A modellváltás után Debrecenben is megmaradt az egyetemi autonómia.
Középpontban a hallgatók címmel folytattak beszélgetést a Debreceni Egyetem hallgatói hétfőn Stumpf István kormánybiztossal. A politikus az egyetemi modellváltással kapcsolatot kötetlen diskurzus után összegezte a találkozó legfontosabb következtetéseit.
Elmondta, hogy az emberek többsége kezdetben szkeptikusan viszonyult a modellváltáshoz, ennek fő oka az SZFE körüli botrány volt. Miután azonban a legfontosabb viták lezajlottak, elindultak a megállapodások, és létrejöttek a szerződések az egyetemekkel, ezek a kételyek elmúltak, míg az ellenzéki vádakról kiderült, hogy alaptalanok.
Az egyetemek többsége úgy érzi, hogy kaptak lehetőséget, és megmaradt az autonómiájuk. Azok, akik korábban hevesen kritizálták, most szintén az állítják, hogy ennél több támogatás korábban nem érkezett az adott felsőoktatási intézménybe, valamint tudják használni azt a mozgásteret, amit a modellváltás biztosít a számukra – szögezte le.
Szó volt arról is, hogy megtartható-e az egyetem autonómiája, az állam komolyan veszi-e a finanszírozást, és valójában hozzájárul-e a modellváltás a nemzet versenyképességéhez. Stumpf István látogatásának célja volt visszajelzést kapni arról, hogy a hallgatók mindezt hogyan élték meg. – A modellváltás a hallgatókat érinti legkevésbé, de érdekli őket, hogy az egyetemek milyen finanszírozást kapnak, milyen fejlesztési forrásokhoz jutnak hozzá, illetve hogyan alakul az ösztöndíjrendszerük, valamint az egyetemi oktatók ösztöndíjrendszere – összegzett. Hangsúlyozta, hogy az egyetemi bérfejlesztés igen jelentős, és azok a kutatási programok, melyek Debrecenben elindulnak, Magyarország egyik, ha nem a legmeghatározóbb egyetemévé teszik majd az intézményt.
Az oktatásról is szó volt. A diákokkal folytatott beszélgetés kitért arra is, hogy változni fog-e a azoknak a szakoknak a száma, melyek korábban „butikszakokként ” voltak nyilvántartva. Erről a kormánybiztos úgy nyilatkozott: minden egyetem ki fogja hordani saját magában, hogy miként próbálják a tudományos ösztöndíjas utánpótlást biztosítani, kínálnak-e speciális ösztöndíjat a doktoranduszoknak, illetve hogyan próbálják segíteni a külföldre utazást. – Az egyetem jelenlegi költségvetése lehetővé teszi, hogy azt csinálják, ami a profiljukhoz leginkább igazodik, és a hallgatóikat tényleg itt tudják tartani – fejtette ki.
A bérrendezésen kívül a Debreceni Egyetem szempontjából a fejlesztési források jelentősége is kiemelkedő, elsősorban a Science Park, a szuperkórház építése és a Nemzeti Oltóanyaggyár létrehozása. – Az intézmény költségvetése összetett vezetést igényel, a professzorok és a menedzsment mellett nagyon fontos szerepe van annak is, hogy a tudás és az üzleti szféra igényei közötti egyensúlyt helyre lehessen állítani. Volt, ahol felmerült az oktatás üzletiesedésének aggálya, de ez Debrecenben is alaptalan volt. Felmerültek viszont olyan felhasználói és üzleti szempontok, melyek motiválják a kutatást, és kiváló lehetőséget teremtenek a hallgatóknak, emellett az egyetemi oktatók számára olyan kreditet hoznak, amit később akár külföldön is tudnak használni.
