Hétfőn Áder János köztársasági elnök átadta a Testnevelési Egyetem új rektorának a kinevezését, amely 2021. október 1-jétől lép életbe és öt évre szól. De milyen változást hozhat Sterbenz Tamás rektori, egyúttal Mocsai Lajos kuratóriumi elnöki kinevezése az egyetemen, illetve a magyar sportban. Villáminterjú az új rektorral.
Miután Mocsai Lajos elfogadta a modellváltó Testnevelési Egyetemet (TE) 2021. augusztus 1-jétől fenntartó vagyonkezelő alapítvány kuratóriumi elnöki felkérését, az egyetem tagjai a szenátusi ülésen önt, mint korábbi általános rektorhelyettest javasolták a rektori székbe. Milyen változást hoz az alapítványi modellváltás?
Jelentőset. Eddig mintha egy biztonsági autó mögött cammogtunk volna, most szabad a pálya, a verseny az egyetemek között. Hiszen amikor húsz egyetemet gardíroz egy minisztérium, óhatatlan, hogy a leglassabbhoz szabja a tempót. Az átalakítással, a kuratórium felállításával mindenki saját üzemanyagot, saját felelősséget kapott, és kiment a pályáról a haladás sebességét meghatározó autó is. Mostantól nem várunk senkire, legjobb tudásunk szerint haladhatunk.
Konkrétan mennyiben más az alapítványi működési struktúra?
Az eddigi bürokratikusabb hivatali rendszer helyett egy öttagú testület dönt a stratégiai kérdésekben. Sokkal könnyebb és hatékonyabb azokkal megvitatni a döntéshozatal miértjét, akik csak egy egyetemért felelősek. Ráadásul a kuratóriumban javarészt sportemberek ülnek. Mocsai Lajos sportkötődését tán nem kell bemutatni. Mellette Kovács Antal (1992, Barcelona olimpiai bajnok cselgáncsozója), Vári Attila (2000, 2004 olimpiai bajnok vízilabdázója), Schmidt Ádám (a miniszterelnök főtanácsadója, a Magyar Olimpiai Bizottság korábbi jogi igazgatója, az MKOSZ jogásza, a háromszoros olimpiai bajnok kajakos, Kovács Katalin férje) és Vida József, három bank és a TV2-csoport vezérigazgatója alkotja az ötfős tagságot.
Rettentően ránk fért ez az új impulzus. Ezért nem csak én vagyok lelkes, hanem a munkatársak és a hallgatók is. Mocsai Lajossal eddig is jól dolgoztunk együtt, ezután is tudunk majd, csak más felállásban.
Rektorként tervez-e bármiféle módosítást, vagy viszi tovább elődje filozófiáját, vezetési stílusát?
A megkezdett projektek haladnak tovább, de jó néhány területen más lesz a hangsúly.
Például?
A korábbi kettős, a rektor és a kancellár egymás mellé rendeltségén alapuló egyetemvezetést átalakítottuk. A pénteki hivatalos kinevezésemtől kezdve már teljes jogkörrel a rektor felelőssége az egyetem működése. Eddig a kancellárnak mindenben vétójoga volt, mostantól ez a felállás úgy módosult, hogy a rektornak van egyetértési vagy vétójoga mindenben.
Az oktatásban milyen újító elképzelései, irányváltási javaslatai vannak?
A Magyar Királyi Testnevelési Főiskola megnyitása, 1925 óta hungarikum a testnevelőtanár-képzésünk. Mondhatjuk: van történelmünk, jelenünk, és a jövőben is lesz itt tanárképzés. Ez a legnagyobb felelősségünk. Módszertanilag azonban meg kell újítanunk az oktatást. Emellett 2022 őszétől a sporttudományi alapszakjaink száma megduplázódik. Egyre nagyobb a felvevőpiac itthon is, másrészt külföldi hallgatókat szeretnénk bevonzani a képzési rendszerbe.
Jelen pillanatban a hallgatók hány százaléka külföldi?
Nagyjából egy, de ez nem a valós kép, mert az elmúlt években nem lehetett több az építkezések miatt.
Az nem sok. Mi a cél?
Tíz százalék. Főleg az infrastruktúra hiányosságaink miatt nem sikerült ezt elérni eddig. A modellváltás miatt előttünk áll egy ötéves finanszírozási és egy 25 éves keretszerződés aláírása az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM). Ebben kifejezetten fontos és hangsúlyos fejezet a saját piaci alapú bevétel egyre gyarapodó előteremtése.
A korábbi Sportkórház csodásan felújított épületeivel kiegészült TE már mintha megfelelne a célnak. Hol érzi még az infrastruktúra hiányosságait?
A jelenlegi épületek az elméleti oktatásra és a kutatásra kiválóak, de gyakorlati képzésre alkalmatlanok. Évek óta és még az előttünk álló években is bérletbe kényszerülünk, ami komoly logisztikai fejtörés a hivatalnak, míg az utazgatás fölöslegesen nehezíti a diákok életét. Jó hír, hogy jövő héten tartjuk a Csörsz utcai sporttelepünk bokrétaünnepét. Az atlétikai és labdarúgó pályát, a labdajátékok bajnoki meccseire is alkalmas sportcsarnokot bő egy év múlva adjuk át. A Győri út, Alkotás út által közrefogott ingatlanon belül az elavult kollégium helyére új, modern épületet húzunk, míg a régi, 25-ös uszoda helyén 50 méteres fedett medence épül. A leégett sportcsarnok területén egy 200 méteres fedett futópályát is magában foglaló új csarnok, illetve egy sportszálló építése szerepel a tervben. Ezek a bontási és kivitelezési munkák csak ezután kezdődnek el.
Mikorra készül el a TE-kampusz teljes egészében?
A végső álom, hogy a százéves évfordulónkra, 2025-re mindent átadjunk, a teljes kampuszt használatba kapják az oktatók és a diákok. A XII. kerület ékköve lesz a TE, mert bár az oktatás prioritást élvez, a fennmaradó szabad kapacitás a lakosságot is szolgálja majd.
Még hány milliárdot emészt fel a beruházás?
Jelentős összeggel számolhatunk, most úgy látom. Ha minden megvalósul, készen állunk arra, hogy nemzetközi hallgatókat, szövetségek edzőképzéseit fogadjuk.
Mekkora éves működési költségvetést kapnak mindehhez?
Nagyjából az eddigi duplájára növekszik, ami valóban lehetőséget biztosít a fejlődésre. A költségvetés növekedését a saját lábra állás, a TE kezébe kerülő bérleti és a fenntartási költségek indokolják. Azonban 2022-től a finanszírozás egyre nagyobb aránya függ majd attól, hogy teljesítettük-e a saját piaci bevételi célkitűzéseinket, vagy sem. Sportolóként ez a teljesítmény alapú dotáció számunkra normálisnak tűnik.
Cél lehet, hogy a TFSE, mint egyesület visszanyerje a magyar sportban korábban elfoglalt pozícióját?
Kifejezett bűnnek gondolom, ha a végzős nappali hallgatók zöme úgy szerez diplomát, hogy 18–23 éves koruk között nem szerezhettek élsportban is gyakorlati tapasztalatot, ahogy mondani szokták „nem szívtak magukba öltözőszagot”. A női kosárlabdacsapatunk, ahol korábbi diákunk, Magyar Bianka a vezetőedző, már két éve első osztályú, de a férfi kosárlabda, a röplabda is egyetemi sport, ezekben is szeretnénk fejlődni. Nappali tagozatos hallgatónk Ekler Luca, aki Tokióban atlétikában nemrég nyert paralimpiai aranyérmet, ahogy, a vívó szakosztályunkat is szeretnénk fejleszteni.
Ez lehet egyfajta pozitív üzenet is az élsportolóknak, hogy a megújuló Testnevelési Egyetemen bárki úgy tud nappali tagozaton tanulni, hogy mellette nem kell lemondania a sportkarrierről?
Feltétlenül.
