A felsőoktatási modellváltás eddigi tapasztalatairól tartott fórumot a Debreceni Egyetem hallgatóinak Stumpf István kormánybiztos hétfőn. Véleménye szerint a modellváltó egyetemek polgárainak túlnyomó többsége a modellváltást sikersztoriként értékeli.
A Debreceni Egyetem volt a Középpontban a hallgatók: beszélgetés Stumpf István kormánybiztossal című rendezvénysorozat hétfői állomása. A fórumot megelőzően a kormánybiztost Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja fogadta az intézményben.
Az egyetemi modellváltásra elsősorban azért volt szükség, mert a hazai egyetemek jelentős részében mintha megállt volna az idő – fogalmazott Stumpf István a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos a Debreceni Egyetem hallgatóinak részvételével tartott, a modellváltás eddigi tapasztalatairól szóló fórumon. Kifejtette: voltak kitörési lehetőségek is korábban a felsőoktatásban, olyan „szigetek”, ahol akár Nobel-díj esélyes kutatások zajlottak.
Magyarországon jelenleg 63 felsőoktatási intézmény működik, melyek közül 21-ben valósult meg a modellváltás. Az ebben érintett hallgatók száma több mint 180 ezer.
Stumpf István csaknem egy évvel az átalakulás után úgy látja, hogy a korábbi félelmekkel szemben nem sérült az egyetemi autonómia. Sőt, a korábbi minisztériumi irányításhoz képest inkább még erősödött is a szervezeti-, gazdálkodási-, tudományos és működési önállóság.
Ráadásul azok az emberek, akik irányítják a kuratóriumokat nevesíthetők, láthatók, számonkérhetők, vagyis merőben más a rendszer, mint az arctalan bürokrácia – elemezte a helyzetet.
Úgy vélte: az átalakult egyetemek megkapták az esélyt arra, hogy a maguk hagyományainak megfelelően növeljék kapacitásaikat, megvalósítsák az eddig az íróasztalok fiókjaiba eldugott ötleteket, vagy akár kiszélesítsék az oktatói együttműködéseket, külföldi kapcsolataikat. Ebből a szempontból a Debreceni Egyetem (DE) korábban is az élen járt, az új finanszírozási rendszer ehhez további segítséget nyújt az intézménynek.
Csont István, a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke elmondta: a modellváltás nem érintette negatívan a hallgatók mindennapi életét, a hallgatói jogok nem sérültek, a tanulmányok folytatásában sem történt változás. A hallgatói önkormányzat megtarthatta jogosítványait, illetve a Szenátusban sem csökkentek a részvételi arányok.
Hallgatói kérdésekre Stumpf István arról is beszámolt, hogy a magyarországihoz hasonló alapítványi modellben működik több svájci, osztrák és finn egyetem. Az ottani intézményeket szintén a mi kuratóriumainkhoz hasonló testületek irányítják, amelyek élén Svájcban legtöbbször az adott kanton kulturális minisztere (vagyis politikus) áll. Rajtuk kívül helyi önkormányzati képviselők, vállalkozók és mások a tagok.
Náluk ugyanakkor fel sem merül az a kérdés, hogy ez hogyan viszonyul a fékek és ellensúlyok rendszeréhez. Nem igazolódott az a félelem, hogy a kuratóriumok elfoglalták az egyetemeket – jelentette ki. Úgy vélte, hogy az a 105 ember, akik ma az egyetemi kuratóriumokban dolgoznak, a magyar kulturális, tudományos politikai élet színe-javához tartoznak, és komolyan veszik a feladatukat.
A kormánybiztos megjegyezte, az egyetemek korábban a hallgatóik száma alapján kaptak állami finanszírozást, ezért az intézmények abban voltak érdekeltek, hogy úgynevezett „butikszakokat” hozzanak létre. Az, hogy az oda járók a munkaerőpiacon miként tudnak azzal a végzettséggel elhelyezkedni, nem volt érdekes. Az új modellnek köszönhetően ezek a szakok minden bizonnyal eltűnnek majd, ehelyett a versenyképes tudás átadása lett a cél.
Hangsúlyozta: a magyar állam soha nem költött még ennyi pénzt felsőoktatásra, mint idén, amely a tavalyi összeg két és félszerese. A DE a finanszírozási szerződés alapján a minisztérium jóvoltából egyebek mellett 248 millió forintra számíthat a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium kialakítására, 5 milliárd 576 millió forintot kaphat az Űrkutatási és Radionukleáris Nemzeti Laboratóriumra, 19 milliárd 810 millió forintot fordíthat a Tudományos Innovációs Parkra, a Tiszafüredi Limnológiai Kutató Intézetre 9 milliárd forint, a Nemzeti Oltóanyaggyára 37 milliárd 785 millió forint, az RRF vagy ezzel ekvivalens finanszírozás formában nyújtandó egyetemi fejlesztésre 49 milliárd 330 millió forint áll majd rendelkezésre.
A modellváltó egyetemek polgárainak túlnyomó többsége sikeresnek tartja az egyetemi modellváltást – foglalta össze tapasztalatait, Stumpf István kormánybiztos.
