A rektor és a kancellár szava továbbra is meghatározó, a kuratórium pedig színes grémium, amelyben politikusok mellett akadémikusok, egyetemi vezetők, üzletemberek is helyet kaptak.
Megint hazudott a baloldal, ezúttal a felsőoktatás anyagi helyzetéről és a modellváltó egyetemek eredményeiről állítottak valótlanságokat. Ráadásul, miközben teli szájjal szidják az egyetemek átszervezését, elhallgatják, hogy a baloldal meghatározó oktatáspolitikusa, Hiller István exminiszter korábban maga is előállt már egy, a modellváltáshoz kísértetiesen hasonló ötlettel.
Sikertörténet az egyetemi modellváltás
Ismét elsiratta a magyar felsőoktatást a baloldal. Ezúttal az LMP adott ki közleményt arról, hogy sürgősen vissza kell állítani az egyetemek autonómiáját, amely szerintük az alapítványi működésre való átállás miatt veszett el. Márki-Zay Péterék legújabb oktatási megmondóembere, a momentumos Tóth Endre mindezt a Facebookon is megerősítette: szerinte az országban elsőként modellt váltott Budapesti Corvinus Egyetemen már látszik, hogy az átalakítás a belső folyamatok romlását, féktelen autoriter átszervezéseket és az akadémiai szabadság csorbulását hozta magával.
Tóth Endrét ezek szerint a legkevésbé sem érdeklik a tények, hiszen a Corvinus saját tapasztalatai egészen másfélék: az állami fenntartásról alapítványira történő átállás óta az intézményben harminc százalékkal emelkedett a felvételizők száma, sok új képzés indult, emelkedett az angol nyelvű szakok száma is, ugrásszerűen megnőtt az oktatók nemzetközi publikációinak száma, akadémiai életpályamodellt vezettek be, aminek hatására átlagosan 38 százalékkal nőttek a fizetések.
Amint azt Stumpf István modellváltásért felelős kormánybiztos többször is leszögezte, a vagyonkezelő alapítványok létrehozásával az egyetemek működési szabadsága nőtt. Csökkent az intézményi bürokrácia, növekedett az önállóságuk a gazdálkodásban, a szervezeti működésben, a bérrendszerben, a külső környezettel való kapcsolattartásban és a közbeszerzésben is.
Miközben az ellenzéki politikusok azt szajkózzák, hogy a kormány pártkatonákat állít az egyetemek élére, a valóság, hogy a politikai befolyás nemhogy nőtt, hanem inkább visszaszorult. Míg az állami fenntartás esetén a legfőbb döntéshozó a minisztérium, vagyis végső soron a szakminiszter volt, a modellváltást követően a stratégiai döntéseket az adott egyetem szenátusa és az alapítvány kuratóriuma közösen hozza meg.
A rektor és a kancellár szava tehát továbbra is meghatározó, a kuratórium pedig kimondottan színes grémium, amelyben politikusok mellett akadémikusok, egyetemi vezetők, helyi vállalkozók, üzletemberek is helyet kaptak. Érdemes felidézni továbbá, hogy a modellváltás gondolata – még ha arról mélyen hallgatnak is – korántsem idegen a baloldaltól. Hiller István korábbi oktatási miniszter például simán kiszervezte volna az egyetemeket. A politikus 2009-ben maga terjesztett a parlament elé egy módosító javaslatot a felsőoktatási törvényhez, amely lehetővé tette, hogy az egyetemek úgynevezett „vállalkozói közintézménnyé” alakulhassanak.
A javasolt működési forma a modellváltáshoz hasonlóan a rugalmasabb gazdálkodási és foglalkoztatási szabályok megteremtéséről szólt, többek közt arról, hogy az egyetemek szabadon rendelkezhessenek a vagyonukkal, az oktatók pedig ne a közalkalmazotti bértábla alapján kapják a fizetésüket. Ehhez képest, amikor az Orbán-kormány hozott hasonló döntést, azt Hiller a felsőoktatás elleni merényletnek nevezte. „Én soha nem fogom elfogadni, hogy a vidéki magyar tudományegyetemeinket elvették a magyar államtól. Soha!” – mérgelődött képmutatón az ATV műsorában.
A baloldal azt is állítja, hogy az egyetemek súlyosan alulfinanszírozottak. Ezzel szemben a valóság az, hogy a modellváltó intézmények több százmilliós, esetenként milliárdos vagyonjuttatást kaptak az átálláshoz az államtól. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlése szerint az érintett 21 egyetem költségvetése a tavalyihoz képest két és félszeresére növekedett, és a valaha volt legnagyobb, 2700 milliárd forintos felsőoktatási fejlesztési program indult el az ágazatban. És ne felejtsük el azt sem, hogy az egyetemi oktatók épp most kaptak két ütemben tizenöt-tizenöt százalékos béremelést.
