A Színház és Filmművészeti Egyetem ügyében az Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezést elutasította, amellyel kifejezte, hogy a felsőoktatási modellváltás, illetve annak keretében az új fenntartó jogkörei nem sértik az egyetemi autonómia alkotmányi értékét.
Felsőoktatási modellváltás és egyetemi autonómia
Az Alkotmánybíróság 21/2021. (VI. 22.) AB határozata tükrében
Előzmény
A Fővárosi Törvényszék az előtte folyamatban lévő közigazgatási jogvita elbírálása iránti 105.K.707.375/2020/4. számú perben az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. 25. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybírósághoz 2021. február 18-án érkezett bírói kezdeményezéssel élt a Színház- és Filmművészeti Alapítványról, a Színház és Filmművészetért Alapítvány és a Színház és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi LXXII. törvény, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 94. § (6) bekezdése ellen, azok alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, valamint a támadott jogszabályok perbeli alkalmazhatóságának kizárását kérve.
A döntés
A Színház és Filmművészeti Egyetem ügyében az Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezést elutasította, amellyel kifejezte, hogy a felsőoktatási modellváltás, illetve annak keretében az új fenntartó jogkörei nem sértik az egyetemi autonómia alkotmányi értékét.
Mindemellett a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 22. § (4) bekezdésének és az Nftv. 94. § (6) bekezdésének alkalmazása esetén az Alaptörvény X. cikk (3) bekezdéséből és XI. cikk (2) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a fenntartó köteles a felsőoktatási intézmény szenátusát – mint a felsőoktatási intézmény oktatási-kutatási autonómiájának letéteményesét – megillető véleményezési jog gyakorlására kellő időt biztosítani, továbbá lehetőséget kell biztosítania érdemi javaslattétel megfogalmazására, amelyet a fenntartónak nyomon követhető módon figyelembe kell vennie döntéshozatala során.
Alkotmánybírósági érvelés
„A felsőoktatási intézmények szervezeti rendjével szemben az Alaptörvény X. cikk (3) bekezdéséből következő követelmény, hogy az biztosítsa azt, hogy a felsőoktatási autonómia alanyai befolyással bírjanak a felsőoktatási intézmény működésére, a kutatási-oktatási autonómia kapcsán kifejthessék álláspontjukat, véleményeiket ütköztethessék egymással és a kutatási-oktatási autonómiához kapcsolódó kérdésekben döntési jogosultságokkal rendelkezzenek. Ezen jog gyakorlására az intézményen belül olyan szervezeti rendet kell működtetni, amelyben a felsőoktatási intézménnyel kapcsolatos döntésekben az autonómia gyakorlóinak befolyásolása van. Amennyiben ez képviseleti elven kerül megszervezésre, akkor a képviseleti elven (például választás útján) felépülő intézményi szerv összetételének képviselnie kell az autonómia gyakorlóit, azaz az ilyen szerv felhatalmazása az autonómia gyakorlóitól kell származzon.”
„…[A] felsőoktatási intézmények fenntartóinak feladata a stratégiai irányításban való közreműködés, a működés jogszerűségi felügyelete és a működtetés finanszírozása. A fenntartói irányítás – mint irányítási jogkör – a felsőoktatási intézményen kívül irányítást jelenti. Az Alaptörvényben biztosított autonómia a felsőoktatási intézményt illeti meg, így a fenntartói irányítás nem terjedhet ki olyan területen való kizárólagos döntésre, amelyben a felsőoktatási intézményt önállósági illeti meg.”
„A fenntartói jogkört gyakorló kuratórium és a felsőoktatási intézmény közös feladata és közös felelőssége a felsőoktatási intézmény működési hatékonyságának és oktatási-kutatási minőségének biztosítása. A […] fenntartó kuratóriuma és a felsőoktatási intézmény szenátusa ebben a tekintetben azonos érdekállású testületeknek tekinthetők. Nem létezhet fenntartó autonóm felsőoktatási intézmény hiányában, és olyan autonóm felsőoktatási intézmény sem, amelynek a működését a fenntartó nem tudja biztosítani.”
„Az Alaptörvény X. cikk (3) bekezdésével csak olyan szabályozás állhat összhangban, amely a felsőoktatási autonómiát biztosítja, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a felsőoktatási intézménnyel kapcsolatos minden döntés szükségképpen a felsőoktatási autonómia alanyainak képviselői hozhatnak csak meg.”
A döntés magyarázata
Az Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezést elutasította, így a törvényi szabályozás alkotmányos.
Ezzel párhuzamosan, a felsőoktatási intézményrendszer fenntarthatóságának biztosítása és a felsőoktatási intézményi autonómia garantálása érdekében alkotmányos követelményt vezetett be. Az „alkotmányos követelmény” a vizsgált jogszabály lehetséges alkotmányos értelmezési tartományának meghatározását jelenti – vagyis azt a keretet, amelyen belül a jogszabály mindennapi alkalmazása során mozogniuk kell a fenntartó kuratóriumoknak.
Ez a konkrét esetben azt jelenti, hogy ha a felsőoktatási intézmény
1. költségvetése,
2. éves beszámolója,
3. szervezeti és működési szabályzata,
4. vagyongazdálkodási terve,
5. gazdálkodó szervezet alapítása vagy abban való részesedés szerzése, illetve
6. a rektori pályázat kiírása
közül bármelyikről a kuratórium dönt, akkor ez a hatáskörgyakorlás csak abban az esetben alkotmányos, ha a felsőoktatási intézmény szenátusát megillető véleményezési jog gyakorlására
- a) kellő időt biztosít, valamint
- b) lehetőséget ad érdemi javaslattétel megfogalmazására, és
- c) mindezt nyomon követhető módon figyelembe veszi a döntéshozatal során.
Ezzel a taláros testület alkotmányosan is megerősítette a kormányzat által mindvégéig hangsúlyozott szándékot, azaz a fenntartó kuratóriumok és a modellváltó felsőoktatási intézmények szoros, érdemi együttműködési kötelezettségét, és érdekközösségét.
