Palkovics László innovációs és technológiai miniszter lapunknak adott interjújában történelmi léptékű fejlesztéseknek nevezte a hazai felsőoktatásban végbemenő folyamatokat.
Véleménye szerint ezek a lépések reális esélyt teremtenek arra, hogy a gazdasági növekedés hajtóereje a következő évtizedben a tudomány, a kutatás és a felsőoktatás legyen. A tárcavezető kitért arra is, hogy nemzetközi szinten is egyre vonzóbb a magyar felsőoktatás. A tavalyi kilenc helyett már tizenegy magyar egyetem szerepel a Times Higher Education 2022-es világrangsorában.
Már több mint két éve, 2019 őszén került át az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz a felsőoktatás irányítása. Ez a változás elsősorban csak minisztériumok közötti feladatátcsoportosításnak számított, vagy más szemlélettel is fordultak az egyetemi világ felé?
A kormány kiemelt célja a gazdaság és a társadalom versenyképességének erősítése, ezért döntött a piacvezérelt innováció, a kutatás-fejlesztés, a felsőoktatás és a megújuló szakképzés egymáshoz szervesen kapcsolódó, komplex rendszerének a kialakításáról. Az Innovációs és Technológiai Minisztériumban egy hosszú, nyolcéves folyamat zárult le, aminek eredményeként megújult a teljes magyar felsőoktatási rendszer. Nagy szükség volt erre az átalakításra, ugyanis a világméretű kihívásokra válaszolni képes felsőoktatási rendszer kialakítása és működtetése szavatolja elsősorban Magyarország gazdasági és társadalmi versenyképességét a jövőben.
A 21. század egyetemeinek versenyképes tudást kell adniuk, amellyel a fiatalok boldogulnak a munkaerőpiacon, ugyanakkor a vállalkozások az egyetemek innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenységéből tudnak profitálni. A világméretű kihívásokra válaszolni képes felsőoktatási rendszer kialakítása és működtetése szavatolja elsősorban Magyarország gazdasági és társadalmi versenyképességét a jövőben.
Az elmúlt időszakban megoszlottak a vélemények arról, hogy a diplomások száma alacsony vagy éppen magas Magyarországon. Európai összehasonlításban hogy állunk e tekintetben?
A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az uniós átlag közelében van. Azonban a legfontosabb, hogy ne csak a mennyiséget, a minőséget is szem előtt tartsuk. Az új egyetemi struktúrákban a fiatalok a gazdaság igényeihez közelebb álló, versenyképesebb tudást szerezhetnek, ami a biztos megélhetés záloga.
A modellváltást követően, tavaly több vagy kevesebb diák jelentkezett a felsőoktatásba, mint 2019-ben?
A magyar fiatalokban megvan a tudásszomj és a továbbtanulási szándék, hiszen 2021-ben 11 százalékkal többen jelentkeztek felsőoktatási intézményekbe, mint két évvel ezelőtt. A mintegy 110 ezer jelentkező közül 82 ezren nyertek felvételt, közel nyolcvan százalékuk pedig államilag támogatott formában kezdhette meg felsőfokú tanulmányait.
Mekkora a külföldi hallgatók száma, és hogyan változott ez az elmúlt években?
Az országhatáron túlról nézve is egyre vonzóbbak a hazai felsőoktatási intézmények. A Fokozatváltás a felsőoktatásban nevet viselő stratégia kiemelt célként kezeli a magyar egyetemek nemzetközi szerepének, kapcsolatainak megerősítését. A külföldi hallgatók száma a 2013-as 23 ezer főhöz képest már a tavaly zárult tanévben megközelítette a 2023-ra előirányzott 40 ezret.
Már 2014-ben, az Ön által említett kormányzati stratégia is azt mutatta be, hogy komoly változásokra van szükség ezen a területen. Milyen előzetes lépéseket kellett ahhoz megtenni, hogy a modellváltást elindíthassák?
Amikor megszületett a stratégia, valóban felsoroltuk, milyen típusú problémákat látunk, és hogy mi lenne rájuk a megoldás. Röviden úgy foglalhatjuk össze, hogy változást szerettünk volna elérni a külföldi példák felhasználásával, a nemzetköziesítéssel, az intézményi autonómia erősítésével, az államtól való távolság növelésével, a finanszírozás kiszámíthatóságának megteremtésével, valamint a teljesítményelv és az intézményi felelősség növelésével. Majd a két évvel későbbi, felülvizsgált változatban már azt is leírtuk: az egyetemeknek nem biztos, hogy az állami fenntartás a jó irány. Megnéztük a többi között Ausztriát és Németországot, ahol lényegesen függetlenebb a működés. Elsőként azonban meg akartuk érteni a felsőoktatás működését, mondván, csak ezután következhet az alapos strukturális változás.
A modellváltás versenyképesebbé teszi a magyar egyetemeket?
A modellváltás lehetőséget teremt az eddiginél rugalmasabb és kiszámíthatóbb működési környezet kialakulásához, amely magával hozza a képzési színvonal emelkedését is. Az alapítványi modellben való működés helyességét mutatja a nemzetközi gyakorlat is, hiszen a 28 ezer egyetem közül a legjobb tíz egyetemből hét alapítványi formában működik.
Eddig 21 egyetemet szervezett ki az állam alapítványi fenntartásba. Milyen elvárásokat fogalmaztak meg az új struktúrában működő intézményekkel szemben?
A modellváltó egyetemek a helyi társadalmi élet, az értelmiségképzés és a gazdaságfejlesztés motorjaiként biztosíthatják a képzési, kutatási, innovációs, művészeti, sport- és kulturális szolgáltatási hátteret régiójuk és az ország versenyképességének növeléséhez.
Jelenleg 21 kuratóriumi elnök és több mint száz kuratóriumi tag felel az oktatási és kutatási teljesítmény javításáért. Mitől lehet ez a struktúra sikeresebb, mintha az állam felelne a területért?
Az alapítványok tagjai szakterületük kiváló ismerői, akik tapasztalatukkal hozzájárulhatnak az intézmények korszerűsítéséhez és nemzetközi elismertségéhez. A kuratóriumokban fontos a tagok személyes elköteleződése az intézmény és környezete iránt, függetlenül attól, hogy politikusról vagy tudós emberről van szó. Érdemes megnézni, Varga Judit mennyi energiát fektet a Miskolci Egyetem jövőjébe, és ezt nem igazságügy-miniszterként teszi, hanem a városhoz és az egyetemhez kötődő személyként.
Az állam nem vonul ki az átalakuló intézmények életéből, hanem a felsőoktatási szolgáltatások megrendelőjévé, fenntartóból partnerré válik. Az alapítványi fenntartás előnye, hogy a középtávú intézményi támogatást előre rögzített teljesítmény- és minőségmutatókhoz kötve, az eltérő feladatok sajátosságait figyelembe véve határozza meg. Az új, teljesítményalapú, háromlábú finanszírozás biztosítja az egyetemen keresztül történő közfeladat-ellátást, növeli az intézmény tudományos teljesítményét, és az alapvető működés fenntartása mellett fejlődési pályára állítja azt.
Milyen szerepe lesz az államnak a jövőben felsőoktatás területén?
Az egyetemek kiemelkedő társadalmi értékteremtő szerepet töltenek be, nélkülözhetetlen katalizátorai a fenntartható növekedésnek, az innovációs teljesítmény fokozásának, a tudásalapú gazdaság kialakításának. Új fenntartói és finanszírozási modelljük a magyar hagyományokra és adottságokra tekintettel az állami szerepvállalást megőrizve teremt lehetőséget a magánintézményi működés rugalmasabb kereteinek kiaknázására. A nemzetközi példák alapján az állam nem vonul ki az átalakuló intézmények életéből, hanem a felsőoktatási szolgáltatások megrendelőjévé, fenntartóból partnerré válik. Az alapítványi fenntartásban működő intézményekben idén szeptembertől a hazai hallgatók több mint 70 százaléka, 180 ezer egyetemista tanul. Az új modellben biztos és kiszámítható finanszírozási rendszer jön létre, amely 25 éves keretmegállapodásokon és hatéves közfeladat-finanszírozási szerződéseken alapul. Az osztrák mintára kidolgozott megoldás előnye, hogy a középtávú intézményi támogatást előre rögzített teljesítmény- és minőségmutatókhoz kötve, az eltérő feladatok sajátosságait figyelembe véve határozza meg. Az új, teljesítményalapú, háromlábú finanszírozás biztosítja az egyetemen keresztül történő közfeladat-ellátást, növeli az intézmény tudományos teljesítményét, és az alapvető működés fenntartása mellett fejlődési pályára állítja azt.
Elsőként a Corvinus Egyetemen valósult meg a modellváltás. Az eredményeken már látszik, hogy ott kezdődött meg ez a folyamat?
Egyértelműen pozitív elmozdulást tapasztalunk! 2021-ben 27, illetve 39 százalékkal nőtt azoknak a jelentkezőknek a száma, akik elsőként a Corvinus alap-, illetve mesterképzéseit jelölték meg.
Tavaly hány milliárd forint volt a hazai felsőoktatásra szánt keret? Idén mennyi jut erre a területre, és mi várható az elkövetkező években?
Az egyetemeket a valaha volt legnagyobb mértékű képzési és kutatási fejlesztésekkel segítjük hozzá a közös célok eléréséhez. A kormány a 2010 előtti ráfordításokhoz képest mára megkétszerezte a felsőoktatási és kutatás-fejlesztési főösszegeket. 2022-ben összesen több mint 1000 milliárd forint hasznosul a felsőoktatásban. A kormány a következő években kész finanszírozni az intézmények által előterjesztett mintegy 2700 milliárd forintos fejlesztési igény maradéktalan megvalósítását. A bruttó nemzeti össztermék mintegy két százalékára rúgó átlagos éves egyetemi forrásmennyiség az uniós tagállamok átlagos GDP-arányos költéseinek jóval több mint a duplája. Magyarországon még sosem állt ekkora összeg a felsőoktatás rendelkezésére.
A 2010 előtti ráfordításokhoz képest mára megkétszereződtek a felsőoktatási és kutatás-fejlesztési főösszegek. 2022-ben összesen több mint 1000 milliárd forint hasznosul a felsőoktatásban. A kormány jövőre pedig finanszírozza az intézmények által előterjesztett 2700 milliárd forintos fejlesztési igényt. A bruttó nemzeti össztermék mintegy két százalékára rúgó átlagos éves egyetemi forrásmennyiség az uniós tagállamok átlagos GDP-arányos költéseinek jóval több mint a duplája.
A meghirdetett felsőoktatási kollégiumfejlesztési terv mekkora költségvetéssel indult, és milyen célokat fogalmaztak meg benne?
A fejlesztések célja, hogy a hallgatók modern körülmények között, korszerű képzésben vehessenek részt. Az Országos Kollégiumfejlesztési Stratégia keretében minden évben egymilliárd forint támogatást kap a kollégiumok felújítása, korszerűsítése, és komplex campusfejlesztések keretében is újultak meg, épültek fel kollégiumok. Az intézmények gazdálkodási helyzetét a baloldali kormányok terhes örökségeként nagyban megnehezítették az elhibázott, pazarló PPP-finanszírozásban megépített létesítmények költségei.
Jelenleg 52 ezer kollégiumi férőhely áll a hallgatók rendelkezésére, ezzel a kollégiumba jelentkezők több mint négyötödének biztosított a szállása. A 2017-ben létrejött 220 milliárd forint keretösszegű országos felsőoktatási kollégiumfejlesztési terv is látványos eredményeket hozott főként vidéken, idén szeptemberben így már mintegy nyolcezer diák költözhet felújított kollégiumba. Jelentős segítség a felsőoktatási intézmények gazdálkodásában, hogy mindegyikük mentesül az épületfejlesztéseikhez a baloldali kormányok által 2010 előtt megkötött, hátrányos finanszírozási konstrukciók tetemes adósságterhei alól. A 2021-ben lezárult folyamat végére mintegy 50 kiváltás történt meg, összesen közel 150 milliárd forint értékben.
Miképp alakultak az oktatói bérek az elmúlt években? Az életpályamodell milyen stabilitást tud majd adni a felsőoktatásban dolgozóknak?
Négy évvel ezelőtt 14 ezer oktatót, kutatót érintett a kormány 27 százalékos béremelési programja. Tavaly ősszel és idén januárban, két lépcsőben újabb több mint 30 százalékkal növekszik az állami, egyházi és a modellváltó intézményekben dolgozók keresete is. A magyar egyetemek tovább javuló versenyképességéhez, a magas színvonalú, korszerű képzések érdekében elengedhetetlen az oktatók, munkatársak anyagi megbecsültsége. A kormány csak 2022-ben összesen mintegy 64 milliárd forintnyi forrást biztosít a béremelések fedezetéül.
Hogy állnak a hazai felsőoktatási intézmények a legfrissebb egyetemi rangsorokban? Érzékelhető előrelépés az elmúlt évekhez képest?
Nemzetközi szinten is egyre vonzóbb a magyar felsőoktatás. A tavalyi kilenc helyett már tizenegy magyar egyetem szerepel a Times Higher Education 2022-es világrangsorában. Ezen a világ száz országának legjobb 1600 egyetemét vizsgáló ranglistán a Semmelweis Egyetem az igen előkelő 277. helyen áll, hatalmasat lépve előre a tavalyi 426. helyről. Ezzel az idén modellt váltó budapesti orvosi egyetem érte el a második legnagyobb helyezésjavulást az európai egyetemek közül, ami tovább növeli a külföldi hallgatók eddig is meglévő érdeklődését az intézmény iránt. Van még mire büszkének lenni, hiszen az eddig is jó helyezést elérő magyar egyetemek köre két modellváltáson átesett egyetemmel, az Óbudai Egyetemmel és a Pannon Egyetemmel bővült.
Személy szerint mit vár a modellválltástól 2025-re? Miben fog előrelépni elsősorban a magyar felsőoktatás?
Az egyetemeken versenyképes tudást kell adni, amellyel a fiatalok boldogulnak a munkaerőpiacon, a másik oldalon pedig a vállalkozások az egyetemek innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenységéből tudnak profitálni. Emellett rögzítettük, hogy újra kell gondolni az irányítást, eszerint haladunk előre azóta folyamatosan. A történelmi léptékű fejlesztések esélyt teremtenek arra, hogy a gazdasági növekedés hajtóereje a következő évtizedben a tudomány, a kutatás és a felsőoktatás legyen. Az egyetemeink nemzetközi versenyképességének és oktatási színvonalának növelésével, minőségi képzési infrastruktúrájának felépítésével regionális tudásközponttá válhatnak.
