Huszonnyolcezer egyetem van a világon, a legjobb 1400-ban, a top öt százalékban van 11 egyetemünk – mondta Hankó Balázs az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára az InfoRádió Aréna című műsorában, de beszélt a felvételi szabályairól, a felsőoktatás modellváltásáról, a 2700 milliárd forintos fejlesztési forrásról és a munkaerő-piaci igényekhez igazított stratégiákról is.
Február 15. a határidő, addig lehet jelentkezni az ősszel induló felsőoktatási képzésekre. A felvételi tájékoztató már múlt év végén elérhető és hozzáférhető volt, sőt januárban még ki is bővült újabb információkkal. Háromszázféle alapképzés és több mint négyszázféle mesterképzés közül lehet választani.
Igen, közel nyolcszázféle képzésből lehet választani. A bővülés kifejezetten a megújult felsőoktatásnak köszönhető, hiszen a társadalom, a gazdaság igényeire nyitottnak kell lennie a felsőoktatási képzéseinknek, és ezért széles palettát biztosítunk a 15 képzési területen. Ott vannak az alapképzések, amelyek segítenek jellemzően három év alatt megfelelő orientációt biztosítani a jelentkezőknek és utána erre épülnek a mesterképzéseink. Vannak tradicionális, osztatlan képzéseink is, mint például az orvostudományi területen vagy mondhatnám a jogi területet is, és egyre több az idegen nyelvű képzés. Idén 123 angol nyelvű képzésünk van, ez több egyetemen érhető el, valamint 10 német nyelvű képzésünk is van, ami a felsőoktatás nemzetközisítését jelenti.
Ez már nem csak az itt tanuló külföldi diákoknak szól, hanem nagyon sok magyar diák is idegennyelvű képzést választ?
Ezek a képzések vonzzák a magyar fiatalokat is. Negyvennyolc helyen érhető el felsőoktatási képzés ma Magyarországon, tényleg azt lehet mondani, hogy XXI. századi választék van. Most jó igazán egyetemistának lenni.
Tavaly 11 százalékkal többen jelentkeztek a felsőoktatásba, mint a megelőző évben. Férőhelyeket, létszámot tekintve akár még bővülhet is ez a kör?
Egy kicsivel nagyobb kapacitásszámmal rendelkezünk az idei évben a felsőoktatási felvételinél. Ez részben köszönhető annak, hogy az új struktúrában működő intézményeknél egy hatéves finanszírozási szerződéssel biztosítjuk azokat az állami ösztöndíjas kereteket, keretszámokat, amelyek a jövő vonatkozásában fontosak, és bízunk abban, hogy sokan választják a megújult felsőoktatást. Bár azt is látnunk kell, hogy a felsőoktatás megújulása mellett a szakképzés, az okleveles technikusképzés is lehetőséget jelent a 12. év után a fiataloknak. Az őszi félévben nagyon nagy mértékben próbáltuk csökkenteni a lemorzsolódást, illetőleg arra is odafigyeltünk, hogy az úgynevezett hallgatói átsorolásoknál, amikor valaki állami ösztöndíjasból önköltséges lesz ebben a Covid-időszakban, védőhálót kell biztosítanunk. Így az őszi félévben közel tízezerrel több hallgatót tartottunk meg a felsőoktatás rendszerében, mint az előző években.
A pontszámítás tekintetében lesznek változások? A többletpontszámításban van-e változás a mostani felvételi időszakban?
500 pontról beszélünk, és ebből 200 pont az utolsó két év jegyeiből, 200 pont pedig az érettségi-felvételi eredményekből van, 100 pont szerezhető többletpontként. Ha megnézzük, hogy ezek közül mely többletpontokat szerzik meg leginkább a hallgatók, az egyik a nyelvvizsga, ahol a középfokú nyelvvizsgáért 28, a felsőfokúért 40 többletpont adható. A tavalyi évben körülbelül 45 ezer hallgató, tehát majdnem minden második jelentkező érvényesítette ezt a pontszámot. Az emelt szintű érettségiért plusz 50 pont adható, és ez, ha két emelt szintű érettségije van valakinek, akkor már 100 pontot jelent. Az emelt szintű érettségi lehetősége is körülbelül ötvenezres hallgatói létszámot érintett. Ott vannak még a sport többletpontok, idén indul az önkéntes katonai szolgálatért a 16 vagy 32 többletpont biztosítása, de hátrányos helyzetű hallgatók esetében is biztosítunk többletpontot.
A tanulmányi versenyek?
Tanulmányi versenyeredményért is biztosítunk többletpontot, tehát széles a többletpontok rendszere, de maximum 100 többletpontot lehet érvényesíteni. Az Oktatási Hivatal munkatársai arra is figyelnek, hogy mindig a hallgató számára a legkedvezőbb pontszámítási módszertant vegyük figyelembe.
Az okleveles technikusi vizsgáért is többletpontot lehet szerezni? Az a cél, hogy a technikumokból a felsőoktatásba jutást könnyebbé tegyék?
A stratégiai cél az, hogy az okleveles technikusképzésnél a plusz ráépülő egy év és a felsőoktatási képzések egyfajta hidat képezzenek, a képzési tartalom összehangolása úgy valósuljon meg, hogy az aztán a későbbiekben kreditet érjen, elszámolható legyen a felsőoktatási képzés során is. A megfelelő szakképző intézmények és felsőoktatási intézmények között közös képzési projektek alakultak ki az elmúlt időszakban. Pontnégyszerező lehetősége is van az okleveles technikusképzésben résztvevőknek abban az esetben, ha megfelelő szakmai vizsgaeredménnyel rendelkeznek. Jellemzően a műszaki képzési területeken próbáljuk erősíteni, hogy a jó okleveles technikus végzettséggel aztán könnyebb legyen a felvételi a felsőoktatásba.
A továbbtanulást fontolgató diákok az elmúlt hónapokban folyamatosan tájékozódtak és megpróbáltak minél több információt beszerezni a választott egyetemekről. Az egyetemek november óta tartottak nyílt napokat, bemutatkozó foglalkozásokat. A járványhelyzet okozhatott gondot a tájékozódásban?
Igyekeztünk az elmúlt időszakban számos tájékozódási lehetőséget biztosítani. Megújítottuk a felvi.hu weboldalt, pontszámító kalkulátorral, összehasonlító elemzésekkel, miből kell érettségiznem, az egyes szakokon, a különböző egyetemeken hogyan alakultak a ponthatárok. Volt egy nagyszabású rendezvény január 13. és 15. között, több mint 44 ezer diák részvételével. Ez nemcsak jelenléti volt, hanem online formában is nyomon lehetett követni, itt is megpróbáltunk még szélesíteni. Ez egy igazi felsőoktatási seregszemle volt, a Színház- és Filmművészeti Egyetem egy kis színpadot hozott oda, a Táncművészeti Egyetem folyamatos táncbemutatókat tartott, de volt ott harckocsi, helikopter, és ami a leglényegesebb, hogy hallgatók mondták el az egyetemi tapasztalataikat a leendő jelentkezőknek. Számos nyílt nap volt és van az egyetemeken, a felsőoktatási intézmények is látogattak meg gimnáziumokat, szakképző centrumokat. Magam is közel tíz helyen jártam és próbáltam meg akár szakképzési centrumban, akár budapesti, vidéki gimnáziumban a hallgatóknak elmondani, hogy megújult a felsőoktatás, fokozatot váltott a felsőoktatás, most jó igazán egyetemistának lenni. Van egy folyamatos otthoni kontrollom is, mert a legidősebb gyermekünk most felvételizik, így otthon is fölteszik a felsőoktatást érintő praktikus gyakorlati kérdéseket.
Mi volt a fórumokon a tapasztalat? Az elmúlt években volt egy meglehetősen erős tendencia, hogy a nagyon jó képességű, tehetséges diákok előszeretettel próbáltak külföldi egyetemet választani. Ez továbbra is markánsan jelen van?
Aktívak voltak a végzős diákok, kérdeztek és érdeklődtek, szerintem ez a legfontosabb. Amikor a hazai felsőoktatás az elmúlt években elért eredményeiről néhány főbb számot, trendet megjelenítettem, elindult a gondolkodásuk. Ha megnézzük, tizenegy magyar felsőoktatási intézmény a világ legjobb egyetemeinek öt százalékában van. Huszonnyolcezer egyetem van a világon, a legjobb 1400-ban, a top öt százalékban van 11 egyetemünk. Azt lehet mondani, hogy kint vagyunk a vb-n, benne vagyunk abban a csoportban, ahol igazán jó egyetemek vannak.
Ez a Times Higher Education listája?
Így van, azért szoktam erre hivatkozni, mert ez a legkomplexebb mérőszámmal rendelkező egyetemi rangsor, amelyben minden egyetem benne van.
Ha jól emlékszem, a Semmelweis Egyetem az első 300-ban van, mégpedig 150 helyet javítva a korábbi évekhez képest.
Ez így van, de ha azt az adatot is hozzátesszük, hogy a magyar hallgatók kétharmada erre a tizenegy egyetemre jár, akkor azt mondhatjuk, hogy a felsőoktatás meghatározó képzési területeiben a világ élvonalába tartozunk, és ez abszolút fontos. Lényeges látnunk, hogy nem kell ahhoz külföldre menni, hogy meghatározó elitkutatókkal tudjunk együtt dolgozni. Az elmúlt években, mondhatnám Karikó Katalint, mondhatnám Roska Botondot a látáskutatás kapcsán, olyan egyetemi együttműködések alakultak ki, olyan kutatólaborok jönnek létre, amelyekbe a fiatalok bekapcsolódhatnak. Vagy akár mondhatnám Rubik Ernőt, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tanárát is. Vonzó kutatások indulnak Magyarországon, a Covid előtti időszakban a nemzetközi mobilitási programjainkkal évente közel tízezer hallgató tölthetett el akár egy-egy szemesztert úgy külföldi csereprogram keretében, hogy mindeközben az idegen nyelvet tanulta, tapasztalatot szerzett, és aztán utána elismerték ezeket a képzéseket az adott anyaegyetemén. Ezek voltak igazán érdekesek a hallgatók számára, no, meg az ösztöndíjak.
Hogy hol van ösztöndíj-lehetőség?
Az Educatio Kiállításon, az Innovációs és Technológiai Minisztérium standján az egyik legjobban keresett dolog az ösztöndíjkalkulátor volt. Harminc ösztöndíjat biztosít a magyar felsőoktatás, 108 ezer hallgató és 60 milliárd forint, amely az éves ösztöndíjkeret. Ebben vannak kiválósági, szociális, oktatási ösztöndíjak, bizonyos képzési programra vonatkozó ösztöndíjak. Széles a magyar ösztöndíjskála, és a legnagyobb ösztöndíj az, amit az amerikai filmekben látunk, hogy már a gyermeknek elkezdenek bölcsődés, óvodás korától gyűjteni arra, hogy mi lesz a felsőoktatási tanulmányainak a finanszírozásával. Ne felejtsük el, hogy 2021-ben a felvett hallgatók 80 százaléka állami ösztöndíjas helyre került. Összehasonlításul: 2010-ben ez 69 százalék volt.
Ez ugyanúgy vonatkozik a modellt váltott egyetemekre?
Ugyanez a 80 százalékos arány a modellváltott egyetemeknél is igaz, sőt, ott, mivel 25 éves keretmegállapodást és hatéves finanszírozási szerződést kötöttünk, ennek a stabilitása, hosszú távú kiszámíthatósága is biztosított az állami ösztöndíjas helyek vonatkozásában. Ez azt jelenti, hogy egy átlag hallgatóra vonatkoztatva ez évente több mint 800 ezer forintnyi ösztöndíjat jelent azzal, hogy ő állami ösztöndíjasként vesz részt a magyar felsőoktatásban.
Jellemző, hogy a diákok itthon vagy akár külföldről Magyarországra készülve nyomon követik az egyetemi rangsorokat? Vagy ezek inkább a felsőoktatási intézmények számára visszajelzések?
Egyrészt a felsőoktatási intézmények számára fontos visszajelzések, mert vannak olyan objektív szempontok, ami alapján megmérettetik az adott felsőoktatási intézmény, másrészt a felsőoktatási intézmények tesznek arról, hogy a hallgatók tudjanak a kiválóságaikról, tehát hogy verseny van a felsőoktatási intézmények között, és jó, hogy verseny van a hallgatóért a felsőoktatási intézmények között. Nyitottunk a nemzetközi piacra is, 2013-hoz képest 65 százalékkal több külföldi hallgatónk van. Most már negyvenezer külföldi hallgató van a magyar felsőoktatásban.
Cél növelni ezt a számot?
Cél, több szempontból. Egyrészt versenyképességi faktor, másrészt azért 3500 német hallgató van a magyar felsőoktatásban, 2500 kínai, 500 japán, 800 dél-koreai.
Ez nyilván bevétel is az egyetemi szférában.
Erős országokból érkeznek. Ha figyelembe vesszük a lakásbérletet, a költségeket és sok minden mást, akár évi 180 milliárd forintos nemzetgazdasági szintű bevétel is elérhető, és olyan képzési profilok is alakulnak, ahol a magyar és a nemzetközi hallgatók közös kurzusokon vesznek részt, ezzel is a nyelvi kompetenciáinkat erősítjük.
Az egyetemi rangsorokat tekintve nagyon komoly célkitűzések fogalmazódtak meg. Vannak komoly versenytársak a közép-európai régióban vagy akár európai viszonylatban?
Az egyetemek hagyománya, történelme a V4-eknél, Közép-Európában meghatározó. A Corvinus Egyetem rektorával éppen a múlt héten egyeztettem, a cél a London School of Economics típusú működési modell, hallgatói, oktatói arány, kutatási aktivitás elérése, ami igazán vonzó, és innentől, ahogy az adott egyetemeink lépnek előre, húzzák magukkal a többi egyetemet, versenyképessebbé téve a teljes magyar felsőoktatást. Azt lehet mondani, hogy az elmúlt időszak, az elmúlt évek eredményei alapján a 2014-es fokozatváltási stratégiának a tudatos véghezvitelével versenyképessé váltunk a környező, meghatározó egyetemekkel, beszélhetünk Prágáról, akár Pozsonyról, akár Brnóról, Krakkóról, sőt, egyes képzési területen meg is előztük őket.
Huszonegy egyetem váltott modellt, a hallgatók kétharmada ilyen alapítványi működtetésű egyetemre jár. Aki most jelentkezik, annál szempont lehet ez a tanulmányok kiválasztásánál?
A döntéseknél azt látom, hogy a hallgatók nézik, hogy az adott egyetemnek milyen kimeneti lehetőségei vannak. A diplomás pályakövetésből hol helyezkednek el leginkább a hallgatók, milyen együttműködéseik vannak más, gazdasági szereplőkkel, cégekkel, és a hallgatók igenis nézik tudatosan ezeket a további lehetőségeket, amely a külföldi mobilitási kapcsolatokat jelenti, amely a gyakorló helyeket jelenti, hogy hova mehetek el aztán gyakorlatra az adott képzési idő alatt. Egyre tudatosabbá válnak a hallgatók.
Aki figyeli az elmúlt időszak kommunikációját, annak feltűnhet, hogy szinte a siker záloga, ha modellváltott egyetemre jelentkezik a hallgató, mert az hangsúlyozottan versenyképesebb, rugalmasabb működést, a gazdaságra jobban nyitott egyetemet jelent, miközben a hat állami működtetésben maradt egyetem között olyan nagy múltúak vannak, mint az ELTE vagy a Budapesti Műszaki Egyetem.
Az állami ösztöndíjas helyek, a képzés minősége, megfelelősége, az az ELTE és a BME esetében is, a magyar felsőoktatás meghatározó intézményeiként biztosított. Ugyanakkor egy lényeges dolgot látni kell: a modellváltó, megújult felsőoktatási intézmények finanszírozásába beleégettük a teljesítményelvűséget 30-40-50 százalékban. Tehát három év múlva a megújult felsőoktatási intézmények finanszírozása olyan teljesítményi és minőségi paraméterektől függ, aminek a jelentős része a hallgató érdekében van. A képzés-előrehaladásban, az elhelyezkedésben és minden olyan dologban, ami a hallgatónak a felsőoktatás befejezését követő diplomás elhelyezkedését biztosítja.
Folytatódhat még a modellváltás? Bővülhet még ez a kör? Minthogyha a Budapesti Műszaki Egyetem is fontolgatná azt, hogy áttér az alapítványi működési formára.
A kormány álláspontja ebben egyértelmű volt. Ha megnézzük a 2021-ben modellváltó intézményeket, minden esetben az egyetem szenátusa, a legfőbb döntéshozó testülete kezdeményezte azt, hogy szeretnének a rugalmasabb, versenyképesebb egyetemi modell irányába továbblépni.
De voltak erről egyeztetések vagy tárgyalások?
Értelemszerűen a felsőoktatási intézmények egyeztetnek egymás között, tehát kialakult egy új finanszírozási rendszer, kialakult egy új szabályozás, látják ennek a lehetőségeit a felsőoktatásban, úgyhogy van konzultáció az intézményrendszerben ennek kapcsán, de ilyen döntés a BME vezetése részéről nem történt.
Kevesebb szó esik az egyházi működtetésű felsőoktatási intézményekről, pedig közöttük is vannak jelentős múlttal rendelkezők.
Elég csak a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre vagy a Károli Gáspár Református Egyetemre gondolni. Tavaly történt egy jelentős fenntartóváltás is, hiszen az egri Eszterházy Károly Egyetem az Egri Főegyházmegye fenntartásába került. S ott van a Gál Ferenc Egyetem is még, Szegeden. Azaz vannak meghatározó egyetemek, amelyek katolikus vagy református egyházi fenntartásban vannak. Tavaly november óta van egy nagyon eredményes egyeztetés a katolikus egyház és a református egyház által fenntartott egyetemekkel, melynek eredményeképpen december 24-én aláírtunk egy olyan megújított keretmegállapodást, amelynek keretében a megújult, modellváltott felsőoktatási intézményekhez hasonló finanszírozás indul el mind a katolikus, mind a református fenntartású intézmények esetében. Ezeknél, persze, oktatási, kutatási indikátorok vannak, de ott nagyon erőteljesen megjelennek az értékteremtő társadalmi szerepvállalás indikátorai, illetőleg a köznevelésben, akár a szociális intézményhálózatban történő, saját fenntartású intézményrendszerbe történő versenyképes képzési profil kialakítása is ezeknek a tárgyalásoknak és a megújult finanszírozásnak a részét képezi.
Az állam egyfajta megrendelői szerepbe kerül az egyetemekkel kapcsolatosan, és nagyon fontos a teljesítmény, illetve a teljesítményközpontúság. Hogyan mérhető ez az egyetemek részéről?
Az elmúlt időszak legizgalmasabb része ez volt. Ha megnézzük a magyar társadalmi folyamatokat, a magyar gazdaságfejlődés irányait, azt mondhatjuk, hogy a magyar gazdaság, a magyar ipar egy high tech ipar. Ha három lényeges kifejezést mondanék, azt szeretnénk, hogy magyar, zöld és high tech gazdaságunk, high tech iparunk legyen. Az a feladata a felsőoktatásnak, hogy az ehhez szükséges, jövőbeni szakembereket képezze. Mit tettünk tehát? Megnéztük a munkaerő-piaci trendeket, megnéztük azokat a nagy ágazati stratégiákat a klíma területén, energiapolitika területén, közlekedés területén, agrárium területén, hogy melyekre kell épülnie a jövő Magyarországának, és ebből a megrendelői szerepből tudtuk azonosítani, hogy az egyes képzési területeken milyen hallgatóra, milyen képzési igényekre van szükség és ezeket vettük bele a 25 éves keretmegállapodásba, stratégiai irányokban, kutatási-fejlesztési irányokban.
Ez azt is jelenti, hogy új képzési területek is bekerülnek az egyetemek portfoliójába?
Hadd mondjak ilyet, például a körforgásos turizmus, körforgásos mérnökképzés, gazdasági, gazdálkodástudományi képzés, vagy adattudományi képzés, ezek mind olyan új előrelépések, amelyeket látjuk, hogy a gazdasági trendek igénylik.
Lehet azt modellezni, hogy a gazdaságnak vagy akár a munkaerőpiacnak öt-tíz-tizenöt év múlva milyen szakemberekre és milyen tudásra lesz szüksége?
Igen, lehet modellezni, mert látjuk a mostani munkaerő-piaci trendeket, látjuk, hogy milyen fejlesztések várhatók az országban, és ebből tudjuk számolni azt megfelelő modellekkel, hogy milyen végzettségű, képzettségű emberekre van szükség. Mondanék egy legújabb területet, az akkumulátorstratégia területén végig tudjuk bontani azt, hogy annak megfelelően milyen képzésekben, mely egyetemeken kell előre lépnünk. De az csak az egyik rész, hogy milyen hallgatókra van szükség és milyen mennyiségben. A másik rész, hogy milyen kutatási profilt kell indítani, a harmadik pedig, ami szintén nagyon izgalmas, hogy ebben a megújult finanszírozási rendszerben átlagosan két és félszeresére növeltük az egyetemek finanszírozását, modellváltott intézményi körben. Ez a háromlábú szék modell. A szék minden lába a hallgatóért van az oktatás, a képzés területén. Jelenleg tízből hét hallgató végez, az átlagos 30 százalékos lemorzsolódási arányt kívánjuk csökkenteni úgy, hogy tízből nyolc és fél végzett hallgatónk legyen. Ez képzési területenként különböző, mert, mondjuk, az informatikán, a műszaki területeken jelentősebb volt a lemorzsolódás. Mi történik? Az elmúlt hónapokban azt láttuk, hogy működésbe lépett a rendszer. Mentorprogramok indultak, és ez jó. Ugyanígy, ha van egy hároméves képzés, akkor a kredit-előrehaladással azt kívánjuk elérni, hogy három év alatt a hallgató fejezze be a képzését és erre is megfelelő programokat indítottak az intézmények, sőt, nemcsak az intézmények, mert mindenhol azt kértük, hogy a hallgatók legyenek részesei ennek a folyamatnak. A legizgalmasabb indikátorunk az elhelyezkedés volt. A térségi elhelyezkedés erősítése, hogy a végzettségnek megfelelően történjen meg az elhelyezkedés. A képzés gyakorlati elemeibe elkezdenek beszállni az adott egyetemet körülvevő, az ökoszisztémával együtt gondolkozó cégek, ami nemcsak a gyakorlati arányt, hanem a képzésnek a gyakorlatiasságát is elősegíti. Ott vannak a kutatási indikátoraink, azt szeretnénk, hogy a fiatalok bekapcsolódjanak az új kutatásokba, az intézményekben ezzel már korai publikációk, szabadalmak, innovációk szülessenek, amit szintén díjazunk, és a kiemelt ágazati céloknál a tehetséggondozást, a mobilitási programokat erőteljesebben támogatjuk. A sportinfrastruktúrát és a hallgatói sportéletet fejlesztjük, keveset beszéltünk erről, de a hallgatókkal tavaly év végén megállapodtunk abban, hogy minden képzés területén kreditet adunk a sporttevékenységért. Tehát ha a hallgató igazoltan sportol, fut, egyéb fizikai aktivitást végez, az kreditet ér, hiszen nemcsak a szellemünket, tudásunkat kell ápolni, hanem a testünket is. A tehetséggondozás, a hátrányos helyzetű hallgatók szakkollégiumi rendszere esetében is olyan indikátorokat tűztünk ki az egyetemeknek, amelyek a hallgatók jólétét szolgálják.
Két lépcsőben zajlott markáns béremelés az egyetemi oktatók körében, ami egyként volt érvényes az állami fenntartású intézmények esetében, illetve az alapítványi formában működő egyetemeknél is.
Kétszer 15 százalékos béremelés történt. Az első 15 százalék tavaly ősszel, a második 15 százalék idén január elsejével. Ez azt jelenti, hogy pusztán ez a béremelés 64 milliárd forint plusz bérlehetőséget biztosít a közel ötvenezer egyetemen lévő oktató, kutató tanárnak. Ez egy masszív béremelés, amelyet egyes intézmények még további bérkiegészítéssel toldottak meg, ami helyes, mert ezekben a bérkiegészítésekben a teljesítmény‒minőség szempontok jelennek meg.
2700 milliárd forintos fejlesztés jut az egyetemi szférának a következő években, és ebből idén ezermilliárd forinttal kalkulálnak. Meg lehet azt – akárcsak a fő irányokat tekintve –mondani, hogy mire jut ebből?
Az elmúlt években uniós fejlesztésből közel 150 milliárd fejlesztés állt a felsőoktatási intézmények rendelkezésére, ebből újultak meg kampuszok, Pécsett, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem kampusza vagy akár a Nemzeti Közszolgálati Egyetemé is. Egy másik jelentős forrás volt ez a 2004-2006-ból való örökség, hogy eladósították az egyetemeket azzal, hogy befektetők építettek kollégiumokat, más egyéb oktatási tereket. Erre is 150 milliárdot költöttünk, hogy ezt kiváltsuk. A tavalyi évben 300 ezer négyzetmétert vásároltunk vissza az egyetemek tulajdonába, és hatezer kollégiumi helyet vásároltunk vissza a hallgatóknak ezekből a befektetésekből, ez is egy masszív 150 milliárd volt, de ezekkel az óriási összegekkel, ami az idei ezermilliárdos finanszírozás, Európa élvonalába tartozunk, és a 2700 milliárdos hosszú távú fejlesztéssel pedig tudományos és innovációs parkok jönnek létre. Megújul az egyetemi infrastruktúra. Ha XXI. századi jövőt képzünk, kutatunk, oktatunk, akkor ehhez megfelelő infrastruktúrának kell rendelkezésre állnia. Ennek az infrastruktúrának, eszközparknak olyannak kell lennie, amely a meghatározó iparágakkal versenyképes, sőt, előrébb van, mint az adott iparra vonatkozó gyártástechnológia, hiszen így tudunk a kutatás, fejlesztés, innováció igazi globális innovátorai lenni. De ugyanakkor egy másik területre is jelentős forrásokat fordítunk, uniós, úgynevezett RRF-pályázatot írtunk ki a felsőoktatásban egyrészt a képzés megújítására, másrészt digitális tananyagfejlesztésre, harmadrészt pedig a gyakorlati digitális képzőhelyek fejlesztésére, és ezzel próbáljuk meg a mindennapokban szükséges felsőoktatási gyakorlati képzést, digitalizációs tartalmat is erősíteni.
Képbe kerülhet új egyetem létrehozása is? A mostani tanév elején Sárospatakon létrejött a Tokaj-Hegyalja Egyetem, és rögtön alapítványi formában került a felsőoktatási palettára.
Ha megnézzük Magyarország kulturális, történelmi gyökereit, akkor helyénvaló az, hogy Tokaj-Hegyalján egyetem legyen, és ennek az egyetemnek a magyar szőlészet, borászat kultúráját kell egyre erőteljesebbé tennie.
Budapesttel együtt 48 városa van az országnak, ahol felsőoktatási képzést hirdettek meg a felvételi tájékoztatóban, de nyilván nagyon sokan vannak, akik, nem a lakóhelyük közelében vagy környezetében választanak felsőoktatási intézményt vagy képzést. Számukra nagyon fontos kollégiumi elhelyezés. Azt olvastam, hogy nagyjából ötvenezer kollégiumi férőhely áll rendelkezésre. Elegendő ez? Vagy gondolkoznak még további fejlesztésben?
Folyamatosan fejlesztjük a kollégiumi helyeket, de most büszkék vagyunk arra, hogy visszaadtuk a kollégiumokat az egyetemeknek és a hallgatóknak. A tavalyi évben nyolcezer kollégiumi helyet újítottunk föl, komfortosabbá tettük a kollégiumokat, és az idei évben is ez a kollégiumfejlesztési stratégiafejlesztés megy tovább. Budapesten számos egyetem infrastrukturális fejlesztésében vannak kollégiumfejlesztési tervek, irányok, amelyek akár az elkövetkezendő évben a kollégiumi férőhelyek további bővülését jelenthetik.
Szeptemberben jelenléti oktatással kezdődött a tanév az egyetemeken, aztán közben voltak rövidebb időszakok online, illetve hibrid oktatásra váltással. Most éppen a vizsgaidőszak véget ért, kezdődik az új szemeszter, mire lehet készülni?
Az ajánlásunk úgy szól, hogy a jelenléti oktatást preferáljuk. Természetesen az intézmény rektora döntési szabadsággal rendelkezik ebben a kérdésben, hiszen képzés és képzés között különbség van, de köszönhetően a hallgatók felelősségvállalásának, közel 90 százalékos a hallgatók oltottsága, ami kiemelkedően magas oltottságot jelent. Az oktatók oltottsága közel százszázalékos. Az oltottsági adatok és az elmúlt időszakban bevezetett járványügyi intézkedések biztos lehetőséget adnak arra, hogy a folyamatos képzés meglegyen. Ahol úgy döntenek, hogy ez online, digitális formában történik, ott az elkövetkezendő egy-két hétben valósul ez meg, a gyakorlati képzéseket a félév második szakaszára visszük.
