Gyuricza Csaba: Nagyon komoly stratégiai célkitűzésünk, hogy az egyetemet a nemzetközi ranglistákon is előbbre juttassuk, amiben fontos szempont a külföldi diákok száma és a képzések színvonala
Ez az integráció nem azért jött létre, hogy látszattevékenységet végezzünk, hanem azért, hogy észszerűsítsünk, racionalizáljunk, és a nemzetközi felsőoktatási térbe elhelyezve is egy versenyképes agrárfelsőoktatási intézményt hozzunk létre – nyilatkozta lapunknak Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora.
Észszerűsítés, hatékonyság és versenyképesség
Választásokhoz közeledünk, nyilván ez is szerepet játszik abban, hogy a modellváltás is támadásoknak van kitéve – véli az egyetem rektora, aki szerint mostanra világos, hogy az első év feladatait sikerrel teljesítették
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is fenntartóváltáson esett át. Hogy néz ki most a több intézmény összeolvadásával létrejött felsőoktatási intézmény?
Nagyon szétaprózódott volt az agrár-felsőoktatás Magyarországon, ami összességében tizenhét különböző intézményben zajló oktatást jelentett, intézményenként átlagban kevesebb mint ezer diákkal. Nyilvánvaló, hogy ha európai térben helyezzük el ezt a struktúrát, akkor működésképtelen a rendszer. Ezért született meg az a döntés, ami már hosszú évek óta érett, hogy racionalizációt hajtsunk végre, így jött létre napjaink integrált agrártudományi innovációs kutatási központja és egyeteme, amelynek neve Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem lett. Hosszú út vezetett idáig, hiszen volt egy előkészítő fázis, ami majdnem két évig tartott, ezt követően a gödöllői központú Szent István Egyetem összeolvadt a Kaposvári Egyetemmel, illetve integrálódott a keszthelyi georgikon kar, továbbá az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Campusa. Így jött létre az állami fenntartású, nagy Szent István Egyetem tavaly augusztusban, amelyhez idén februárban csatlakozott a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, tehát nemcsak a felsőoktatás, hanem a hazai gyakorlati agrárkutatás intézményrendszere is megszületett. Ezzel együtt fenntartóváltás is történt: a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem fenntartója immár a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány. Ilyen szempontból ez egy igazi magyar innováció is, hiszen nemcsak a felsőoktatást, de a hozzá tartozó gyakorlati, kutatási, innovációs intézményrendszert is egy erős intézmény részévé tettük. Büszkék vagyunk, hogy a hazai szaporítóanyag-előállítás színe-java is az egyetem részévé vált. Összességében tehát öt campuson több mint ötven telephellyel, mintegy tizenötezer hallgatóval és kétezer-négyszáz munkatárssal kezdtük meg működésünket. Amennyiben a csatlakozó gazdasági társaságokat is nézem, akkor összességében mintegy négyezer munkavállalóval büszkélkedhetünk, így kijelenthető, hogy Közép-Európa egyik legnagyobb agrárfókuszú oktatási intézménye jött létre, ahol valamivel több mint fele a diákjainknak agrár szakterületen tanul, a többiek pedig gazdasági, műszaki, pedagógia és művészeti területen.
Nagyon sokan támadják a modellváltást. Ha magát a MATE-t nézzük, akkor a jelentkezők számában ennek pont az ellenkezője látszik.
Választásokhoz közeledünk, nyilván ez is szerepet játszik abban, hogy nemcsak a modellváltás, de nagyon sok minden más is támadásnak van kitéve nap mint nap. Egyvalamiből azonban nem tudunk engedni: ez az integráció nem azért jött létre, hogy látszattevékenységet végezzünk, hanem azért, hogy észszerűsítsünk, racionalizáljunk és a nemzetközi felsőoktatási térbe elhelyezve is egy versenyképes agrárfelsőoktatási intézményt hozzunk létre. Ilyen szempontból számunkra az első év egy nagyon komoly vizsgamunka volt, ha úgy tetszik, hiszen összességében egy egyetem sikerét elsősorban az határozza meg, hogy mennyire tud vonzó lenni a fiatalok számára. Ebben a tekintetben jól vizsgáztunk. Az új nevet is sikerült jól bevezetnünk, hiszen nem esett vissza a jelentkezők száma, sőt, az országban a legnagyobb arányú növekedést produkáltuk a tavalyihoz képest, hiszen huszonnégy százalékkal több diákot vettünk fel a teljes intézményrendszerbe, ez azért biztató eredmény. Részben nyilván azt is visszaigazolja, hogy maga a modellváltás nem feltétlenül ördögtől való, nem riasztja el a fiatalokat, másrészt számunkra ez abban a tekintetben is komoly visszajelzés, hogy magának az agrárpályának a népszerűségét is sikerült javítani. Olyan szakterületről, hivatásról beszélünk, amely nagy változáson megy át a digitalizáció, az informatika, az űrtechnológia betörése révén. Ma már vonzó pálya tud lenni az agrárium, ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy a pandémia abban különösen jó visszaigazolást adott, hogy az élelmiszer-előállítás, az élelmiszeripar az egyik legfontosabb területe a gazdaságnak, amely ráadásul biztos megélhetést is tud nyújtani. Ez már stratégiai és nemzetbiztonsági kérdés, amihez viszont jó szakemberekre van szükség, ezt pedig tudatosítanunk kell. Ebben nekünk komoly kommunikációs feladatunk is van, amelyre nyilván sokkal nagyobb hangsúlyt helyeztünk az elmúlt időszakban, mint a korábbi intézmények.
A külföldi hallgatók számában látszik emelkedés?
Nagyon komoly stratégiai célkitűzésünk, hogy az egyetemet a nemzetközi ranglistákon is előbbre juttassuk, amiben fontos szempont a külföldi diákok száma és a képzések színvonala. Nem állunk rosszul ezen a téren sem, hiszen ha megnézzük az intézményrendszerünket, azt látjuk, hogy a diákjaink tizennégy százaléka most is külföldről érkezik, ami a világ százkét országából több mint kétezer diákot jelent, azonban szeretnénk ezt tovább növelni, és azon dolgozunk, hogy a következő öt évben húsz százalékra vigyük fel a külföldi hallgatók arányát. Nemrég nyitottunk Nyugat-Afrikában egy hallgatótoborzó irodát, ami pontosan azt a célt szolgálja, hogy a Nyugat-Afrikából érkező diákok számát tudjuk növelni, mert komoly érdeklődés van abból a térségből is. Emellett azoknak a technológiáknak a bemutatását is elő szeretnénk segíteni, amelyek révén akár közös vállalatok létrehozásában tudunk közreműködni – az ottani irodánk vezetője már egy olyan volt diákunk, aki itt végzett az egyetemen –, tehát ezek a kapcsolatok megmaradnak, és erősítik azt a hálózatot, ami végső soron az agrárgazdasági kapcsolatokban is meg tud jelenni konkrét eredmények formájában.
Mennyi idő alatt lehet eredménye a változtatásoknak?
Mérföldkövekről beszélhetünk. Az elmúlt időszakban az agrár-felsőoktatásban gyenge láncszemmé vált a képzési struktúra. Rendkívül dinamikusan fejlődő ágazatról van szó az agrárium esetében, amivel nagyon nehezen tartott lépést az agrár-felsőoktatás. Ezért elkezdtük a teljes agrár-felsőoktatási struktúra átszervezését, ahol kellett, ott beavatkoztunk. A szakok száma irreálisan magas volt, most csökkentünk és modernizálunk, továbbá sokkal intenzívebben hozzuk be a legkorszerűbb technológiákat, és az agrárinformatika eredményeit megjelenítjük az oktatásban. Ezenfelül magának az intézményrendszernek a működtetésében is racionalizációt hajtunk végre, hiszen nagyon sok telephelyen működünk. Az egyetem tudományos eredményeinek erősítéséhez az oktatási infrastruktúra drasztikus fejlesztésére van szükség, ezért olyan terveken dolgozunk, amelyek révén összesen kétszázmilliárd forintos fejlesztésben gondolkodhatunk. Előkészítésük már elkezdődött, hosszú, legalább öt-hatéves folyamat lesz. Azt tervezzük, hogy öt éven belül egy teljesen modern, formabontó, 21. századi campust építünk fel Gödöllőn. A jelenleg meglévő ingatlanállományunk felmérése megkezdődött, jövő év tavaszán tervezzük a felújításokat elindítani, ilyenre már több évtizede nem volt példa a felsőoktatás ezen szegmensében. Nagyon komoly sportfejlesztés is zajlik, aminek keretein belül most került hozzánk Magyarország egyik legmodernebb uszodája a hozzá tartozó sportkomplexummal egyetemben. Ezzel együtt a teljes egyetemi sportéletet is újjászervezzük, immár kiegészítve a legnépszerűbb vizes sportokkal.
Ezen az egyetemen elengedhetetlen a gyakorlati képzés. Mennyire nehéz egy szintre hozni ezt minden campuson?
Az agrártudománynak megvan az a sajátossága, hogy nagyon komoly gyakorlati képzési háttérre van szükség az eredményekhez. Ennek több formája van. Egyrészt nagyon szoros együttműködésben dolgozunk különböző agrárcégekkel és vállalatokkal, több mint száz partnerrel alakítottunk ki együttműködést, amelyek révén kiváló duális képzési lehetőségek adódnak hallgatóink számára. Ezenfelül azonban tangazdaságokra is szükségünk van ahhoz, hogy a hallgató megtanuljon metszeni, beállítani egy vetőgépet, elsajátítsa az egyetem rendszerén belül a gyakorlati alapfogásokat. Ehhez nagyon komoly földvagyonnal rendelkezik az egyetem, de nyilvánvalóan szükségünk van az infrastruktúra teljes körű korszerűsítésére. A fejlesztések része az is, hogy a legmodernebb tangazdasági hátteret építsük föl, ami kapcsolódik azokhoz a képzésekhez, amelyeket az egyetemen végzünk.
Egyre több felsőoktatási intézmény hoz saját szabályokat a koronavírus-járvány miatt. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen milyen intézkedéseket hajtottak végre?
Folyamatosan figyeljük az állami előírásokat, másfél év után személyes jelenléttel kezdtük el az oktatást. Természetesen nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy az év elejére hozzuk a gyakorlati és a személyes jelenlétet igénylő képzéseket, készülve az esetleges szigorításokra. Az elmúlt időszakban megteremtettük a hátterét annak, hogy ha szükséges, bármelyik pillanatban vissza tudjunk állni az online oktatásra, aminek érdekében komoly informatikai fejlesztéseket hajtottunk végre, oktatási helységeket tettünk alkalmassá távoktatásra, illetve az egyetemi internetes sávszélességet a többszörösére növeltük. Mivel több campuson működik az egyetem, kísérletképpen már bevezettünk hibridképzéseket, ami része az oktatás észszerűsítésnek, így akár egy helyről oktathatjuk azokat az alaptantárgyakat, amelyek ugyanazon a szakon több helyszínen is zajlanak. Ilyenkor egy adott helyen zajlik az előadás, és online be lehet kapcsolódni más városokból is, tehát amit korábban öt előadóval öt helyen tartottunk, azt most egy helyen tartjuk, így a legjobb előadókat tudjuk rendszeresíteni, miközben sokkal hatékonyabban és gazdaságosabban tudjuk működtetni az intézményrendszert.
Mikor lenne elégedett?
Én huszonöt éve végeztem az egyetemen, és amióta az aktív pályafutásom zajlik, folyamatosan átalakulás alatt van az agrár-felsőoktatás, de tényleges átütő eredményeket nem sikerült elérni. Most látom azt, hogy minden esély megvan arra, hogy a korábban említett célkitűzéseket meg tudjuk valósítani. Akkor végre meg fog szűnni a szétaprózottság, és egy erős, centralizált, európai mércével is az élvonalhoz tartozó felsőoktatási intézményrendszert tudunk létrehozni. Ha az infrastruktúra megfelelő, és vonzó fizetéseket tudunk adni, a fiatalokat is itt tudjuk tartani, és akkor minden alapja meglesz Magyarországnak ahhoz, hogy a hazai agrárium erejét ez idáig sosem látott mértékben legyen képes nemcsak növelni, hanem megtöbbszörözni is.
