Jövőre különböző fejlesztésekkel együtt bő 1000 milliárd forint áramlik a magyar felsőoktatásba, és a kormány kész maradéktalanul befogadni (!) az egyetemek 2700 milliárd forintnyi következő évekbeli fejlesztési előterjesztéseit, így a GDP-arányos éves felsőoktatási ráfordítás 1,8% lenne, ami több, mint duplája az uniós átlagnak – jelezte egy péntek esti közleményben Stumpf István, a felsőoktatási modellváltással megbízott kormánybiztos, illetve Bódis József,az Innovációs és Technológiai Minisztérium oktatási államtitkára.
A „minden korábbinál több forrás hasznosul a felsőoktatásban” című közlemény annak apropóján született, hogy a kormány benyújtott a parlamentnek egy új törvényjavaslatot, ami az indoklás szerint kiszámítható és tervezhető finanszírozási környezetet biztosít a modellváltó egyetemek számára.
A közlemény felhívja a figyelmet arra, hogy a nemzetközi példák alapján az állam nem vonul ki az átalakuló intézmények életéből, hanem a felsőoktatási szolgáltatások megrendelőjévé, fenntartóból partnerré válik. Az alapítványi fenntartásban működő intézményekben idén szeptembertől a hazai hallgatók több mint 70 százaléka, 180 ezer egyetemista tanul – jegyezték meg.
„Meggyőződésem, hogy a magyar felsőoktatás versenyképessé tétele, és ezáltal a mai fiataloknak – egyben a jövő nemzetének – a sikere a tét. Az Országgyűlés elé kerülő törvény közös felelősségünket tükrözi, ezzel a kormányzat – a tudományos tevékenység minőségének ösztönzése mellett – a nemzetköziesítés, a tehetséggondozás, a sport és a társadalmi felzárkóztatás eredményesebb megvalósítása felé tereli az egyetemeket. A globálissá vált felsőoktatási versenypiacon vissza nem térő lehetőség nyílik tehát arra, hogy a modellváltással – ezáltal pedig felsőoktatásunknak – valóban a hallgatók legyenek a nyertesei.” – emelte ki Stumpf István, a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos.
A közlemény szerint
AZ ÚJ MODELLBEN BIZTOS ÉS KISZÁMÍTHATÓ FINANSZÍROZÁSI RENDSZER JÖN LÉTRE, AMELY 25 ÉVES KERET-MEGÁLLAPODÁSOKON ÉS 6 ÉVES KÖZFELADAT-FINANSZÍROZÁSI SZERZŐDÉSEKEN ALAPUL.
Az osztrák mintára kidolgozott megoldás előnye, hogy a középtávú intézményi támogatást előre rögzített teljesítmény- és minőségmutatókhoz kötve, az eltérő feladatok sajátosságait figyelembe véve határozza meg.
Az egyetemeket a valaha volt legnagyobb mértékű képzési és kutatási fejlesztések segítik hozzá a közös célok eléréséhez – hangsúlyozza a közlemény. A kormány a 2010 előtti ráfordításokhoz képest mára megkétszerezte a felsőoktatási főösszegeket. 2022-ben 650 milliárd forint lesz a költségvetés felsőoktatásra fordítandó előirányzata. Ezt a tételt a science parkok kialakítására és további egyetemi fejlesztésekre szánt forrásokkal kiegészítve jövőre összesen több mint 1000 milliárd forint hasznosul a felsőoktatásban."
A Kormány a következő években kész fedezetet biztosítani az intézmények által előterjesztett mintegy 2700 milliárd forintos fejlesztési igény maradéktalan valóra váltására.
"A tervezett bruttó nemzeti össztermék mintegy 1,8 százalékára rugó átlagos éves egyetemi forrásmennyiség az Európai Unió átlagos GDP-arányos költéseinek jóval több mint duplája. Magyarországon még sosem állt ekkora összeg a felsőoktatás rendelkezésére, a bővülő finanszírozás és a rugalmasabb működési keretek közelebb viszik a magyar fiatalokat ahhoz, hogy a jövő nyerteseivé váljanak."
A közlemény emlékeztet rá, hogy négy évvel ezelőtt 14 ezer oktatót, kutatót érintett a kormány 27 százalékos béremelési programja. Idén és jövőre, két lépcsőben újabb több mint 30 százalékkal növekszik az állami, egyházi és a modellváltó intézményekben dolgozók keresete is. A hallgatói jólétet szolgálja a 2017-ben útjára indított, 220 milliárd forint keretösszegű országos felsőoktatási kollégium fejlesztési terv. A közlemény emlékeztetett rá, hogy „az intézmények gazdálkodási helyzetét a baloldali kormányok terhes örökségeként nagyban megnehezítették az elhibázott, pazarló PPP finanszírozásban megépített létesítmények költségei. A 2010 eleji 54-ből 48 konstrukció kiváltására már közel 146 milliárd forintot fordított a kormány”.
„A történelmi léptékű fejlesztések esélyt teremtenek arra, hogy a gazdasági növekedés hajtóereje a következő évtizedben a tudomány, a kutatás és a felsőoktatás legyen. Magyarország egyetemeink nemzetközi versenyképességének és oktatási színvonalának növelésével, minőségi képzési infrastruktúrájának felépítésével regionális tudásközponttá válhat” – hangsúlyozta Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára.
