Történelmi léptékű és nemzetstratégiai jelentőségű a felsőoktatási modellváltás, aminek a gödöllői központú Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) lehet a zászlóshajója, mondta Stumpf István a Magyar Mezőgazdaságnak. A volt kancelláriaminiszter és alkotmánybíró február elseje óta felügyeli kormánybiztosként az egyetemek fenntartói reformját.
2021 és ’26 között összesen 1509 milliárd forint uniós forrást szán a modellváltó intézmények fejlesztésére a kormány. Stumpf István hangsúlyozta: az agrárképzés kiemelt jelentőségű ebben a folyamatban, mivel kulcsszerepe van az ugyancsak prioritást élvező vidékfejlesztési programban, vagyis a magyar vidék jövőjében.
Mozgalmas három évtized tárul elénk, ha 1989-től végigtekintünk a magyar agrárfelsőoktatás történetén. Számos szervezeti, szerkezeti átalakítás történt, de visszaalakításra is találunk példát. Hogyan illeszkedik ebbe a folyamatba a jelenlegi reform?
– Történelmi léptékű és nemzetstratégiai jelentőségű a felsőoktatási modellváltás, mert olyan elkötelezettséggel áll hozzá a magyar kormány, amely talán csak Klebelsberg Kuno 1920-as években tett erőfeszítéseihez hasonlítható, amikor megpróbálta újrateremteni a magyar kultúrát és visszakapcsolni abba a határon kívül rekedt egyetemeket.
Most nagy levegőt vettünk, és tavaly az első tíz modellváltó egyetemmel létrejött egy új rendszer, amelyben közfeladatot ellátó és közérdekű vagyont kezelő alapítványok látják el a fenntartói szerepeket. Azért hangsúlyozom, hogy közfeladatot ellátó és közérdekű, mert nem az egyetemek privatizációjáról van szó. Amikor vagyonátadásról beszélünk, az célvagyon, amit csak a meghatározott közfeladatra lehet fordítani. Nagy felelősséggel bíró kuratórium lép az állami fenntartó helyére, amelyben nevesítve van öt ember, akik a saját vagyonukkal is jótállnak azért, hogy ez így történjen. A kuratórium megszemélyesíti a korábbi arctalan bürokráciát.
