A magyarországi egyetemi világot ki kell szabadítani a béklyóiból, mozgásba kell hozni a szunnyadót – mondta a Világgazdaságnak Stumpf István, a felsőoktatás modellváltásáért felelős kormánybiztos. Úgy látja, a gazdasággal való szorosabb kapcsolat teremti meg az egyetemek folyamatos megújulásának lehetőségét.
Számos kezdeményezés történt az elmúlt évtizedekben a felsőoktatás modernizációja címszó alatt. Miben jelent minőségi fordulatot a mostani átalakítás?
A kancellári rendszer bevezetésének egyik indoka az volt, hogy racionalizálják az egyetemek működését, és megpróbálják összehangolni az egyetemi autonómia elvárásait az akadémiai és üzleti kritériumokkal. Ez számos helyen nagyon jól sikerült, a múlt héten Debrecenben jártam, ahol több mint kétszázmilliárd forint éves bevétele van az egyetemnek. Az ottani eredmények is azt bizonyítják, hogy ezek az innovációk nem nélkülözhetik azoknak a szakembereknek a gondolkodását, akik értik az üzlet és az egyetem működését. Ez a mostani modellváltás tulajdonképpen arra teremt lehetőséget, hogy a bürokratikus szabályoktól megszabadulva, a gazdaságra és a piacra is jóval nyitottabban tudjanak az egyetemek működni, és mindenkit érdekeltté tegyenek abban, hogy valóban versenyképesek legyenek az intézmények. Hiszen a felsőoktatási rangsorok azt mutatják, hogy egyetlen magyarországi egyetem sem tud bekerülni az első ötszáz közé a világon. Hiába vannak ugyanis nagyon jó, világszínvonalú intézmények hazánkban, ahol adott esetben Nobel-díjra esélyes kutatások is folynak, ha ezek valójában szigetszerűen működnek. A gazdasággal szorosabb kapcsolatot tartó modell talán alkalmas lehet arra, hogy az egyetemek végre ki tudjanak törni ebből az állapotból.
