Pannon Egyetem rekotra egy sajtóbeszélgetésen nemrég, utalva arra, hogy a vidéki egyetemek sokkal beágyazottabbak a városukba, sokkal jobban részei tudnak lenni a helyi kulturális pezsgésnek és közéleti eseményeknek. Ami Veszprémet illeti ebből a szempontból, különböző fórumokon és programokon keresztül már régóta megvan a törekvés erre az együttműködésre, mind a városvezetés, mind az egyetem vezetése részéről. Viszont a városszövetben még mindig egy elszigetelt, kerítéssel körbevett intézmény képét mutatja a Pannon Egyetem, mondhatni egy nyitott elefántcsonttorony képét.
Többek közt ennek a kerítésnek a képletes és jelen esetben konkrét lebontására vállalkozott a város, amikor bejelentették, hogy az Európa Kulturális Főváros Program keretében belevágnak egy olyan zöldberuházásba, amiben megújítják a teljes Erzsébet-ligetet, az egyetem alsó kampuszán mélygarázst, sportpályákat és a mostaninál is több természetes zöld felületet hoznak létre. A projekt összességét tekintve egy kisebb beavatkozás lesz, mégis a városkép, illetve a város szövetének szempontjábül az egyik legfontosabb újítás mégis annak a kerítésnek az elbontása lesz, ami jelenleg elválasztja a ligettől az egyetem kampuszát.
A jövőben pedig további beruházások várhatóak az egyetemen – nem csak a veszprémi kampuszokon, hanem Zalaegerszegen és Nagykanizsán is – és abban, hogy ezek a tervek a közeljövőben valósággá válhatnak, jelentős szerepe van a tavalyi évben megtörtént modellváltásnak is. Ugyanis a 2021-es év közepétől immáron a Pannon Egyetem fenntartása is alapítványi jogkörbe került, amely egyfajta vagyonkezelőként jelenik meg az intézmény mögött.
Hogy ez milyen új lehetőségeket nyitott meg, arról Csillag Zsolt, kancellár árult el többet portálunknak. Korábban, amikor még a szaktárcához tartoztak az egyetemek, az intézmények normatív finanszírozása a hallgatói létszámhoz volt kötve. A korábban említett csökkenő statisztika miatt azonban ez jelentősen bekorlátozta az egyetemek mozgásterét, ráadásul a piacon sem tudtak olyan rugalmasan mozogni, mint az alapítványi rendszerben.
A normatív finanszírozást viszont tavaly felváltotta egy sokkal inkább teljesítményalapú rendszer, ahol a hallgatói létszám mellett számít az is, hogy hány kutató dolgozik az egyetemen, milyen infrastruktúrát kell fenntartani, valamint az elért tudományos, de még a sportteljesítményeket is számításba veszik a finanszírozásnál.
A felsorolt tényezők között ráadásul az egyetem van amelyikben országos viszonylatban is első helyen áll, a K+F tevékenységben jelenleg verhetetlennek látszik a Pannon.
A kancellár gyors kalkuláció után úgy fogalmazott, az egyetem költségvetése a modellváltásnak köszönhetően közel háromszorosára nőtt.
Az egyetem kapcsán a nap végén viszont mindenkinek elsősorban a képzések száma és azok minősége számít igazán. Ha ezen a szemüvegen keresztül vizsgáljuk a Pannon Egyetemet, szintén a vidékiség előnyei és a szabad mozgástér lesz az, ami a hosszú távú siker egyik kulcsa lehet. Ugyanis ezeknek a nem fővárosi egyetemeknek nagyobb lehetőségük van arra, hogy úgy szervezzék képzéseiket, hogy azok egyből választ adjanak a környék gazdasági igényeire. A Pannon Egyetem éppen ezért végez jelentős beruházásokat zalaegerszegi kampuszán, Nagykanizsán science park építésébe kezdtek, Veszprémben pedig a környék nagyvállalatai diplomás HR-igényeit igyekszik kielégíteni. Ezek elsősorban mérnöki képzéseket jelentnek, de humán területen is tettek egy nagyobb lépést előre, amikor meghirdették a tanító és óvodapedagógus képzéseket, reagálva a fennálló pedagógushiányra.
Az tisztán látszik, hogy a Pannon Egyetem az országosan visszaesett hallgatói létszám ellenére az elmúlt időszakban több nagyobb lépést tett előre, ebben pedig az a hosszú távú stratégiai látásmód segítette az intézményt, ami nem csak az oktatáson keresztül vizsgálta a lehetőségeket, hanem azt kiegészítve a piaci, sőt társadalmi tendenciákat is figyelembe vette. Talán nem véletlen ennek tükrében, hogy a Times Higher Education rangsorában Veszprém egyeteme a világ 22 ezer intézménye közül bekerült az 1400 legjobb közé.
